NEGYVEN ÉVE JUTOTT FEL AZ NB I-BE – XII. rész

 

Az 1996/1997-es bajnokság felkészülési mérkőzésein fokozatosan lendült formába a még a Kaposvári KSE nevet viselő csapat: a pécsi tornán kikapott mindkét „B” csoportos csapattól. A XIII. Balaton Füszért Kupa mérkőzésein kitett magáért a csapat, a döntőben – a „kedvelt” játékvezető, Szabó IV jóvoltából – egy pontos vereség a Vojvodinától (az utolsó másodpercekben technikait ítélt Tenter ellen, így a két büntetővel nyert a Vojvodina).

A bajnokság megkezdése előtt a – most már a Klima-Vill KSE nevét viselő - csapat edzője Stickel Péter és az elnök Kovács László nyilatkozott: a pénzügyi gondok nem szűntek meg, csak enyhültek. Mindketten egyetértettek abban, hogy a csapat - melynek keretében tizenegy játékos szerepel, köztük a két új játékossal Tucsán (Sopron) és Tenter (Hódmezővásárhely) valamint az ifista Bogdánnal, Eltuhánival és Karsaival - alkalmas arra, hogy a legjobb nyolc között végezzen a bajnokság végén.

Kovács László: „nem éppen kedvező számunkra, hogy „újonc” létünkre két idegenbeli mérkőzéssel kezdünk, ráadásul első vendégünk majd a ZTE lesz. Ezért kérjük szurkolóink türelmét, megértését, hiszen ők is ismerik az „A” és a „B” csoport közti színvonal különbséget.” (az interjú itt olvasható).

 

A visszaemlékező megjegyzése: A névsorból furcsa módon hiányzott a szerződéssel rendelkező Monok Tibor. A média elhallgatta – amit az anyaggyűjtéskor „nyomoztam ki” - hogy Stickel Péter nem tartott igény Monok Tibor játékára, az elnök pedig ezt tudomásul vette. Monok később Paksra igazolt.

 

Tenter Marcel (Hódmezővásárhely, irányító, idegenlégiós) leigazolását annak idején több kritika érte: a meglévő három irányító - Goszonyi, Kulcsár és Ágfalvi – mellé igazolta le az idegenlégiós Tentert, miközben hiányzott a csapatból egy meghatározó (idegenlégiós) center (ld. később a „Mit szól hozzá? Fenyő interjú).

Kása Sándor, a Klíma-Vill Kft és az Inte-Cont Bt tulajdonosa szerepvállalásáról itt olvasható. Amint azt már többször leírtam – Kása Sándort – még, mint cukorgyári igazgató -1987-ben nyertem meg a kosárlabda csapat támogatására.

Első bajnokin kiadós vereség: Debrecen – Klíma-Vill KSE 96:69 (47:32), majd szoros mérkőzésen az atomvárosban: Paks - Klíma-Vill KSE 83:81 (51:35).

Az első hazai mérkőzésen, a ZTE ellen győzelmet remél Stickel Péter (az interjú itt olvasható), Klíma-Vill KSE – ZTE 67:69 (30:36).

A nyeretlen szombathelyi csapat ellen: Klíma-Vill KSE – Falco 92:103 (49:53), Stickel: „kevesen vagyunk”.

 

„Váltás a kaposvári kispadon”

Az etikai „szabályokat” betartva, közös megegyezéssel szerződést bontott az egyesület Stickel Péterrel. „Hogy ki lesz a kaposvári együttes új edzője, még nem tudni: mindenesetre már folynak a tárgyalások.” Addig is Kovács László – Monok Tibor kettős ül a kispadon, így a tudósítás (amely itt olvasható).

A visszaemlékező megjegyzése: Stickel Péter nem sok megértést/türelmet kapott, noha tulajdonképpen csak a Falco elleni hazai vereség kérhető rajta számon. A tudósítás szövegéből arra lehetett következtetni, hogy az edzőkeresés már a Falco mérkőzés előtt megkezdődött.

Szolnok - Klíma-Vill KSE 79:59 (42:34), Kovács: „amig nem tudjuk felvenni az „A” csoport ritmusát, addig ilyen kudarcok érnek bennünket.”

Kovács László gyorsan megtalálta az utódot és az elnökségnek sikerült megegyezni Gellér Sándorral, „a volt egerszegi mesterrel”, aki már a héten is vezette az edzéseket, tudósított a megyei napilap.

 

A visszaemlékező megjegyzése: a tudósító vélhetően Gellér Sándornak nem a közelmúltbeli, azaz az 1992/1993-as szezon zalaegerszegi edzősködésére hivatkozott, amikor a „volt egerszegi mesterrel” történt szerződéskötésről írt. Akkor ugyanis a ZTE – Kaposvári KC 86:92 mérkőzést követően a ZTE elnöksége - a gyenge Szuper Liga szereplés miatt is – alig öt hét után szerződést bontott Gellér Sándorral.

 

Körmend – Klíma-Vill KSE 94:67 (51:24), Kovács: „nem voltunk egy súlycsoportba a bajnokcsapattal”. Gellér - vélhetően a biztos vereség tudatában - nem vállalta a mérkőzést

Gellér Sándor így hat vereséget követően vette át a csapatot.

