ÍGY LEHET KAPOSVÁR A LEGOLCSÓBB VÁROS!

Ez persze nem igaz, mert – amíg a Közgyűlés hatáskörébe tartozott a közszolgáltatási díjak megállapítása – folyamatosan emelkedtek a díjak. Az viszont tény, hogy az öt évvel ezelőtti rezsicsökkentés „bevezetése” óta nem emelkedtek a közszolgáltatási díjak. Minthogy az is tény az Önkormányzat és a Kormány - a kaposvári adófizetők zsebéből - milliárdokat fizetett ki (és fizet ma is) a közszolgáltató cégek támogatására, az alacsony közszolgáltatási díjak és az emelkedő költségek okozta veszteségek elfedésére.

Az 1071 lakás fenntartását ellátó szövetkezet vezetője arra kérte Szita Károlyt, hogy a Közgyűlés módosítsa ”A köztisztaság fenntartásáról, a települési szilárd hulladék kezelésérő, a hulladék szelektív gyűjtéséről és ártalommentes elhelyezése” tárgyú önkormányzati rendeletet,

mert a rendeletben előírt számlázási, díjfizetési-rendszer jelentős adminisztrációs többletkötelezettséget jelent a lakásfenntartó szövetkezet, illetve a lakástulajdonosok számára.

A hatályos önkormányzati rendelet a hulladékszállítási közszolgáltatás díjfizetőjeként a lakásszövetkezeteket és a társasházakat nevezi meg.

Azaz, a szemétszállítás díját a budapesti székhelyű Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt (NHKV Zrt) nem a lakás tulajdonosától (a hulladék „kibocsájtójától”) szedi be, hanem a lakásfenntartó szövetkezettől és a társasház kezelőjétől (megjegyzendő, hogy a hulladékot a Kapos Holding tagvállalata, a Dél-Dunántúli Hulladékkezelő NKft gyűjti be).

A napi gyakorlat szerint a NHKV Zrt által benyújtott számlát a szövetkezet kiegyenlíti, majd az 1071 lakástulajdonosnak tovább számlázza a díjat.

Az ügyvezető igazgató arra is hivatkozott kérése indoklásában, hogy az önkormányzati rendelet olyan tevékenységre kényszeríti a Szövetkezetet, amelyre a lakásszövetkezetekről szóló törvény alapján nem kötelezhető.

A Polgármesteri Hivatal Jegyzője válaszlevelében elutasította a rendeletmódosításra vonatkozó kérést

mert, amint írja, a lakásszövetkezetekről szóló törvény a közüzemi szolgáltatások díjának a beszedésére kötelezi a lakások üzemeltetőjét, így a lakásfenntartó szövetkezetet is.

Az ügyvezető igazgató szerint a jegyző pontatlanul idézi a lakásszövetkezetekről szóló törvény, ugyanis a törvény a szövetkezeti tulajdonnal kapcsolatos „közüzemi szolgáltatások díjának beszedését” írja elő a szövetkezetek számára, nem pedig a magántulajdon használatával összefüggő „közüzemi szolgáltatások díjának kifizetését” (amire a jegyző hivatkozik). A felek még abban sem tudtak megegyezni, hogy a "beszedni" és "kifizetni" között mi a különbség.

Az „első menetben” a Szövetkezet a lakásfenntartót - végső soron - a lakosságot terhelő indokolatlan költségekre hivatkozik, a Polgármesteri Hivatal pedig a jogszabályra.

Persze nem kell ahhoz túl nagy fantázia, hogy valaki átláson a szitán: a NHKV Zrt jelentős költségtől szabadul meg azzal, hogy rendszeresen nem 1071 számlát kell kibocsátania, hanem csak egyet.

Természetesen nem mindig így működött a számlázási rendszer.

A képviselő testület alig tíz évvel ezelőtt, azaz 2009. február 26.- ülésén tárgyalta a fentiekben hivatkozott önkormányzati rendeletet.

A Közgyűlés a lakásfenntartó szövetkezetek és a társasházkezelők kérésére arról is döntött, hogy

amennyiben a lakásszövetkezetek, a társasházak a közszolgáltatótól írásban kérik az ingatlantulajdonosok felé történő számlázást, akkor a közszolgáltató köteles a díjat tartalmazó számlát az ingatlantulajdonosok nevére kiállítani.

