A megosztott tudósításhoz kapcsolt vélemények jelezték, hogy a Fidesz fannok – amellett, hogy szintén résztvevői voltak az ifjúsági mozgalomnak – kompromitálónak tartják, hogy egy volt KISZ titkár uralja a közösségi oldalakat.
Annak érdekében, hogy világossá tegyem álláspontomat, a megosztás után néhány órával a következőket írtam:
„Mindenki értékrendje szerint emlékezik vissza. Én ma is büszke vagyok arra, hogy az ifjúsági mozgalomban – volt, amikor KISZ titkárként - részt vettem a közösségi életben-, munkában. Büszke vagyok arra is, hogy munkám elismeréseként több alkalommal kitüntetést kaptam”.
Persze a Somogyi Néplap 1966. szeptember 27.-i számában („Büszkék lehetnek fiaikra”) a szülők és a katonák találkozójáról szóló írás megosztásának voltak előzményei.
Éppen egy évvel ezelőtt bukkantam rá az ünnepélyes megemlékezésről szóló riportra. Mondtam is rögtön - a Falco elleni hazai kosárlabda mérkőzés előtt - Hernesznek, „ki gondolná, hogy a diktatúrában kiváló katona voltál, ráadásul KISZ titkár is. Ezt is megoszthatnád a Facebook oldaladon két asztali teríték vagy két gasztronómiai élmény között.” Kissé zavart mosoly volt a válasz, ezért nem is vesztegettünk rá több szót.
Miután Hernesz legalább ötvenszer írta le, hogy
„az 53 évvel ezelőtti munkámat sosem tagadtam, sőt volt mire büszkének lennem és ezt sokan tudták rólam.”
ezért nem értettem, hogyan lehet egy ünnepélyes alkalomból született tudósítás felelevenítésével „lejáratni” olyan valakit, aki büszke az ifjúsági mozgalomban végzett munkájára.
Az, hogy a sokszor hangoztatott büszkeség mégsem lehetett őszinte, egyik posztjában érhető tetten:
„Várom most K. Imrétől hogy feltesz egy képet, amint nyilas egyenruhában vagyok, de figyelmeztetem, mielőtt elköveti, hogy 1946-ban születtem. Gondolja meg!”
Elképesztő otrombaság.
Hernesz szent meggyőződése, hogy a DK Elnöksége rossz néven vette a Gréczy fotóihoz csatolt kommentjeit. Ezért rá jellemző szerénységgel kijelentette,
„mivel az utóbbi pár hétben kritikáimmal nem fogtam vissza magam ezért a DÁKÓ párt kilövési engedélyt adott rám.”
Ennek ellenére meglepett Hernesz – „hozott anyagból” összeállított, egymást kizáró állításokat tartalmazó, történelmi tényeket figyelmen kívül hagyó – egyre személyeskedőbb ámokfutása. Az alacsony színvonalon előadott, a zsarolással felérő fenyegetésekre lehetetlen volt reagálni. Cáfolat nélkül hagyott „herneszi igazságok” tovább frusztrálták a hajdani KISZ titkárt.
Folytassa Hernesz!
Tulajdonképpen köszönettel tartozik nekem, mert a fél évszázaddal korábban megjelent tudósítás fel elevenítése tette lehetővé, hogy rádöbbenjen, menyi barátja van Kaposváron:
„szilveszter éjjelén sokan kerestek meg a bál alatt és szolidarításukról biztosítottak Imre ellenében, sőt páran azt mondták, ha folytatom, adnak hozzá adalékot az úr viselt dolgairól...aztán ma reggel is (!) priviben azt írták, hogy nagyon sok van a rovásán a rendszerváltás óta , nem értik mit keres még politikában és ha folytatom akkor konkrét bizonyítékokkal és tanúkkal segítenek tisztázni K I sötét múltját és feltárják , bizonyítékokat adnak és közölhetem”.
Lelki szemeimmel láttam, ahogy a megrágalmazott (?) Hernesz, a táncrendhez hasonló kis könyvecskében írja fel azokat a jelentkezőket, akik közre kívánnak működni a rendszerváltás utáni „sötét múltam” feltárásában.
A kommentek olvasása során tudatosult bennem, hogy - noha idősebb vagyok nála - jó tíz évvel később értem oda, ahová Hernesz 1966-ban elért: azaz csak a hetvenes évek közepén bontakozott ki a KISZ-es vénám.
A folyamatos magyarázkodása alapján okkal hittem azt, hogy a KISZ titkárság – a szabadabb mozgást, több eltávozást biztosító - csak a katonaság idejére korlátozódott.
Tévedtem. Erre maga Hernesz hívta fel a figyelmet, amikor egyik posztjában említést tett a SOMOGYTERV-nél folyó mozgalmi munkájáról.
A Somogyi Néplap 1974. december 17.-i számában arról tudósított („Klub összefogásból”), hogy
„Három vállalat fiataljai: a Tervező Vállalat, a Tégla- és Cserépipari Vállalat, valamint az Illetmény Hivatal fiataljainak összefogásából nagyszerű ifjúsági klub született. Hónapokig dolgoztak — a munka oroszlánrészét Hernesz János, a tervezők KISZ-titkára vállalta magára és végezte — s tegnap birtokukba vehették új otthonukat”.
Az évek múltak, de Hernesz ifjúkommunista lelkesedése nem csökkent.
A munkája újabb elismerésről a Somogyi Néplap 1978. március 19.-i száma („Ifjúsági nívódíjat kapott a Somogyterv”) így emlékezik meg
„Hernesz építésztechnikus, a Somogy megyei Tervező Vállalat ifjúsági tervezőcsoportjának a vezetője fénymásolt meghívót tesz elém, a Parlamentbe szól: Értesítem, hogy az Állami Ifjúsági Bizottság a Somogy Tervező Vállalat ifjúsági tervezőcsoportját az ifjúságpolitikai célok megvalósítása, a fiatalok szocialista nevelése érdekében végzett munkáért ifjúsági nívódíjban részesíti. A nívódíj átvételére tisztelettel meghívom; Dr. Révész Péter osztályvezető-helyettes.”
Hernesz nem csak az ifjúság szocialista nevelése terén ért el kimagasló eredményeket, hanem szakmai téren is elismerték munkáját. A Csiky Gergely Színház 1987-ben befejezett felújításának "építési biztosaként" felelősségteljes feladatot kapott.
A Somogyi Néplap 1988. október 11.-i számában („Ösztöndíjjal Amerikában”) arról olvashattunk, hogy az akkor már a Színház főmérnökeként dolgozó Hernesz egy hónapos tanulmányútra utazott New Yorkba, hogy tanulmányozza a korszerű színpadtechnikát.
Ez újabb bizonyítéka annak, hogy a rendszerváltás előtt nem kellett párttagnak lenni ahhoz, hogy a megbízható, kellő mozgalmi múlttal rendelkező szakembereket a hatalom a tenyerén hordozza. Számtalan komment szerint, a párt annak idején is csak a megbízható elvtársakat jutalmazta ilyen egyedülálló tanulmányúttal.
Közismert, hogy alig több mint egy évtizeddel később már ismét napirendre került a Színház felújítása. Igaz, Orbán Viktor csak 2010-ben tett ígéretet a szükséges pénzügyi fedezet biztosítására, így 2019-re be is fejeződhetett a beruházás.
A teljes körű rekonstrukcióra már Hernesz nélkül került sor, ezért okkal tette szóvá, hogy a korszerű színpadtechnika szakértőjeként miért nem kérték ki a tanácsát.
A KISZ 1989. április 22 napján szűnt meg. Nincs arra vonatkozó fellelhető dokumentum, hogy Hernesz korábban kilépett volna a szervezetből. Ami persze nem szégyen.
Szóljon hozzá a facebook-on!