 

„Új mesterrel, új remények”

című írásban Fenyő Gábor megszólaltatta a csapathoz közel állókat. „Mit szól hozzá?” kérdezte a nyilatkozóktól (a teljes válasz itt olvasható).

Kása Sándort a névadó Klíma- Vill Kft tulajdonosa: „sokadmagammal együtt én sem ilyen rajtot képzeltem el; a hat vereség több mint mellbevágó... Én úgy gondolom, hogy a kényszerű edzőváltás szükséges volt, és Gellér Sándor érkezése megmozgatja az állóvizet.”

Gellér Sándor, egykori több mint százszoros válogatott játékos, sokszoros magyar bajnok és kupagyőztes (játékosként és edzőként is): „Sürgősen változtatni kell a csapat szerkezetén és játékán mind támadásban, mind pedig védekezésben. Alapos szemléletváltozásra van szükség.”

Szita Károly, Kaposvár polgármestere, a kosárlabda és a csapat nagy híve: „természetesen nem örülök a kudarcoknak, de vereségekért nem Stickel Péter a hibás. Nagyon szorítok Gellér Sándornak, hogy a csapattal jó eredményeket tudjon elérni.”

Dr. Néber Árpád, a csapat orvosa, elkötelezett kaposvári sportrajongót: „én lennék az egyik legboldogabb ember, ha sikerülne Gellér Sándornak csodát tennie. A legnagyobb rejtély Monok Tibor érthetetlen nélkülözése: élő szerződése van, mégsem játszik. Pakson kell, Kaposváron pedig nincs szükség az ő hatalmas rutinjára.”

Kovács László egyesületi elnök: „célunkat, a nyolcba jutást, módosítjuk, de szeretnénk „A” csoportosok maradni. Remélem, most már végre megindulunk felfelé.”

Stier Tibor, a csapatot támogató Gyermely Rt képviselője, megszállott kaposvári kosárrajongót: „én biztos vagyok abban, hogy kilábalunk a hullámvölgyből, elsőre mindjárt most szombaton, Kaposváron a Bajai Honvéd ellen. Erre Gellér Sándor játékos és edzői múltja, hatalmas szakmai tudása a garancia.”

A visszaemlékező megjegyzése: ”csodavárással” tekintett mindenki Gellér Sándor kaposvári munkája elé. A csodavárást megalapozta az is, hogy Fenyő Gábor, mint „sokszoros magyar bajnok és kupagyőztest (játékosként és edzőként is)” mutatta be, miközben edzőként egyszer volt bajnok (ZTE-vel, az 1987/1988-as szezonban). A kaposvári szurkolók nem nagyon ismerhették a „mester” edzői munkáját, hisz jórészt a szomszédos Ausztriában edzősködött.

Személyes véleményem, hogy Gellér Sándor zseniális irányító volt. A Soproni MAFC-béli, válogatott játékostársaim is (Orbai László, Tvordi György) szuperlatívuszokban beszéltek róla. Külföldön európai színtű játékos lehetett volna.

Ugyanakkor rendkívüli módon feldühített, hogy néhány edzés és egy mérkőzés tapasztalata birtokában negatívan (nagyképűen) nyilatkozott a csapatról. Ezért, azokról a mérkőzésekről szóló tudósításokat, amelyiken megvertük az általa vezetett csapatokat, illetve a közelmúlt kimagasló mérkőzéseinkről készített tudósításokat elküldtem neki. Nem kellett volna. Amint az későbbkiderült, értette a célzást, nagyon rossz néven vette. Megjegyzem, Gellér Sándorral edzőségének első kaposvári évében személyesen nem találkoztam.

• Klíma-Vill KSE – Bajai Honvéd 80:81 (37:36), Gellér: a második félidőben érthetetlenül szétesett a csapat játéka;
• 
  
• Klíma-Vill KSE – Nagykőrös 97:89 (48:27), Gellér: köszönöm a közönségnek (amely gyorsan felejt, vastaps a mérkőzés után). Vetési (az ellenfél edzője): nem gondoltam volna, hogy ma itt kikapunk, nem volt szerencsénk;
• 
  
• Klíma-Vill KSE – Albacomp 79:81 (48:46), Gellér: erőn felül teljesítettünk;
• 
  
• D. Honvéd - Klíma-Vill KSE 99:72 (56:37), Gellér: rosszul játszottunk;
• 
  
• Klíma-Vill KSE – Sopron 80:61 (37:37), Gellér: gratulálok a csapatnak, de van még mit tanulni;
• 
  
• Nagykőrös - Klíma-Vill KSE 76:84 (34:42), Gellér: letámadás ellen nem ment. A lesajnált két center negyvenhat pontot dobott: Filipovics (30/3), Vojvoda (16); Velkei (az ellenfél edzője): „örülök, hogy Gellér Sándor ismét visszatért a honi kosárlabda életbe”;
• Klíma-Vill KSE – D. Honvéd 76:101 (40:50), Gellér: a Honvéd agresszíven védekezett;
• Falco - Klíma-Vill KSE 85:99 (45:48), Gellér: fegyelmezett, taktikus játékkal visszavágtunk a kaposvári vereségért;
• 
  