A rendelet idézett része alig élt meg egy évet, mert amikor 2010 tavaszán a rezsicsökkentés kormánya kétharmadot kapott az országgyűlési választásokon, a Közgyűlés megszüntette a lakásonkénti számlázási lehetőséget.

A 2010 november 11.-i közgyűlési jegyzőkönyv szerint az előterjesztő Címzetes Főjegyző arra hivatkozott,

hogy a lakásonkénti számlázás a Városgazdálkodási Zrt számára jelentős adminisztrációs többletköltséget jelent.

Az egyéni számlázási rendszer megszüntetése ellen hiába tiltakoztak a lakásfenntartó szövetkezetek és a társasházkezelők, a Címzetes Főjegyző (illetve a polgármester) hajthatatlan maradt.

Egyébként is - érvelt a Címzetes Főjegyző - a lakásonkénti számlázási rendszer nem működik hatékonyan, mivel a közös képviselők jelentős része nem, vagy csak jelentős késedelemmel tájékoztatja a Szolgáltatót az adatváltozásokról. A Címzetes Főjegyző arra is hivatkozott, hogy az egyéni számlázási rendben fizetők hátraléka eléri a 20 milliót.

Megjegyzem, a 2018. év végi adatok szerint a lakásfenntartó szövetkezeteknek és a társasházkezelőknek nincs tartozása, míg az egyéni számlázási rendben fizetők díjhátraléka meghaladta a 15 millió forintot (tehát nincs szignifikáns összefüggés).

A 2010. novemberi közgyűlési jegyzőkönyv szerint a Fidesz frakcióvezetője (Mihalecz András) szerint

„az egyéni számlázási rendszer megszüntetése olcsóbbá teszi a szolgáltatást, mert a számlázás költsége nem a Városgazdálkodási Zrt-t terheli.”

Az egyik lakótelepi Fideszes képviselő (Torma János) azzal érvelt, hogy

„meg kell szabadítani a szolgáltatót a felesleges kiadásoktól.”

A számlázási rend megszüntetése ellen az ellenzéknek csak egy egyrésze tiltakozott (MSZP, Somogyért), az LMP és a Jobbik a Fidesz-el együtt szavazott.

Az „OTTHON” Lakásfenntartó Szövetkezet ügyvezető igazgatója - az elutasító jegyzői válasz ismeretében - megkísérelte a lehetetlent, amikor megpróbálta meggyőzni a Jegyzőt, aki a rendeletmódosítás ismételt elutasításakor a Címzetes Főjegyző - a fentiekben már idézett - érvelésére is hivatkozott:

a Szolgáltatónak az egyedi díjfizetési lehetőség jelentős adminisztrációs többletkötelezettséget és ezen keresztül többletköltséget jelent, a rendszer nem működött hatékonyan és az egyéni számlázási rendben fizetők hátraléka elérte a 20 millió forintot (a hátralék behajtása is költséget jelent a Szolgáltató számára).

A közgyűlési jegyzőkönyvek ékesen bizonyítják, hogy a gazdasági indokok miatt szüntette meg a Közgyűlés az egyéni (lakásonkénti) számlázási rendszert, mert ezzel is csökkenthető a Szolgáltató költsége.

Kormányzati forrásokból származó információk szerint a kétharmados NER minden körülmények között kitart a rezsicsökkentés mellett. A módszerekben nincs válogatás, lényeg az, hogy a számlán szereplő szolgáltatás díja ne emelkedjen. Legfeljebb a lakók közös költsége emelkedik, ez azonban legyen a lakásfenntartó szövetkezetek és a társasházak „sara”.

Az ügyvezető igazgató a polgármesternek, a jegyzőnek írt a leveleit - másolatban - minden önkormányzati képviselőnek megküldte és azt kérte,

amennyiben a Polgármesteri Hivatal mégsem kezdeményezi a rendeletmódosítást, úgy, Önök kezdeményezzék azt, Önöknek legyen fontos a választóik érdeke.