NEGYVEN ÉVE JUTOTT FEL AZ NB I-BE – XVI. RÉSZ

 

Ez a rész kizárólag arról a három Sportbizottsági ülésről, illetve a két Közgyűlésről szól, amelyek a Kosárlabda Klub Kft pénzügyi helyzetét, a felhalmozott adósság csökkentésének lehetőségeit tárgyalták, miközben az adósság létrejöttének okai, körülményei nem érdekelték képviselőket. Azon nem volt vita, hogy az NB I. „A” csoportos csapat létét fenyegető adósság csak az önkormányzat támogatásával kezelhető.

 

Közgyűlés előtt: az „A” csoportos folytatás feltétele a 30 milliós kölcsön

A bajnoki szezon végén a Kosárlabda Klub Kft 30 milliós kölcsön kérelmet nyújtott be a képviselő testület felé. Monok Tibor ügyvezető indoklása szerint a kölcsönből a játékosok és a menedzserek felé fennálló tartozást kell kiegyenlíteni, mert ez a 2009/2010-es szezonra történő nevezés egyik feltétele.

A kölcsönkérelmet a 2009. május 27. napjára összehívott rendkívüli közgyűlés tárgyalta (jkv. 7. napirendi pont, K. I.). A közgyűlést megelőzően a Sportbizottság is napirendjére vette a 30 milliós kölcsönkérelmet, azonban a döntést elnapolta.

Szita Károly: „a Sportbizottság úgy határozott, hogy a Kaposvári Kosárlabda Klub Kft részére nyújtandó 30 millió forintos kölcsön biztosítását a következő közgyűlésig (2009. 06. 11., K. I.) elnapolják, mert a jelenleg tulajdonos váltás történik a Kft-ben. A kölcsön visszafizetésének a garanciáját csak a megújult klubvezetésben látják.”

Szita Károly: ”a Kosárlabda Klub anyagi nehézségekkel küzd már másfél éve és már korábban is fordultak hozzám kölcsönért, akkor 20 millió forintot kaptak, aminek 2009. június 30. a visszafizetési határideje. Kérem, hogy a kölcsön visszafizetésének a határidejét a Közgyűlés 2009. december 31-re módosítsa. A 30 millió forint kölcsön kérelmet támogatom, de feltételekkel. Üljön össze a taggyűlés, a klub tulajdonosai a könyvvizsgálóval és a felügyelő bizottsággal. A közgyűlés hatalmazzon fel a kölcsön folyósítására abban az esetben, ha tájékoztatnak arról, hogy mire fordítják a kölcsönt. A Sportbizottság javaslatát nem támogatom.”

Szita Károly felkérte a Sportbizottságot, hogy indokolják meg döntésüket

„Dér Tamás képviselő elmondta, hogy 25 éve dolgozik a sportkörökben, ezáltal van hitele. Azt gondolja, hogy a jelenlegi tulajdonosi szerkezet nem alkalmas a válság kezelésére, mert ellenérdekelt. Nem a 30 milliót kérdőjelezi meg, mert nagyon kell a klubnak a pénzt. Két hét elegendő arra, hogy közgyűlésig tisztázzák a klub a pénzbeli dolgait. A tulajdonosok számoljanak el a létrehozott hatalmas hiánnyal és vonuljanak háttérbe. Most van esély arra, hogy rendet rakjanak a kosárlabdában.”

Visszafogottan fogalmazva is, megleptek Dér Tamás előzmény nélküli, alattomos állításai. Elsősorban a tulajdonosváltással kapcsolatos bejelentése lepett meg, tekintettel arra, hogy az elővételi jogom miatt tudnom kellet volna erről. Az új tulajdonosokra vonatkozó kérdésemre nem válaszolt Dér Tamás (miközben a vita során lényegében "lehülyézett").

Sajnos a hozzászóló képviselők – így a Polgármester is – tájékozatlanok voltak a Kosárlabda Klub Kft tulajdonosai-, a felügyelő bizottság-, illetve az ügyvezető hatásköreit illetően.