• Klíma-Vill KSE – Debrecen 79:72 (36:40), Gellér: a küzdeni tudás segített;
• 
  
• Klíma-Vill KSE – Szolnok 88:81 (31:38), Gellér: önmagukat legyőzve, csapatként játszottak, köszönöm a szurkolóknak. Rezák (az ellenfél edzője): Gellér remek munkát végez Kaposváron. Tudósító: „folytatódik a Gellér csoda Kaposváron”;

 

A visszaemlékező megjegyzése: a mérkőzésekről tudósító Fenyő Gábor másnap terjedelmes írásában színesen ecsetelte, milyen nagyszerű dolog manapság Kaposváron kosárlabda mérkőzésre járni, itt, most nagyon nagy dolgok történnek: „az elmúlt hét mérkőzésből hatot megnyert a csapat”. „Kötelező” a győzelem a soron következő, ZTE elleni mérkőzésen.

Fenyő Gábor által közölt „statisztika” kapcsán W. Churchil-nek tulajdonított mondás jutott eszembe, mely szerint „én csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamísítottam”. Ugyanis a „Gellér csapat” a Szolnok elleni győztes mérkőzésig bezárólag a tíz bajnoki mérkőzésből hatot megnyert. Persze, igaz volt a Fenyő féle statisztika is, mert valóban, az elmúlt hét mérkőzésből hatot megnyert a csapat, de előtte volt négy vereség is (a győzelmek között ott szerénykedett a „B” csoportos Dombóvár elleni MK mérkőzés is). Ez szép teljesítmény, de nem egyedülálló, ilyen „csodára” volt már példa korábban is.

 

A „Gellér csoda” nem folytatódik,

sőt, zsinórban hat bajnoki mérkőzésen szenvedtünk vereséget, és nem tudtuk megverni MK mérkőzésen a „B” csoportos Hódmezővásárhelyt sem.

Nem sikerült a „kötelező” győzelem, ZTE – Klíma-Vill KSE 92:81 (46:38). Gellér: bátrabb, fegyelmezettebb játékkal lett volna esély;

A „vesszőfutás”:

• Klíma-Vill KSE – Paks 77:92 (31:47), Gellér: nem csak Farkas, az önbizalom is hiányzott;
• 
  
• Bajai Honvéd - Klíma-Vill KSE 90:79 (44:35), Gellér: én vagyok a felelős a vereségért;

• Albacomp - Klíma-Vill KSE 98:65 (52:41, Gellér: zónavédekezés ellen nem ment;
• 
  
• Klíma-Vill KSE – Körmend 76:87 (41:40), Gellér: maximálisan helyt álltunk;
• 
  
• Sopron - Klíma-Vill KSE 76:74 (41:33), Gellér: balszerencsés vereség;

Befejeződik az alapszakasz: 22 mérkőzés, 6 győzelem, 16 vereség, 27,3%-os teljesítmény, ez a 9. helyre volt elegendő (Gellér Sándor: 16 mérkőzés, 6 győzelem, 13 vereség 37,5%-os teljesítmény). Falco a 8. helyen végzett, 50%-os teljesítménnyel.

 

A visszaemlékező megjegyzése: az igazi „Gellér csoda” az volt, hogy a vereségek ellenére hazai mérkőzéseken továbbra is 1300-1400 szurkoló zsúfolódott be a Sportcsarnok nézőterére. Erre korábban nem volt példa.

 

Következett a rájátszás, mérkőzések a 9-16. helyért: itt már valamivel jobban ment a „B” csoportos ellenfelek ellen, bár a nyolc mérkőzésből háromszor is vereséget szenvedtünk (természetesen idegenben).

 

• Pécs - Klíma-Vill KSE 59:66 (27:32), Gellér: léleknyugtató győzelem;
• 
  
• Klíma-Vill KSE – Százhalombatta 87:74 (44:39), Gellér: köszönet azoknak, akik sérülten vállalták;
• 
  
• MAFC - Klíma-Vill KSE 79:73 (43:41); Gellér: Ágfalvi egyedül nem tudta megnyerni a mérkőzést;
• 
  
• Klíma-Vill KSE – Dombóvár 95:85 (49:32); Gellér: rossz játékvezetés, jó közönség;
• 
  
• Klíma-Vill KSE – Pécs 96:94 (59:49); Gellér: szerencsésebb csapat győzött;
• 
  
• Százhalombatta - Klíma-Vill KSE 99:83 (41:45, 81:88); Gellér: edző nélkül játszott csapat;

Kísértett a múlt: a következő, a MAFC elleni, hazai mérkőzést meg kellett nyerni ahhoz, hogy az „A” csoportba való maradás ne az utolsó, Dombóvár elleni idegenbeli mérkőzésen dőljön el.

 

A visszaemlékező megjegyzése: csak emlékeztetőül, az 1994/1995-ös bajnokságban az utolsó mérkőzésen, Dombóváron vereséget szenvedtünk és kiestünk az „A” csoportból.

 

A KÖVETKEZŐ SZEZONBAN IS AZ „A” CSOPORTBAN

Klíma-Vill KSE – MAFC 74:66 (29:33), Gellér: „Köszönetözön (!) Szita Károly Polgármester Úrnak és a képviselő testületnek, Kása Sándor Úrnak és az elnökségnek, a csodálatos közönségnek, az ezúttal rosszul játszó, de nagyszerűen küzdő csapatnak.”

