Képviselői előterjesztés

Trianoni emlékhely kialakításának támogatásáról

 

Kaposvár MJ Város Közgyűlése a 280/2007.(XI. 8.) önkormányzati határozatával – Békéscsaba MJ Város Közgyűlése valamennyi önkormányzathoz eljuttatott felhívásához kapcsolódva – arról döntött, hogy méltó emlékhelyet állít Trianonnak. Rendelkezett arról is, hogy a Trianoni emlékhely (emlékoszlop vagy szobor) elkészítésére, kialakítására 2008. június 30. határidővel pályázatot ír ki.

 

 

A pályázatot Polgármester Úr eredménytelenné nyilvánította.

Meggyőződésem szerint egy emlékhely állítása méltó Trianonhoz, ez jelentene a megalázott magyar nép fájdalmához méltó, a szomszédos országokban élőket nem sértő megemlékezést (az előterjesztéshez csatolt történész vélemény is a Trianoni emlékhely kialakítását támogatja).

A fentiekben hivatkozott közgyűlési határozat végrehajtását követően Kaposvár MJ Város Közgyűlése a 206/2008. (IX. 25.) önkormányzati határozatával döntött az 1938.-ban, közadakozásából felállított Országzászló újra építéséről.

Rendelkezett arról is, hogy az Országzászlót az eredeti helyen, (a Színház park észak-nyugati oldalán), az eredeti formában, a régi és – a Városszépítő Egyesület által javasolt - új feliratokkal kell újjáépíteni.

 

 

A hangfelvétel és jegyzőkönyv alapján szövegezett közgyűlési határozat nem tartalmazza azt a közgyűlési döntést, mely szerint közadakozást kell hirdetni (annak érdekében, hogy a kaposváriak így fejezzék ki egyetértésüket az emlékmű újjáépítésével).

 

A közgyűlési vita, illetve a vitáról készült jegyzőkönyv nyilvánvaló, hogy a közgyűlés tagjainak döntő többsége nem ismerte a korabeli országzászlók felállításának történelmi előzményeit, célját, illetve politikai üzenetét.

 

 

Véleményem szerint a közadakozásra felkért kaposváriak döntő többsége szintén nem tudja, hogy mi az Országzászló. Az önkormányzat pénzügyi támogatásával - a megyei napilapban - megjelentetett „összeállítás” még csak utalást sem tett a szobor együttes felállításának korabeli indokairól. Az „összeállítás” ugyanakkor félrevezető is, mert – többek között - a Zenepavilon, a Berzsenyi park szökőkútja helyreállításával példálódzik az Országzászló újjáépítésének elfogadtatása, a közadakozás érdekében.

 

 

A jelen előterjesztés nem ad lehetőséget arra, hogy részletesen ismertessem a két világháború közötti revíziós eszméket és irredenta terveket, ezért csak utalok arra, hogy a négy meghatározó revíziós koncepció egyikének sem volt jelentős nemzetközi támogatottsága, még a szövetséges országok részéről sem.

 

 

Történelmi tény, hogy az akkori kormány a békeszerződés törvénybe iktatását (1921. július 26.) követően – eleget téve a nemzetközi elvárásoknak – azonnal felhagyott a békeszerződés nyílt bírálatával. Fenntartotta azonban revíziós igényeit, de nem hangoztatta őket.

 

 

A közoktatásban kitüntetett szerepet kapott Nagy-Magyarország kultusza (Kornis Gyula oktatáspolitikus: „meg kell teremtenünk az irredentizmus leghatékonyabb pedagógiáját”).  Kultuszminiszteri rendelet írta elő, hogy az iskolákban a tanítási nap elején és végén a diákok elmondják Papp-Váry Elemérné „Magyar Hiszekegy” című versét.