 

Ezt a véleményemet erősítette meg Szép Tamás képviselőtársam: „dr. Szép Tamás tanácsnok véleménye szerint olyan dologba mentek bele, amiről egy mezei képviselőnek nincs tudomása. Aki csak a nevét adta a Kft-hez, attól nem várható el, hogy anyagi felelősséget vállaljon a Kft tartozásaiért. Egy feltételt tűzhetnek ki, hogy Kovács László nyilatkozzon és számoljon el, ebben az esetben megkapják a kölcsönt. Véleménye szerint egy rendkívüli bizottságot kellene összehívni, mert a képviselőknek nincs elég információjuk”.

Csak a június 11.-i közgyűlési előterjesztés 3. sz. mellékletéből (4. pont, K. I.) derült ki, hogy a tulajdonosváltással kapcsolatos bejelentésnek volt alapja. Monok Tibor 2009. május 26.-i, Kéki Zoltán címzetes főjegyzőnek címzett levelében – amelyben többek között Kovács László 30 milliós követelésének teljesítésről ad tájékoztatás – azt írja, hogy „Fontos a vele történő megállapodás, hogy lemondjon a tulajdonhányadáról, hogy a Kft zavartalanul működjön, így közvetve többséget tudunk biztosítani a Kft-ben Boda Róbert személyében”.

Monok Tibor állítása - mely szerint a tulajdonosok akadályozzák a Kft zavartalan működését - teljes egészében megalapozatlan volt. Ugyanis a tulajdonosok (Kovács László, Kováts Imre, Boda Róbert) nem vettek részt a Kft működtetésében. Erre az alapító okirat szerint nem volt sem joguk, sem lehetőségük.

 

Hosszas „tanakodás” után a Közgyűlés úgy határozott, hogy

 

„A tulajdonosi taggyűlés kiegészülve a könyvvizsgálóval, felügyelő bizottsággal hozzon könyvvizsgálói záradékkal ellátott határozatot arról, hogy a Kft a kölcsön összegét mire kívánja fordítani. A határozatot továbbítsa az önkormányzat részére;

A Kft. korábbi ügyvezetője, illetve jelenlegi ügyvezetője nyilatkozzon arról, hogy 2008 december 31.-ig, illetve a kölcsön folyósításának az időpontjáig mennyi a klub fennálló tartozása, a Kft-nek milyen pénzügyi kötelezettségei állnak fenn;

A Kft korábbi ügyvezetője nyilatkozzon arról, hogy a teljes szerződéses állományát átadta a Kft jelenlegi ügyvezetése részére és az általa leadottakon túl semmiféle tartozása, illetve követelése nincs a Kft-nek.” ("teljességi" nyilatkozat, K. I.)

Továbbá

"A Kosárlabda Klub Kft. részére korábban nyújtott 20 millió összegű kölcsön visszafizetési határidejét 2009. december 31-re módosítja."

Néhány megjegyzés:

A polgármester arra kért garanciát, hogy Monok Tibor az önkormányzati kölcsönt a 2009/2010-es bajnoki évadra történő nevezés pénzügyi feltételeinek megteremtésére fordítja, nem pedig Kovács László 30 milliós megalapozott követelésének teljesítésére.

Megdöbbentő volt, hogy az ügyvezető számára fél évvel „hivatalba lépése” után sem volt ismert az adósság nagysága.

Tény, hogy az ügyvezető nem hívta össze a taggyűlést, ezért az határozatot sem hozhatott (a FEB pedig már nem működött, K. I.). A nem létező könyvvizsgáló sem láthatta el záradékkal a nem létező közgyűlési határozatot!

A teljességi nyilatkozat az átadás-átvételi eljárásnak nélkülözhetetlen dokumentuma. Hiánya - és az ügyvezető tájékozatlansága - megdöbbentő volt, pótlását a közgyűlési vitában nekem kellett javasolnom.

A rendkívüli közgyűlést követően Monok Tibor sajtótájékoztatót tartott, tekintettel arra is, hogy kosárlabda csapat létét veszélyeztető adósság élénk visszhangot váltott ki. A helyi napilap részletesen ismertette a Sportbizottsági ülés-, és a rendkívüli Közgyűlés vitája során elhangzott képviselői véleményeket, továbbá a 30 milliós kölcsön folyósításának feltételeit.

A tudósításban helyet kapott több három közismert sportvezető véleménye is. Egyikük szerint „el kell dönteni, hogy ilyen szintű kosárlabdára van-e szükség Kaposváron, ha igen, akkor ennek feltételeit meg kell teremteni.”

Tudósító: „A” csoportos pécsi-, és kecskeméti kosárlabda csapat jóval nagyobb önkormányzati támogatást kap, mint a kaposvári.

Monok Tibor a sajtótájékoztatón fontos bejelentést tett: Fekete Ádám lesz a csapat vezetőedzője, míg Filipovics Gordan lesz a másodedző és az ificsapat edzője.

Az előzményekhez tartozik, hogy Monok Tibor ismert, neves edzőt szeretett volna szerződtetni (Zsoldos András, K. I.). Ezzel, természetesen nem értettem egyet.

Érdeklődésemre, az érettségi előtt álló Vojvoda Dávid édesapja (aki korábban a csapat játékosa volt) közölte velem, hogy Dávid akkor marad Kaposváron, ha Fekete Ádám lesz a vezető edző (Feketének tanítványa volt Vojvoda).

Minden személyes kapcsolatomat igénybe kellett vettem annak érdekében, hogy Monok Tibor - a Kft pénzügyi helyzetét is figyelembe véve - ne egy neves és drága edzőt, hanem Fekete Ádámot bízza meg a vezető edzői feladattal. Fekete mellett szólt az is, hogy már 3-4 éve másodedző a csapatnál, ismeri a feladatot. Az utánpótlás korú játékosokkal évek óta együtt dolgozik. Sikerült.

 

A képviselő testület 2009. június 11-i ülésén tárgyalta a kiemelt sportszervezetek, így a Kosárlabda Klub Kft ügyvezetőjének beszámolóját is.

 

A Közgyűlés tájékozódott a kosárlabda csapat az elmúlt szezonbéli teljesítményéről, a 2009/2010-es szezonra vonatkozó céljairól, a tervezett bevételekről és a kiadásokról, a fennálló hiány tervezett kezeléséről, az adósságtörlesztés folyamatáról és meghatározta a Kosárlabda Klub Kft 2009/2010-es bajoki szezonra vonatkozó támogatását.

Tekintettel arra, hogy Monok Tibor az ügyvezetést 2009. január 1. napjával vette át, ezért elődje, Kovács László által a 2008/2009-es szezonra vonatkozó célkitűzést idézte:

„A kaposvári fiatalok mellé meghatározó külföldi és lehetőség szerint egy-két meghatározó magyar játékos igazolásával az 1-8 hely valamelyikének megszerzése legyen a minimális követelmény a csapattal szemben. A cél, hogy a 3. év után ismét a nemzetközi kupák valamelyikében indulhasson a Kaposvári Kosárlabda Klub csapata”,

Monok úgy értékelte, hogy a célokból - különböző okok miatt - nem valósult meg semmi.

Az új ügyvezető 2009/2010-es szezon költségvetésében 101,6 milliós bevétellel és 246,5 milliós kiadással, azaz 144,9 millió hiánnyal számolt.

 

A kiadások között szereplő adósság összege 155 millió, melyből

 

- a játékosok és a menedzserek felé fennálló adósság 30 millió;

- az APEH felé fennálló adótartozás 15 millió;

- a cégek, szállítók, magánszemélyek követelése 30 millió;

- Kovács László követelése 30 millió (ebből 18 millió kölcsön, 12 millió négy évig fel nem vett munkabér);

- önkormányzati kölcsön 50 millió.

 

Az ügyvezető a következő adósságtörlesztési tervet nyújtotta be

- a 30 milliós önkormányzati kölcsönből a játékosok, a menedzserek felé fennálló adósságot fogom törleszteni;

- az APEH felé fennálló 15 milliós összegű tartozást a bevételek átcsoportosításával fogom törleszteni, egyben kérni fogom a részletfizetési kedvezményeket;

- valamennyi kölcsönt adó magánszeméllyel és céggel megállapodtam a részletfizetésekben. A 30 milliós adósság plusz szponzorok segítségével 2 éven belül törleszthető;

- Kovács László 30 milliós követelésének teljesítése egyeztetés alatt áll;

- az önkormányzat felé fennálló 50 milliós kölcsöntartozás szponzori támogatásokból törleszthető.