A bűn rossz játék végén a szurkolók felállva hosszasan éltették az edzőt: „Gellér Sanyi”, „Gellér Sanyi”, …. Nem volt kétséges, hogy a szurkolók jövőre kit szeretnének látni a kispadon.

Az utolsó mérkőzésen vereség, Dombóvár - Klíma-Vill KSE 75:63 (34:33), Gellér: „szomorú vagyok és szégyellem magamat, hogy sikerült tönkre tenni a rólunk alkotott képet.”

A vereség, illetve a gyenge bajnoki teljesítmény ellenére a többszáz kaposvári szurkoló vastapssal köszönte meg az egész évi szereplést: 30 mérkőzés, 11 győzelem, 19 vereség, 36,7%-os teljesítmény, ami a 9. helyre volt elegendő (a „Gellér csoda”: 24 mérkőzés, 11 győzelem, 13 vereség, azaz 45,8%-os teljesítmény).

 

A visszaemlékező megjegyzése: az 1994/1995-ös szezonban – a Stickel által vezetett csapatnak - 47,4%-os teljesítmény sem volt elegendő az „A” csoportban való maradáshoz, igaz most is egy hajszálon múlott.

 

EPILÓGUS I.

 

A visszaemlékező megjegyzése: feltűnő volt, hogy a két válogatott, Farkas és Turcsán játéka mennyire szélsőséges volt. Gyakran volt sérült, hol az egyi, hol a másik. Kétlem, hogy akár Gellér, akár Kovács ne tudott volna arról, hogy mindkét játékos sokat ingázott. Ahogy Turcsán egy interjúban elmondta, „hetente legalább ezer kilómétert vezetek. Kaposváron kosarazok, feleségem Miskolcon él, szüleim pedig a fővárosban. Szinte megállás nélkül ingázok a három város között.”

A szezon legnagyobb pozitívuma az volt, hogy Ágfalvi Mihály – aki az elmúlt szezonban, a sérült Kovácsot jól helyettesítette – stabil játékosa lett a csapatnak.

 

„ÚJ KOSÁRCSPAT KAPOSVÁRON”

Az 1997/1998-as bajnokságra való felkészülés mozgalmas volt Kovács László számára is. Az egyesület elnöke jelentős változásokról tájékoztatta megyei napilapot: Gellér Sándorral kettő plusz egy éves szerződést kötött a Klíma-Vill KSE. Farkas László Kaposváron marad, de Tenter Marcellal nem sikerül az anyagiakban megállapodni, így a játékos Százhalombattára igazolt. Ismét távozott Gosztonyi Gábor, aki Kulcsár Balázst követte a Nagykanizsa KK, NB II-es csapatához. Az új irányítók: Varga Roland (Sopron) és Jusztin Ákos (Szolnok). A center Godena Ferenc (Siófok) szintén a megyeszékhelyre igazolt. A felnőtt keretet (Farkas, Turcsán, Filipovics, Vojvoda, Ágfalvi, Varga, Jusztin, Godena), Bogdán, Karsai, Beck, Csordás és Kilián egészítette ki.

Gellér Sándorral közösen kijelőlt cél: az első nyolc között kell végeznie a csapatnak. Ennek érdekében egy amerikai játékos igazolása is tervek között szerepel (az interjú itt olvasható).

A jó felkészülés érdekében a csapat a Gyermely Rt jóvoltából másfél hetes edzőtáborban vehetett rész (erre régen volt példa), melyet a hagyományos tornákon való részvétel követte.

 

A felkészülési mérkőzéseken a csapat halvány teljesítményt nyújtott: a „Festéktárs Kupa” négy csapata közül harmadik lett a Klíma-Vill KSE, de a „Somogy-FILA Kupa” mérkőzésein sem szerepelt jobban. A „Szuper Liga” - Kafenberg-ben (Ausztria) lejátszott – mérkőzésein a csoport mindhárom ellenfele legyőzte a Gellér csapatot (két amerikai játékos is lehetőséget kapott a bizonyításra, sikertelenül).

A bajnoki rajt előtt a hagyományos „Gunaras Kupa” zárta a felkészülési mérkőzések sorát: a döntőben a Dombóvártól kapott ki a csapat.

A Somogyi Hírlap az első bajnoki mérkőzés előtt színes mellékletben közölt adatokat az NB I. „A” csoportos csapatokról (a Klíma-Vill KSE csapatképe itt tekinthető meg).

 

Meglepő változás a kaposvári egyesület vezetésében: a két társelnök

Szita Károly és Kása Sándor.

 

A visszaemlékező megjegyzése: annak idején a szervezeti változásokból csak annyit érzékeltem, hogy Kása Sándor a játékos ügynököt hozzám irányította, így Slobodan Szlivancsanin (Partizán Beograd) leigazolásában én állapodtam meg. Később tudtam meg, hogy Kovács László korábban már lemondott. Az anyaggyűjtés során kérdeztem meg erről Kovács Lacit, aki lemondását azzal indokolta, hogy a Klíma-Vill Kft nem adott elég pénzt a kitűzött cél eléréséhez. A média mind Kovács lemondását, mind pedig Szita társelnöki szerepvállalást „agyonhallgatta”, nem jelent meg erről egyetlen tudósítás sem.

