Az önkormányzatiság érvényesülése: a kaposváriaknak lesz-e beleszólásuk a költségvetés „átstrukturálásába”.

2020.04.19. | Hozzászólások [0]
Hozzászólás

Szita Károly az április 8.-i kormányülésen közölte Orbán Viktorral, hogy „az egyik legégetőbb feladat az önkormányzatok költségvetésének átstrukturálása”.

Közölte azt is, hogy „a költségvetés átalakításhoz legalább egy hónapra van szükség és ezt követően tartják lehetségesnek a tárgyalást a kormánnyal az önkormányzatoknak jutó forrásokról”.

Az önkormányzatiság érvényesülése: a kaposváriaknak lesz-e beleszólásuk a költségvetés „átstrukturálásába”.

Az önkormányzat - mint a választó polgárok közössége - közvetlenül vagy választott képviselőik útján saját ügyeikben önálló döntéseket hoznak. A döntéshozatal – általában és békeidőben – a Közgyűlés keretei között történik.

 

A  magyar emberek – így a kaposváriak is – hetek óta „hadi állapotok” között élnek. Kaposvár polgármestere a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló kormányrendeletben, valamint egyéb jogszabályokban kapott felhatalmazás alapján - egyébként a képviselő testület hatáskörébe tartozó kérdésekben - egyszemélyben dönthet, rendeleteket alkothat, határozatokat hozhat.

 

Véleményem szerint a korona vírus okozta járvány, illetve a veszélyhelyzet kihirdetése nem jelentheti azt, hogy a város mindennapjait-, a jövőjét befolyásoló döntésekben a kaposváriak – közvetlenül vagy önkormányzati képviselőik útján – nem nyilváníthatnak véleményt.

 

Ilyen kérdéskörnek tartom a járvány elleni védekezés érdekében történő-, a járvány terjedésének lassításához szükséges pénzeszközök - elsősorban a kaposvári polgárok által befizetett adóforintok - átcsoportosítását, felhasználását.

 

Szita Károly az április 8.-i kormányülést követő, 23 megyei jogú város nevében tett sajtótájékoztatón - többek között - hangsúlyozta, hogy

 

„az egyik legégetőbb feladat az önkormányzatok költségvetésének átstrukturálása”.

 

A Megyei Jogú Városok Szövetségének Elnöke hivatkozott arra, hogy decemberben (Kaposváron január 30. napján, K.I.) "békeidei költségvetések születtek" vagyis „a választók által jóváhagyott programok végrehajtására, a beruházások növelésére, a fizetések emelésére, közös rendezvények megtartására készültek. Most viszont a védekezésre, illetve a gazdaság talpra állítására kell átcsoportosítani a forrásokat”.

 

Szita Károly szerint


„a költségvetés átalakításhoz legalább egy hónapra van szükség és ezt követően tartja lehetségesnek a tárgyalást a kormánnyal az önkormányzatoknak jutó forrásokról”.

 

Szita Károly nem véletlenül jelölte meg az április végét.

 

A Közgyűlés munkaterve szerint a város 2020. évi költségvetése módosításának időpontja 2020. április 30.

 

Ahhoz persze, hogy a 14,3 milliárdos főösszegű költségvetést módosítása („átstrukturálása”) megtörténjen, ahhoz le kell zárni a 2019. évi költségvetés, értékelni kell végrehajtását és meg kell állapítani a pénzmaradványt.

 

Nem volt kockázata Szita Károly PR jellegű „kötelezettség vállalásának”. A polgármester tisztában volt azzal, hogy a Polgármesteri Hivatal szakapparátusa - a járvány elleni védekezés napi, embert próbáló feladatai mellet - már január vége óta a közgyűlési előterjesztések elkészítésén dolgozik.

 

A módosított költségvetés lesz az önkormányzat igazi - a város 2020. évi működésének pénzügyi feltételeit tartalmazó - költségvetése,

 

melynek főösszege legalább 25-30 milliárddal nagyobb lesz, mint a januárban elfogadott, 14,3 milliárdos költségvetésé.

 

Szita Károly a 40-45 milliárd elköltéséről ne döntsön a kaposváriak megkérdezése nélkül!

 

A koronavírus járvány mai „állása” szerint a polgármester egyszemélyben dönthet a város költségvetésének „átstrukturálásáról”, az önkormányzat saját bevételeinek - többek között a kaposváriak által befizetett adók - elköltéséről, a város működtetésének pénzügyi feltételeiről, a korábban elhatározott beruházások megvalósításáról, illetve elhalasztásáról.

 

Szita Károly számára a törvény lehetőséget ad - a járvány elleni védekezés pedig indokolttá teheti - a Közgyűlés, azaz a kaposváriak által megválasztott képviselők megkerülését a döntéshozatalban.

 

Az a véleményem, hogy a járvány elleni védekezés szigorú előírásainak betartása mellett az önkormányzatiságnak érvény lehetne szerezni,

 

a Közgyűlést össze lehet hívni.


Ismerve a város tulajdonában lévő létesítmények befogadó képességét - vagy például az oktatást szüneteltető Kaposvári Egyetem létesítményellátottságát - lehetőség lenne a járványügyi előírás szigorú betartása mellett a Közgyűlés összehívására. Csupán ennek technikai (pl. hangosítás) feltételeit kellene megoldani (miután a kézi szavazás ebben a helyzetben – ahogy a polgármester szokott hivatkozni – nem lenne ördögtől való).

 

Soha nem volt nézettsége lenne a Kapos TV közgyűlési közvetítésének, mint amilyen lenne a jelenlegi, „maradj otthon” helyzetben.

 

Azt sem tartom megoldhatatlan szervezési feladatnak, hogy a Közgyűlés mellett (7-9) fővel működő bizottságok is megtartsák üléseiket.

 

Azt minimum követelménynek tartom, hogy az április 30.-i közgyűlési előterjesztések - így a költségvetés módosítása is - a szokásos módon és időben felkerüljenek a város honlapjára és a képviselők elektronikus úton kérdéseket tegyenek fel, illetve véleményt mondjanak a polgármester által hozott határozatok-, rendeletek kihirdetése előtt.

 

Bizonyára kaposváriak választ kaphatnak - többek között - arra is, mi az oka annak, hogy a polgármester április 1.-i nyilatkozata szerint „már 50 milliót költött Kaposvár a védekezésre”, majd az április 16.-i rádió interjúban (7"55") ugyanezt ismételte meg, miközben a napi tájékoztatásai során ettől eltérő adatokat mondott.

 

Eddig is sokan megkérdezték, melyik 50 millió a hiteles?



Lap tetejére
Hozzászólások
Név:
Hozzászólás:
Ellenőrző kód: