A 2019/2020 évi szezon költségvetésének tervezésekor a sportegyesületek vezetőivel hiába közölte a polgármester, hogy a jövőben bérleti díjat kell fizetni a létesítmények használatáért, mégis mindenkit villámcsapásként ért a 2020. évi bérleti díjak közlése.
Persze a foci kivétel, legalább is egyellőre: a Rákóczi Stadion használójának a bérleti díjat lényegében nem kell megfizetni, miután a város 2020. évi költésvetésében szerepel a bérleti díj támogatás.
Elsőként a vízisportos egyesületek adtak hangot „meglepetésüknek”.
A közösségi oldalakon napok óta arról lehet olvasni, hogy a Gyógy és Élményfürdő vezetése - saját hatáskörében - a két ötven méteres medence használati (bérleti) díját háromszorosára emelte. Megjegyzem, hogy eddig – a vizitdíjnak megfelelő összegű - 300.-Ft sportolói belépő díjat kellett fizetni, azonban ezt is soknak tartották, mert a tömegesen „csúsztak át” beléptető kapun, amit aztán lánccal akadályoztak meg.
A sportolói belépési díj és a március 1-től fizetendő bérleti díj - különböző okoknál fogva - nehezen összehasonlítható, de városházi információ szerint elképzelhető a háromszoros emelés.
A mindkét 50 méteres uszodát többségében amatőr sportegyesületek használják. Többen úgy nyilatkoztak, hogy a drasztikus díjemelés létüket veszélyezteti. Úgy hírlik, hogy tárgyalást kezdeményeztek a polgármesterrel a díjak mérséklése, illetve az önkormányzati támogatás növelése érdekében.
„Borítékolható”: amennyiben az uszodát használó sportegyesületek nem kapnak érdemi bérletidíj támogatást, tovább fog csökkenni a medencék kihasználtsága.
A „hobbi-úszók” a sátoros medence délelőtti (14.00 óráig tartó) illetve a hétvégi zárva tartását kifogásolták. A nyitva tartás módosítására az igények hiánya miatt kényszerült a létesítmény vezetése.
A közgyűlés - a polgármester javaslatára - a 2020. február 26.-ülésén március 1. hatállyal - meghatározta az önkormányzat tulajdonát képező nem lakás céljára szolgáló ingatlanok és egyéb bérlemények hasznosítása során 2020. évben érvényesítendő minimális bérleti díjakat, melyek itt olvashatók.
A sportegyesületeket elsősorban a Kaposvári Sportközpont és Sportiskola kezelésében lévő létesítmények bérleti díjai érintik.
Az önkormányzati rendelet néhány díjtétele:
Az ARÉNA bérleti díja bruttó 30 000.-Ft/óra, amely a két röplabda csapatot és a kosárlabda csapatot érinti. Megjegyzem, hogy bérleti díj költsége nem szerepel egyik egyesület – a tavaly nyáron a közgyűlés elé terjesztett és „elfogadott” – költségvetésében sem.
A Körcsarnok bérleti díja, azaz bruttó 8 636.-Ft/ óra, azonban csak ősztől jelenthet alternatívát, miután a gépészeti berendezések felújítása miatt csak ősztől lesz bérelhető.
A Jégcsarnok bérleti díja - jégkorong csapatot működtető egyesületek számára - óránként 38 000.-Ft.
A képviselő testület szűkítette azok körét, akik térítés-mentesen használhatják az atlétika pályát azzal, hogy a hatályos Áfa törvény szerinti forgalmi adót a térítésmentes használónak meg kell fizetnie:
-ÉPÍTŐK Atlétika Club
-FAVORIT Atlétika Club
-Kaposvári Atlétika Club
-Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (fizikai felmérő tesztek, versenyek céljára)
-Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság (fizikai felmérő tesztek, versenyek céljára)
-Kaposvári Városi Rendőrkapitányság (fizikai felmérő tesztek, versenyek céljára)
-NAV Somogy Megyei Igazgatóság (fizikai felmérő tesztek, versenyek céljára)
-Somogy Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet (fizikai felmérő tesztek, versenyek céljára)
-Kaposvár területén lévő óvodák
-Szabadidősport
Új időszámítás kezdődik Kaposvár sportéletében.