 

 

A magyar történetírás az irredenta emlékművek között tartja számon az országzászlókat. Urmánczy Nándor örmény származású erdélyi politikus, országgyűlési képviselő, a Védő Ligák Szövetségének elnöke, 1925-ben hirdette meg az Országzászló Mozgalmat. Az országzászlóknak fontos szerepük volt a revíziós kultusz életben tartásában. 1925 és 1941 között, mint egy 700 magyarországi településen avattak fel a történelmi Magyarország emlékét idéző, annak egységét hirdető országzászlót. Az országzászlók általános csúcsdísze, revíziós szimbóluma az esküre emelt kéz volt, amely azt jelképezte, hogy Magyarország sohasem mond le az elveszített területekről.

 

A harmincas évek végén Európa már a háborúra készült. A magyar nagyrevíziós tervek megvalósításának nőtt az esélye. Ebben az időszakban került sor Kaposváron az Országzászló (szobor együttes) felállítására annak érdekében is, hogy Somogy népe „állást foglaljon a megaláztatás ellen és kifejezésre juttassa azt az elszánt akaratot, amely Trianon megdöntését kívánja”.

 

 

Az országzászlók a második világháború befejezését követően lebontásra kerültek. Trianon – sajnos - évtizedekig tabu téma volt, de még a rendszerváltás idején is heves ellenérzést váltott ki Trianon felidézése a politikai közéletben.

Az országzászlók politikailag semleges (irredenta jelképek és feliratok nélküli), helytörténeti, értékmegőrző motivációjú felújítása – a rendszerváltást követően - több településen elkezdődött, azonban igazából egyik kezdeményezés sem kapott hivatalos, kormányzati, sem pedig – a MIÉP kivételével – parlamenti párti támogatást.

 

 

Megemlítem, hogy 2000-ben a nemzeti jelképek használatáról szóló törvénymódosítás során a kormánypárti javaslat kísérletet tett az országzászló mozgalom felélesztésére, de a törvényjavaslatnak ez a része alkotmányossági aggályok miatt visszavonásra került.

 

 

2001-ben kísérlet történt a központi trianoni emlékmű, az eredetileg a Szabadság téren felállított Ereklyés Országzászló visszaállítására. Az irredenta emlékmű visszaállítására azonban nem került sor, mert az MTA Történelemtudományi Intézete állásfoglalása szerint az Országzászló visszaállítása „hátrányos lehet Magyarország európai integrációja, kissebségi magyarok érdekeinek szolgálata és a szomszédos országokkal kialakítandó jó viszony szempontjából”.

 

A meghiúsult kísérleteknek alapvető oka valójában az volt, hogy mind az Antall-kormány, mind az Orbán-kormány idején alapvetően külpolitikai okok miatt vállalhatatlan volt a korabeli területi revíziós igényeket megtestesítő helyi, illetve központi irredenta emlékművek visszaállítása.

 

 

A szomszédos országok többsége – velünk együtt – tagja az Európai Uniónak vagy a közeljövőben tagja lehet. Ennek ellenére azt tapasztaljuk, hogy a szomszédos országok egy részében rendszeresen meggyalázzák a magyar vonatkozású történelmi emlékhelyeket.

Véleményem szerint a provokációkra - az ott élő magyar kissebségek érdekében - nem lehet a múltbeli területi követeléseinkre emlékeztető emlékművek újjáépítésével válaszolni.

 

 

Az Országzászló újjáépítésével újabb ürügyet szolgáltatnánk a Slota féle nacionalistáknak és még nehezebb helyzetbe hoznánk a határainkon túl élő magyarokat.

Javaslom, hogy Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata a 280/2007. (XI. 8.) önkormányzati határozata – és új pályázat kiírása - alapján állítson méltó emléket Trianonnak.

 

 

 

 

 

Kaposvár. 2009. március 26. Kováts Imre

képviselő

 

 

HATÁROZATI JAVASLAT:

Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta és elfogadta a Trianoni emlékhely kialakításáról szóló előterjesztést. A pályázat kiírásának határideje 2009. június 30., a kivitelezés (avatás) időpontja 2010. június 4.

 

 

Felelős: Szita Károly polgármester

Közreműködik: Horváth János főépítész

Molnár György igazgató

Stickel Péter igazgató

 

Határidő: értelem szerint