 

Szita Károly társelnöki szerepvállalása rendkívül sokat jelentett a csapat jövője szempontjából, ugyanis így Kása Sándornak ez nagyobb biztosságot adott, a támogatás összegét is növelte. A polgármesteri nyilatkozat rendkívül pozitív hatást gyakorolt a névadó támogatóra: "Kaposvár fontosabb a karriernél".

Klíma-Vill KSE – D. Honvéd 77:88 (38:48), Gellér: egy-két játékostól többet vártam;

A Honvéd elleni mérkőzés után néhány nappal Gellér örömmel újságolta napilapnak, hogy „Új center a Klíma-Vill-nél”. Az új játékos érkezését így kommentálta, hogy „ha a kulcsjátékosok is javulnak és Szlivancsanin is játszik, akkor Dombóvár ellen győzünk.”

Dombóvár – Klíma-Vill KSE 87:95 (44:35), Gellér: második félidőben csapatként játszottunk. Slivancsanin (26) ponttal köszönt be:

Klíma-Vill KSE – Paks 66:67 (38:28), Gellér: teljesen széteső, fegyelmezetlen játék. Tizenöt pontos vezetés után szenvedtünk vereséget, a Monokot is soraiban tudó Paks ellen.

 

A visszaemlékező megjegyzése: Szembetűnő volt (ma is világosan emlékezem rá), hogy Farkas egyszerűen nem adott labdát Szlivancsaninnak, aki így is 21 pontig jutott.

 

• Százhalombatta - Klíma-Vill KSE 91:80 (44:31), Gellér: a győzelmet jobban akaró csapat nyert;
• Klíma-Vill KSE – Pécs 73:71 (40:39), Gellér: Varga R + küzdeni tudás + szerencse;
• Debrecen - Klíma-Vill KSE 63:72 (25:31). A mérkőzésről a technikai vezető tudósított. Slivancsanin (32) továbbra is ponterős;
• Klíma-Vill KSE – Körmend 76:73 (47:37), Gellér: a nagyszerű győzelemből is tudunk tanulni.
• Falco - Klíma-Vill KSE 120:96 (59:41), Gellér: remélem csak ezt a mérkőzést vesztettük el, nem pedig az erkölcsi tartásunkat;
• ZTE - Klíma-Vill KSE 88:77 (41:38), Gellér: fegyelmezetlenségünk és rutintalanságunk (!) miatt kaptunk ki;
• Klíma-Vill KSE – Szolnok 71:80 ((38:45), Gellér: a Szolnok fegyelmezettségben és akaratban is fölénk nőtt;
• 
  
• Tudósító: a legjobbkor jön az egyhónapos szünet, mert „rendet kell tenni a fejekben”, lesz dolga az edzőnek, a játékosoknak, az elnökségnek”.

A visszaemlékező megjegyzése: Gellér Sándor nyilatkozataiban visszatérő elem volt, az „akaratgyenge és fegyelmezetlen játék, a gyenge védekezés”. Gyakran – mint a csapat „áldozata” – kívülállóként nyilatkozott a csapatról. Nehezen vitatható, hogy a sikertelenség egyik oka, hogy a kulcsjátékosok közül Farkas gyakran sérült, Turcsán rendszeresen ingázik, Slivancsanint a nem fogadták be a csapat hangadó játékosai (pedig sem előtte, sem utána Kaposváron nem játszott ilyen kvalitású center). Mindezt nem ellensúlyozhatta Varga Roland ponterős irányító játéka, sem pedig Ágfalvi Mihály egyre érettebb játéka. Jusztin kevés játéklehetőséghez jutott, Godena pedig – Filipovics, Vojvoda és Szlivancsanin mellett – a kispadot koptatta. El is igazolt Veszprémbe.

 

A csapat hangulata romlott, a feszültség „tapintható” volt.

A hosszú bajnoki szünet után az elmúlt hetekről kérdezte a megyei napilap a vezető edzőt: bízom a csapatban, noha a kitűzött cél, a nyolc közé jutás még bizonytalan, a csapat a kilencedik helyen áll, 4 győzelemmel és 6 vereséggel. Egy győzelem hiányzik az 50%-os, teljesítményhez, ami már megfelelő lenne. A szünetben megfelelő számú edzőmérkőzést sikerült játszani, ezeken Szilivancsanin egyre jobban védekezett és az egyénieskedő játékán is változtatott. A Honvéd ellen tisztes helytállást vár, a Dombóvár ellen csak a győzelem az elfogadható.

 

• D. Honvéd -Klíma-Vill KSE 98:82 (58:44), Gellér: a fegyelmezetlenségünknek köszönhetjük a 16 pontos vereséget;
• Klíma-Vill KSE – Dombóvár 81:62 (44:36), Gellér: a mérkőzés egyes szakaszaiban jól játszottunk;

Új támogató, a Purina Hungária Rt

 

így a név is változott, 1998-tól, a szerződés szerint három éven át a Klíma-Vill-Purina KSE néven szerepel a csapat.

 

„MEGLEPNI PAKSOT”

ezzel a címmel tudósított a megyei napilap az év utolsó, Paks elleni mérkőzésére való felkészülésről: Gellér: „Nagyon jó együttes az ellenfél, ezért nem szabad belemennünk dobópárbajba, nem szabad előre rohannunk fejetlenül: végig taktikusan kell játszanunk. Ezért egész héten egy új variáción dolgoztunk: Varga R., Farkas, Ágfalvi, Vojvoda, Bogdán ötös kezdene, de sajnos az edzéseken nem egészen úgy alakultak a dolgok, ahogy azt szerettem volna. Így még nem tudom, hogy kockáztatok-e, avagy inkább a megszokott kezdőötöst küldöm a pályára,” nyilatkozta Gellér és megjelölte a várható kezdő csapatot: Varga R, Farkas, Turcsán, Szlivancsanin, Filipovics vagy Varga R., Farkas, Ágfalvi, Vojvoda, Bogdán.

A mérkőzésen egy harmadik kezdő ötöst küldött a pályára: Jusztin, Varga, Bogdán, Farkas, Vojvoda. Paks – Klíma-Vill KSE 96:77 (53:33), Gellér: gyengén védekeztünk;

 

A visszaemlékező megjegyzése: a paksi vereséggel egyre messzebb kerültünk a kitűzött céltól, a legjobb nyolcba kerüléstől. A csapatot megviselték a váratlan vereségek, közösségi szellemet is jócskán megtépázta a sikertelenség.

 

Az elnökség egy közösségerősítő vacsorával igyekezett javítani a hangulaton. Erről Gellér a „Kaposvári remények” című interjúban nyilatkozott: „nagy sorozat előtt állunk, így nem mindegy, hogy milyenre sikerül a nyitány. A játékosok és a vezetőség tagjai egy közös vacsoránál találkoztak, s úgy látom, mintha, azóta kezdene helyre állni a csapat közösségi szelleme.”

Gellér népszerűsége - a vártnál gyengébb eredmények ellenére – töretlen. A Százhalombatta elleni mérkőzés is 1400 szurkoló buzdította a csapatot (a nem éppen "acélos" ellenfél egyetlen győzelmét ellenünk szerezte).

 

Új néven, Klíma-Vill-Purina KSE – Százhalombatta 72:67 (39:36), Gellér: jobban is játszhattunk volna;

Albacomp - Klíma-Vill-Purina KSE 92:71 (54:44), Gellér: remélem, az Albacomp stílusa átragad a csapatra a szombat esti Pécs elleni mérkőzésen;

A Pécs elleni mérkőzés - a nyolc közé jutás szempontjából - sorsdöntő volt. Azt a Pécset kellett legyőzni saját otthonában, amely az elmúlt fordulóban legyőzte a D. Honvédot. Gellér Sándor igyekezett felkészíteni a csapatot, „meglepetésként több játékelemet gyakoroltunk, a zóna, vagy az emberfogás lesz a fegyverünk”, nyilatkozta a mérkőzés előtt.

„Százak szurkoltak hiába”, Pécs – Klíma-Vill Purina KSE 103:86 (59:47), Gellér: „amit most érzek, nem kívánom senkinek. Szégyellem kimondani, holnap reggeltől kezdve azt hiszem, nagyon megkönnyebbülök”;

Matáv SE Pécs: Lothian (8), Bakonyi (23/3), Csirke (32/9), Paynter (16/3), Pallag (5). Csere: Hoffmann (13/9), Karagits (6). Edző: Rab Gyula.
Kaposvári Klíma-Vill Purina SE: Farkas (7/3), Turcsán (9/3), Varga R. (8), Filipovics (12), Szlivancsanin (19). Csere: Ágfalvi (2), Vojvoda (12), Jusztin (17/6), Bogdán (-). Edző: Gellér Sándor.

 

A megyei napilap keddi számában már arról tudósított, hogy „amit már a vesztes pécsi mérkőzés után sejteni lehetett, az tegnap valóság lett. A Kaposvári Klíma-Vill-Purina SE NB I „A” csoportos férfi kosárlabda-csapatának elnöksége közös megegyezéssel szerződést bontott Gellér Sándor vezető edzővel. A döntést Kása Sándor, a klub elnöke jelentette be a kaposvári Fehérház étteremben tartott sajtótájékoztatón.”

 

A visszaemlékező megjegyzése: a kilencedik helyen álló együttesnek volt még - a matematikainál valamivel több - esélye a nyolc közé jutásra. Az elnökség a játékosok és az edző között tapasztalt feszültség miatt döntött a szerződésbontás mellett.

 

Fenyő Gábor által közvetített "szakmai vélemények" szerint „Gellér Sándor menesztésével sikerült az egyik legjobb honi kosaras szakembertől megszabadulni" (erre majd az EPILÓGUS II.-ben térek vissza).

Az új edző kinevezésére nem kellett sokáig várni: „Simon Károly a kispadon”, tudósított a napilap. Szerződése a szezon végéig szól. Az elnökség döntését elsősorban az befolyásolta, hogy elérhető volt és a csapat eredményei az „A” csoportban való maradást szinte garantálták: a rájátszás mérkőzéseire a Százhalombattát, Dombóvárt és a Debrecent „visszük magunkkal”. A továbbiakban csak a Debrecennel játszunk: ha megverjük, öt győzelemmel és egy vereséggel rajtolunk a rájátszásban.

