Az tény, hogy a város 2020. évi költségvetését a veszélyhelyzet alatt hozott kormányzati elvonások igencsak megviselték, azonban az 1,3 milliárd némi korrekcióra szorul.
Csak a példa kedvéért említem meg, hogy a polgármester közgyűlési bejelentése szerint három hónap alatt koronavírus járvány 177 milliós menetrendszerinti díjbevétel kiesést okozott a Tömegközlekedési Zrt-nek (az állítás minden bizonnyal megbukna a hazugságvizsgálaton),
ugyanis a közlekedési cég menetrendszerinti díjbevétele éves szinten alig 360 millió forint.
Az önkormányzat 2020. évi költségvetésben szereplő tételes felsorolás szerint
a költségvetés tényleges, azaz nem álcázott bevétel kiesése alig haladta meg a 900 milliót.
Sőt még ez az összeg is túlzottnak tűnik, tekintettel a kaposvári TOP 20-as cégek gazdasági „állapotára” (az erős kaposvári gazdaságra) és a polgármester által kalkulált, indokolatlanúl magas, 653 milliós iparűzési adóbevétel kiesésre.
A polgármesternek illett volna megemlítenie, hogy az önkormányzati intézményekben - miután közel három hónapig szüneteltették működésüket - jelentős volt költségmegtakarítást, ami mérsékelte a bevétel kiesést.
Ennyit a polgármester által közölt számok valóságtartalmáról.
A közgyűlési expozéjában Szita Károly szégyenpadra ültette azokat a településeket, illetve polgármestereket, képviselő testületeket, akik a járvány okozta bevétel kiesésre „megszorításokkal” válaszoltak.
Köztünk legyen mondva, Szita Károly nyugodtan melléjük ülhetne arra a bizonyos padra.
A válságkezelésnek álcázott megszorításoknak vannak – a polgármester által alkalmazott - kevésbé látványos formái (amelyek később az újabb „Kaposvári Modell” néven kaphatnak helyet Kaposvár gazdaságtörténetében).
A polgármester első válságkezelő lépései közé tartozott, hogy elvont az intézményektől először 132,7 milliót, majd később 430,7 milliót.
Az elvonásokról csak azok szerezhettek tudomást, akik folyamatosan figyelemmel kísérték a veszélyhelyzet alatt hozott polgármesteri döntéseket.
A polgármester minden magyarázkodása ellenére a veszélyhelyzet leple alatt hozott döntéseivel megteremtette a létszámcsökkentés feltételeit azzal, hogy
a város gazdaságának fejlesztése érdekében korábban alapított Kft-ket összevonta,
a kultúrális intézmények dolgozóinak közalkalmazotti munkaviszonyát – parlamenti döntésre hivatkozva - hátrányosan megváltoztatta,
gazdasági (takarékossági) érdekekre hivatkozva a sportlétesítmények üzemeltetésével foglalkozó közalkalmazottakat – üzemeltetési célra alapított - gazdasági társaságba „kényszerítette”.
A veszélyhelyzet megszüntetése előtti napon jelentősen csökkentette a sportegyesületek támogatását.
Döntésében az sem befolyásolta, hogy a gazdálkodó szervezetek nehézségei és a járvány újabb hullámától való félelem miatt a kaposvári sportegyesületek pénzszerzési (TAO és szponzor) lehetőségei jelentősen beszűkültek.
Mindezt megfejelte azzal, hogy közölte, „többé nincs ingyen ebéd” és a sportlétesítmények pazarló üzemeltetési költsége alapján számított
bérleti díját minden sportegyesületnek meg kell fizetnie (a fociklub kivételével).
Pedig Szita Károly polgármester példát vehetne Orbán Viktor miniszterelnöktől, aki a 13. havi nyugdíjat fokozatosan, négy év alatt építi vissza.
Némi átmeneti, türelmi időt vártak el a sportvezetők is.
A polgármester akárcsak 2008-az válság idején, a járvány kitörésekor is azt ígérte:
„Úgy döntöttünk, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt sem állítjuk le a már elkezdett beruházásokat, hanem tovább folytatjuk az építkezést, amivel felgyorsíthatjuk a gazdaságot és munkahelyeket biztosítunk”.
Sem akkor, sem most nem sikerült a beruházások gyorsítására tett ígéretet betartani.
A Szita–féle megszorítások közé tartozik az is, hogy azoknak a beruházásoknak a többségét, amelyek a kaposváriak adóforintjaiból valósultak volna meg, a kivitelezés többszáz milliós költségét törölte a költségvetésben, veszélyeztetve a kaposvári építőipari cégek munkaellátottságát.
Miközben az éveket csúszó beruházások többletköltségeire ezeregyszáz millió forintot, azaz 1,1 milliárdot „tett félre”.
A Németh István Program több - munkalehetőséget adó, munkahelyet létesítő, bevételt hozó, költségeket csökkentő - beruházása kivitelezésének megkezdése (illetve befejezése) időpontja meg sem jósolható (noha az ígért befejezési határidő 2019 volt).
A biomassza (faapríték) tüzelésű FŰTŐMŰ (újabb változat szerint geotermikus energiával üzemelő FŰTŐMŰ) megépítésének további halogatása nem csak a távfűtött lakások és intézmények fűtési díjainak jövőbeni emelését eredményezheti, hanem
a kaposvári távfűtési rendszer a törvényben szabályozott energiahatékonysági követelményeknek sem tud megfelelni.
Pedig lenne a koronavírus okozta járvány gazdasági hatását más módon ellensúlyozni. város új létesítményeinek működési költségeit csökkenteni.
Másfél évvel ezelőtt közel 60 millióért tanulmány készült a Környezetfejlesztési Igazgató mentorsága mellett.
A „SMART BUILDING” (okos épületek) nevet viselő tanulmány célja annak bemutatása
hogyan lehet egyszeri, 10 százalékos beruházással biztosítani a étesítmények üzemeltetési költségeinek 30 százalékos csökkentését.
A tanulmány készítői javaslatokat tettek az ARÉNA, a VERSENYUSZODA, Kórház Déli tömbjében megvalósult épületrendszer (Informatikai Képző Központ, a Civilek Háza, ÖKO-OKOS Park, BábSzínTér) üzemeltetési költségeit csökkentő beruházásokra.
Csak zárójelben jegyzem meg, hogy Környezetfejlesztési Igazgatótól - ígérete és a város Jegyzőjének közbenjárása ellenére – nem kaptam lehetőséget a tanulmány részletes megismerésére. Az viszont tény, hogy a tanulmányban megjelölt létesítmények üzemeltetés költségeinek csökkentésére irányuló beruházásokra nem került sor.
Szóljon hozzá a facebook-on!