KORONAVÍRUS JÁRVÁNY & GAZDASÁGI STRATÉGIA

2020.06.03. | Hozzászólások [0]
Hozzászólás

Szita Károly - amióta nyilvánvalóvá vált, hogy a 2010-es önkormányzati választásokra meghirdetett, a Közgyűlés által elfogadott négyéves várospolitikai programjában, a „Hiszünk Egymásban” vállalt feladatok a ciklus végére csak részben valósulnak meg – folyamatosan hivatkozik arra, hogy tízéves időtávra vállal kötelezettségeket (noha ezt a törvény nem teszi lehetővé és etikailag is kifogásolható).

KORONAVÍRUS JÁRVÁNY & GAZDASÁGI STRATÉGIA

 

A stratégiai tervezésnek sajátja a hosszú távú célok kitűzése, melyek megvalósítását, a későbbi nyereség realizálását azonban nem akadályozhatják meg átmeneti nehézségek. Szita Károly ezt csak elvben fogadja el, a gyakorlatban mindig rövidtávú előnyöket részesíti előnyben.


Ennek a gyakorlatnak „kiemelkedő” példája a 100 ágyas munkásszállás megépítésének „törlése”, melynek oka a kaposvári gazdaság - a koronavírus járvány miatti - átmeneti megtorpanása.

 

Szita Károly: „Kaposvár XXI. századi újraiparosításának egyik – stratégiai célokat is szolgáló – beruházása a 100 ágyas munkásszálló megépítése”.

 

A koronavírus járvány egy erős kaposvári gazdaságot, egy erős önkormányzati költségvetést támadott meg. Ezért nem tudott nagy kárt okozni, a visszatérés a régi kerékvágásba gyorsan megtörténik, nyilatkozta minap a polgármester.

 

Ezért is lepett meg – a 2020-as költségvetés minapi módosítása során hozott - döntése, mely szerint a munkásszálló építésére kapott állami támogatás (kamatostúl) visszafizetésre kerül.

 

Az a tény, hogy a koronavírus járvány miatt (is) a regisztrált álláskeresők száma - remélhetően átmenetileg - jelentősen megnőtt Kaposváron is, ez azonban nem adhat okot arra, hogy egy ilyen stratégiai létesítmény áldozatul essen a rövidtávú gondolkodásnak.

 

A munkásszállás építése (Kaposvár esetében „munkásszállás céljából igénybe vehető ingatlan felújítása”) alig három évvel ezelőtt - még „Kaposvár XXI. századi újraiparosítása” meghirdetése előtt - merült fel. Az akkor készített felmérés alapján kialakított - elsősorban fiskális szemléletet tükröző - hivatali álláspontot a polgármester elfogadta, azaz

 

„a kaposvári munkaerőpiac, a szálláshelykínálat, a munkáltatói visszajelzések, valamint a pályázati feltételrendszer figyelembe vételével nem látunk valós, hosszútávú igényt egy munkásszállás létrehozására”.

 

Alig telt el két év, és a 2020-as költségvetésben a polgármester már a következőket írja:

 

„A munkahelyek számának emelkedésével számolni kell a régióból és azon túlról érkező munkavállalókkal is, amely a szálláshely kapacitás bővítését teszi szükségessé. Megkerestük Kaposvár nagyfoglalkoztató vállalkozásait és egyértelmű igény mutatkozott munkásszállás nyújtotta szolgáltatásokra, ezért is döntöttünk, hogy közel 100 ember elhelyezését biztosító munkásszállót alakítunk ki, amelyre a forrás rendelkezésre áll és a munkálatok ez év folyamán megvalósulnak.”


A Közgyűlés arról is döntött, hogy „Kaposvár XXI. századi újra iparosításának egyik fontos létesítménye”, a 100 fős munkáshotel részben pályázati pénzből, részben saját erőből épül meg: a 275 milliós költség – amelyből 200 millió az állami támogatás. A munkáshotel a Virág utcai volt középiskolai kollégium épületében kerül kialakításra.

 

Ma már tudjuk, hogy a beruházás nem valósul meg.

 

A 100 ágyas munkáshotel megépítése Szita Károly polgármestersége alatt – emlékezetem szerint az egyetlen – a város gazdaságát érdemben is segítő, az önkormányzat pénzbeli hozzájárulásával megvalósuló beruházás lehetett volna.

 

Mint ahogy nem épül meg az Orbán Viktor által - Kaposvár gazdaságának fejlesztése érdekében – ígért és támogatott 60 darab szakemberlakás sem. Szita Károly számára a néhány tízmillió, azonnal beszedhető adó többet jelent, mint a magasan képzett szakemberek Kaposvárra telepítéséhez szükséges lakások - állami támogatással történő - megépítése.



Lap tetejére