A kispadot harmadik alkalommal elfoglaló Simon győzelemmel mutatkozott be (az eredmény előtt a tudósítás főcímét idézem),

 

„Kiszenvedett győzelem”, Klíma-Vill-Purina KSE - Debrecen 88:85 (50:41), Simon: nehéz mérkőzésen sikerült nyerni;

„Csak a kaposvári kosarak hiányoztak”, Körmend – Klíma-Vill-Purina KSE 88:50 (48:31). A második félidő utolsó 12 percében nem dobtunk pontot.

„Az akarat diadala”, Klíma-Vill-Purina KSE – Falco 63:59 (26:27), Simon: megmutattuk, hogy küzdeni is képesek vagyunk. Turcsán (-) és Farkas (7/3) megismételte a Körmend ellen mutatott játékát.

„Padlón a kosarasok”, Szolnok – Klíma-Vill-Purina KSE 103:51 (53:16), Simon: a Szolnok sziporkázott, mi csak szenvedtünk. Az első félidőben 9 percig nem dobtunk pontot. Szlivancsanin nem játszott, mert a D. Honvéd elleni edzőmérkőzésen bokasérülést szenvedett.

A visszaemlékező megjegyzése: a szolnoki vereséggel – miután a Pécs megverte a Paksot, Falco a Dombóvárt – eldőlt, hogy a nyolc közé jutás matematikai esélye is elszállt.

„Turcsánnéknak ízlett a zalai”, Klíma-Vill-Purina KSE – ZTE 95:82 (46:36), Simon: pontos, fegyelmezett játék;

„Méltó volt a búcsú”, Klíma-Vill-Purina KSE – Albacomp 91:98 (50:50), Simon: egyenrangú ellenfelek voltunk;

Filipovics a mérkőzés után: „Az edzőváltás óta megváltozott a csapatnál a légkör, más lett az együttes mentalitása, hozzáállása.”

Rájátszás, mérkőzések a 9-16. helyért

 

Az előzetes várakozásnak megfelelően 5 győzelemmel és 1 vereséggel kezdtük a rájátszást (második helyen a Sopron 4 győzelemmel és 2 vereséggel). A kilencedik hely elérése reális célkitűzés volt.

„Kínos kaposvári zakó”, Szeged – Klíma-Vill-Purina KSE 102:95 (51:39), Simon: a jól játszó Szeged ellen center nélkül nem sikerült;

 

A visszaemlékező megjegyzése: Simon pályára küldte Szlivancsanint (1), de a sérüléséből épphogy felépült centert le kellett cserélni, mert teljesen formán kívül játszott. A játékosnak - amint az később kiderült - ez volt az utolsó mérkőzése a kaposvári cspatban.

 

„Keserves győzelem”, Klíma-Vill-Purina KSE – MAFC 80:77 (43:33), Simon: simább mérkőzésre számítottam;

 

A visszaemlékező megjegyzése: a korábbi falcos Pavlovics (39/15) komoly erősítést jelentett. A rájátszásban csökkent a nézőszám (700). Amint az később kiderült, ez csak a kezdet volt, a további, mérkőzéseken fokozatosan csökkent a nézőszám, az utolsó két mérkőzésen alig egyharmadát töltötték meg a szurkolók (300).

 

„Újabb zakó”, Hódmezővásárhely – Klíma-Vill-Purina KSE 79:69 (36:36), Simon: a második félidőben a hazai csapat jobban támadott;

„Keserves győzelem”, Klíma-Vill-Purina KSE – Sopron 68:63 (38:34), Simon: kizárólag a győzelemnek örülhetünk;

„Magabiztos győzelem”, Klíma-Vill-Purina KSE – Szged 103:91 (52:41), Simon: az első nyugodt mérkőzés;

„Tovább tart az átok”, MAFC - Klíma-Vill-Purina KSE 104:73 (48:33), Simon: kellemes edzőpartnerei voltunk a MAFC-nak;

 

A visszaemlékező megjegyzése: a vereségünkkel a Sopron utolért bennünket, a 9. hely megtartásához Sopronban győzni kell.

 

„Búcsú győzelemmel”, Klíma-Vill-Purina KSE – Hódmezővásárhely 90:63 (46:36), Simon: örülök, hogy győzelemmel búcsúztunk el a szurkolóinktól;

„Búcsú vereséggel”, Sopron - Klíma-Vill-Purina KSE 83:66 (45:32), Simon: Sopron az eredményesebb támadójátékkal nyert;

 

"KOSARAS KERINGŐ"

A Somogyi Hírlap azon melegében a bajnokság értékelésére és a jövő terveinek ismertetésére kérte Kása Sándort: a szezon kezdetén az akkori edző, Gellér Sándor azt vállalta, hogy a csapatot a nyolc közé viszi. Sajnos már az alapszakasz befejezése előtt olyan helyzetbe kerültünk, hogy matematikai esélyünk sem maradt a nyolc közé kerülésre. Ekkor közös megegyezéssel elváltunk Gellér Sándortól, és a vezetőedzői posztra szerződtettük Simon Károlyt.