A Kft pénzügyi helyzetét tárgyaló bizottsági ülésekről, illetve a közgyűlésekről készült jegyzőkönyvek szerint - noha mindenki a felelősségre vonást követelt - egyetlen képviselőnek, de még a polgármesternek sem volt bátorsága nevén nevezni az adósságot felhalmozó „bűnösöket”.

Képviselőként - és a Kft tulajdonosaként - tett hozzászólásomban idéztem a Kosárlabda Klub Kft alapító okiratának rendelkezését, mely szerint

 

„a tagok a törvény alapján a felügyelő bizottságra ruházzák át az ügyvezető megválasztásának és visszahívásának, díjazásának a megállapítását, valamint a társaság által kötött 3 millió forintot meghaladó jogügyletek jóváhagyásának jogát.”

 

Tehát az alapító okirat szerint a tulajdonosok felelőssége a múltbeli gazdálkodással kapcsolatosan nem állapítható meg. Továbbá nem kötelezhetők arra, hogy hozzájáruljanak csapat működési költségeihez (bár én éveken keresztül több millióval támogattam a csapat működését).

Hozzászólásomban ismét felajánlottam, hogy a tulajdon részemet ingyen átadom bárki számára, aki jelentős mértékben hozzá járul a csapat fenntartásához.

Egyben válaszoltam Dér Tamás – a rendkívüli közgyűlésen elhangzott - alattomos és nemtelen támadására.

 

Részlet a jegyzőkönyvből (27. napirendi pont, K. I.): „A május 27-i rendkívüli közgyűlésen Dér Tamás a Kft tulajdonosainak likvidálására tett dilettáns ötletét azzal az érvvel támasztotta alá, hogy a kosárlabda sport hiteles, gazdálkodásban jártas személye. Dér Tamásról persze köztudott, hogy egyetlen gazdasági társaságot sem alapított, soha nem volt ügyvezetője egyetlen gazdasági társasságnak. Köztudott az is, hogy nem a gazdálkodással kapcsolatos tapasztalatai miatt lett a Sportcsarnok igazgatója. Sokan tapasztaljuk Tamás, hogy megnyilvánulásaidban korábban soha nem tapasztalt rosszindulatú jegyek az elmúlt évben jellemzővé váltak. Sajnálunk, kár érted Tamás. Mégis reméljük, hogy az indulatjaidon, sértődéseden, egyéb problémáidon felülemelkedve talán ráébredsz arra, hogy a Fidesz városi elnökéről feltételezett képességeket nem szabad összetévesztened saját, valós kvalitásaiddal.”

 

A Közgyűlés úgy határozott, hogy

 

- A Kosárlabda Klub Kft számára jóváhagyott kölcsön-, illetve támogatás folyósítását mindaddig felfüggeszti, míg a Kft ügyvezetője a hiány menedzselésére és a bajnokság szakmailag elvárt teljesítésére garanciákkal alátámasztott, elfogadható tervet nem mutat be a Sportbizottságnak;

- Felkéri a Kosárlabda Klub Kft. tulajdonosait, hogy tulajdonosi arányuknak megfelelő mértékben járuljanak hozzá a 2009/2010-es bajnoki idény finanszírozásához;

- A Kosárlabda Klub Kft. tulajdonosai 2009. június 20-ig a Sportbizottság részére készítsenek beszámolót a 2009/2010-es bajnoki évre fennálló hiány kezeléséről azzal, hogy ezt követően a Sportbizottság állásfoglalása alapján kerüljenek folyósításra a támogatások.

 

Megjegyzések a közgyűlés határozataihoz:

A képviselők figyelmét bizonyára elkerülte, hogy a közgyűlési előterjesztés mellékletében (2. sz. melléklet: Monok Tibor beszámolója) szerepeltek a határozatban megnevezett dokumentumok!