Ez azonban csak azokat érheti meglepetésként, akik úgy hitték (illetve elhitték), hogy kaposvári gazdaság eltartóképessége elbír négy kiemelt sportegyesületet, illetve ezek működéséhez szükséges létesítmények ingyenes használatát. A helyzetet súlyosbítja, hogy a sportberuházások mellett számos olyan beruházás valósult/valósul meg, amelyek üzemeltetése szintén a kaposváriak szintén a terheli.
Persze lehet, hogy Kaposvár XXI. századi újra iparosítása eredményeként 15-20 év múlva visszaállhat a „régi rend”, ez azonban csak az utódok döntése lehet.
Volt elég idönk végiggondolni, hogy milyen pénzügyi terhet jelent a több évtizedes álmok megvalósítása.
A 2014. júniusi kögyűlésen jelentette be a polgármester, hogy „új 50 méteres, tízpályás, nemzetközi versenyek rendezésére alkalmas fedett úszómedence építésére kapott ígéretet Kaposvár Gyárfás Tamástól, a Magyar Úszószövetség elnökétől”.
Ezzel a kaposváriak évtizedes álma valósulhat meg.
A miniszterelnök 2015. október 9.-i látogatása során tett ígéretével zöld jelzést adott az uszoda-építésnek.
Az versenyuszoda építését az érintettek - többek között - a szabad vízfelület hiányával indokolták.
Új multifunkcionális sportcsarnok építése közel két évtizedes ígérete Szita Károlynak.
A 2002. évi önkormányzati választásokra készített „Európa a jövőnk, Kaposvár a mi otthonunk!” című négyéves városfejlesztési programban szerepel egy sport-, vásár- és konferencia központ építése az elkerülő út mellett.
Kaposvár – 2004 végén elfogadott – hosszútávú településfejlesztési koncepciója szintén megfogalmazza egy új multifunkcionális, három-ötezer nézőt befogadó sportcsarnok építését ugyancsak az elkerülő út mellett. A sportszerető polgármester ígéretet tett a meglévő Körcsarnok korszerűsítésére és a nézőtér bővítésére is (lásd a szolnoki körcsarnok bővítését).
Az elmúlt években a sportcsarnok-fejlesztések lekerültek a napirendről, olyannyira, hogy Szita Károly 2014. évi polgármester választásra készített „HISZÜNK EGYMÁSBAN” elnevezésű városfejlesztési programja már említést sem tesz ezekről.
Ezért is hatott meglepetés erejével, amikor a miniszterelnök 2015. október 9.-i látogatásakor
ígéretet tett egy 4000 fős multifunkcionális ARÉNA építésére, mondván most nem Budapesten döntöttek arról, hogy mire van szükségük a kaposváriaknak (igaz, alig 3000 lett belőle).
Megjegyzem, lenne lehetőség az üzemeltetési költségek jelentős csökkentésére. Csak elő kellene venni a 2018 decemberében elkészült tanulmányt: a közel 60 millióért készített tanulmány szerint a Modern Városok Program keretei között létrejövő létesítmények egyszeri, 10%os beruházás-kiegészítéssel biztosítható az üzemeltetési költségek 30 %-os csökkentése.
Ismerve a tanulmányban megnevezett létesítményeket, kijelenthető, hogy a KOMÉTA befektetésből visszakapott 3,5 milliárd fedezetet nyújtana a költségcsökkentő beruházásokra.
Az elmúlt hónapokban hiába próbáltam betekinteni a tanulmányba, a Polgármesteri Hivatal titkosította a jelentős dokumentumot.
Szóljon hozzá a facebook-on!