Csak a tizedik helyen végzett a csapat, amely a bajnokság végére teljesen szétesett. A sikertelenségnek természetesen lesznek személyi konzekvenciái: következő bajnoki évben nem tartunk igényt Turcsán Zsolt, Vojvoda György és Jusztin Ádám játékára. A fiatal Bogdán Balázs sorsa függő, vele mentalitásbéli gondjaink vannak. Sajnos Varga Roland távozni szeretne.

Jövőbeni tervek: egy éves csúsztatással újra kezdjük a három éves koncepciót. Az első állomás a 6-8 közé kerülés lesz. Ennek érdekélben szerződést ajánlunk Farkas Lászlónak, Ágfalvi Mihálynak, Karsai Gábornak és Gordon Filipovicsnak (aki augusztusban megkapja a magyar állampolgárságot), tanulmányi szerződést kötünk Beck Attilával és Csordás Andrással.

A csapat megerősítése érdekében több válogatott játékossal tárgyalunk, hárommal már megegyeztünk. Ezen felül egy külföldi játékost szeretnénk igazolni.

Jelen pillanatban úgy néz ki, hogy Simon Károly lesz a vezetőedző a továbbiakban is, de ha nem, akkor is számítok rá az egyesületnél (az interjú itt olvasható).

 

A visszaemlékező megjegyzése: az egyesület elnöke teljes „vérátömlesztést” határozott el. Az említett válogatott játékosok mellett több, kiegészítő játékos igazolását is tervezte. Az új csapat kialakításában, a játékosok kiválasztásában jelentős szerepet kapott Simon Károly (a nyilatkozat alapján számítani lehetett az edzőváltásra).

Az interjú időpontjában már biztos volt, hogy Bence Tamás (ZTE) Kaposvárra igazol (Kása Sándort elkísértem az átigazolási tárgyalásra). „Lefutott ügy” volt Orosz László (Honvéd) átigazolása is (Simon Károlyt elkísértem az átigazolási tárgyalásra). Góbi Henrik (Albacomp) átigazolásának körülményeire nem emlékezem, de az interjú időszakában már biztos volt, hogy Kaposvárra igazol.

 

EPILÓGUS II.

Sajnos a szezon egy részét a Gellér Sándor és a köztem létrejött konfliktus mérgezte. Az "okok": Kovács László lemondása, illetve a kényszerű szerepvállalásom, de főleg a csapat eredménytelensége. Gellér Sándor „menesztésében” azonban csak ez utóbbi játszott szerepet.

 

Gellér Sándor 1996. szeptember végi, szerződéskötéskor tett - megalapozatlan és nagyképű – nyilatkozata feldühitett. Több, mérkőzésünkről készült tudósítást elküldtem neki. Bár nem tettem volna.

Személyesen csak másfél évvel később, 1998 elején találkoztunk. Kapcsolatunk rövid volt, mert a megbízatásomat néhány hét után – éppen a Gellérrel történ hangos szóváltás után – az elnöknek visszaadtam.

Ez azonban nem akadályozta meg Fenyő Gábort, hogy megpróbálja „nyakamba varni” Gellér „menesztését”. A napilap több mint két év „szilencium” után keresett meg Csorba András révén (akinek korábbam annyi köze volt a kosárlabdához, hogy esetleg elolvasta a tudósításokat). A „megtervezett beszélgetés” témája az egyesületi szerepvállalásom volt (a névadó Klíma-Vill Kft egyik vezetője voltam). Természetesen szó esett Gellér Sándor és köztem meglévő – harmonikusnak semmikép sem mondható – kapcsolatról is.

 

Sajnos Csorba András – az előzetes megállapodás ellenére – a megjelenés előtt nem mutatta meg az írását, így abban olyan vélemények is megjelentek, amelyek valóban elhangzottak részemről, de nem a nyilvánosságnak szántam. A média-munkatársnak ez volt az egyetlen, kosárlabdával kapcsolatos írása, amely a címéből ("LÉPÉSHIBA") ítélve nem  a sajátja volt.

„Hallgattassék meg a másik fél is”! Az előzmények ismeretében már meg sem lepődtem azon, hogy Gellérrel az interjút már nem Csorba András, hanem Fenyő Gábor készítette. A beszélgetés nem a kosárlabda csapatról, nem a vereségek okairól, nem a gyenge bajnoki szereplésről, hanem Kováts Imréről szólt.

 

Az interjú tele volt ellentmondásokkal, tárgy-, és időbeli tévedésekkel. Így például, 1998 január előtt nem találkoztam Gellér Sándorral, nem ismerhetett, mint az NB I. Férfi Lila elnökét sem, mert annak idején Ausztriában edzősködött. Kaposvári működése során jó, ha háromszor találkoztunk.

Az is tény, hogy - amint azt az interjúban is elmondta - „nézeteltérése” az egyesület vezetőivel nem csak Kaposváron volt, hanem Zalaegerszegen kívül Sopronban is.

 

Kaposvár után, idény közben Körmenden vállalta el a csapat irányítását, amelytől idény közben vált meg (kosarstat.hu). Ezt követően magyar férfi csapatnál nem vállalt edzőséget.

 

Mai napig sajnálom a történteket, mert a legendás játékos többet érdemelt.

 

Következik a XIII. rész: ÚT A BAJNOKI CÍMIG