Monok Tibor ezért nem készített új tervet, hanem a közgyűlési előterjesztés 2. sz. mellékletében szereplő, a 2009/2010 es szezonra vonatkozó költségvetést-, adósságtörlesztési tervet-, és a szakmai programot ismertette a Sportbizottság 2009. június 16-i ülésén.

Megjegyzem, hogy Kéki Zoltán Címzetes főjegyző kevésbé volt optimista, szerinte „a Kft adósságának kezelése legalább 3 évet vesz igénybe.”

A sportbizottságtól azt kérte az ügyvezető, hogy „az önkormányzattól kapott 20 millió+30 millió Ft-os kölcsönök visszafizetési határidejét 2010 júniusára módosítsák.”

A Sportbizottság elfogadta Monok Tibor által „átdolgozott” költségvetést, az adósságtörlesztési tervet, a szakmai programot, egyben javasolta a Közgyűlésnek, hogy a 20+30 millió összegű kölcsönök visszafizetési határidejét 2010. június 30-ra módosítsa.

 

EPILÓGUS

A 155 milliós adósság jelentős része soha nem került kiegyenlítésre:

Kovács László úgy emlékszik vissza, hogy a 12 milliós fel nem vett bérből egy fillért sem látott, de a Kft-nek adott 18 milliós kölcsönt – amit jobbára magánszemélyektől kapott és adott tovább a Kft-nek - sem kapta vissza, így a kölcsönöket saját vagyonából teljesítette;

Az ügyvezetőségről „lemondott” Kovács Lászlónak már nem volt lehetősége a Hajduk Attila által 2008 októberében adott 10 milliós kölcsön visszafizetésére. Miután az új ügyvezető vitatta a visszafizetés jogosságát, a kölcsönt adó - közel két év könyörgés után - keresetet nyújtott be a Kosárlabda Klub Kft ellen a kölcsön visszafizetése érdekében. Keresetből egy furcsa büntetőper keletkezett. 

Az ügyész jelentős összegű kárt okozó csalással és a számviteli fegyelem megsértésével vádolta a volt ügyvezetőt.

A börtönbüntetéstől Kovács Lászlót - Dér Tamás képviselő „emlékezetkiesése” miatt - csak a kölcsönt adó Hajduk Attila és a tanúk vallomásai mentették meg. A perekről szóló néhány tudósítás itt és itt és itt olvasható.

A bíróság több, mint négy év után jogerősen is felmentette Kovács Lászlót a csalás vádja alól. Ezzel nem csak jogot-, hanem igazságot is szolgáltatott.

Hajduk Attila úgy emlékszik vissza, hogy a 2008 októberében a Kosárlabda Klub Kft-nek adott 10 milliós kölcsönt soha nem kapta vissza (a kölcsön visszaadása érdekében annak idején sikertelenül interveniáltam a polgármesternél).

Az önkormányzati kölcsönök visszafizetését javaslatomra a Közgyűlés gyakorlatilag elengedte, azaz annyi rendkívüli támogatást adott a Kft-nek, amiből azt vissza tudta fizetni!

A 2015. április 23.-i képviselő testületi ülésen képviselői javaslatomra hozzájárult, hogy az évek során - újabb 5,5 milliós kölcsönnel - 55,5 millióra nőtt kölcsönt évi részletekben fizethesse vissza a Kft. A 2015. június 11. napján a Közgyűlés pontosította javaslatomat és a részletfizetés pénzügyi fedezetéül évi 11.747.500,- forint szponzori támogatást szavazott meg (ez a kölcsöntartozás éves összegének ÁFA-val növelt nagysága). Így a Kft a hat éven keresztül kapott 11.747.500,- Ft összegből fizette vissza az 55,5 milliós kölcsönt.

A korabeli-, és a későbbiekben megismert tények (elmondások) szerint Kovács László több alkalommal csak ígérettel fedezett kiadásokat vállalt fel a csapat fennmaradása és eredményessége érdekében. Számos szerződés nem teljesült, ezért jelentős bevételektől esett el a Kft. Sajnos ezek a tények az „elszámoltatás” során nem érdekelt senkit.

Következik a XVII. rész: MEGMARADNI ÉS BENNMARADNI