KINEK A KÖLTSÉGVETÉSE?

2019.01.26. | Hozzászólások [0]
Hozzászólás

"Én átéltem már nagyon sok költségvetést az elmúlt esztendőkben, de ennyire stabil költségvetést, amit most terjesztünk be majd január végén a közgyűlés elé még nem tudtam megtenni a képviselő-testületnek", nyilatkozta néhány nappal ezelőtt Szita Károly.

A Közgyűlés elé kerülő költségvetés alig-alig hasonlít arra a költségvetésre, amelyet a kaposváriak - az áprilisi módosítás után - majd magukénak vallhatnak. Ugyan ki gondolhatja komolyan, hogy a polgármester 2019.-évi költségvetésében szereplő 3,5 milliárdnyi beruházási kiadás megfelel a valóságnak, hisz csak a Színház befejezéséhez szükséges ráfordítások is meghaladják ezt az összeget.

A mostani költségvetés tele van bizonytalanságokkal, megtévesztésekkel, elhallgatásokkal. Nem használ a hitelességnek az olyan beruházásokra történő hivatkozás sem, amelyeknek közük nincs a költségvetéshez. Ilyen például közlekedési központ-, autóbusz telephely-, az R67-es gyorsút-, a fűtőmű-, az ELENA energetikai program beruházásainak kivitelezése, csak hogy a lényegesebbeket említsem.

KINEK A KÖLTSÉGVETÉSE?

A polgármester 14,5 milliárdos bevételi-kiadási oldallal rendelkező „költségvetése” áprilisban kapja meg a „végleges” tartalmát, azt követően, hogy megtörténik a 2018. évi költségvetés teljesítésének értékelése. A valódi, 2019-es költségvetés várhatóan 50-55 milliárdos bevételi-kiadási oldallal rendelkezik majd.

 

Mi az oka ennek?

 

Korábban az éves költségvetést február végén fogadta el a Közgyűlés, akkor, amikor az előző évi teljesítést a szakapparátus már kellő pontossággal feldolgozta. A költségvetés júniusi módosításkor már csak kisebb korrekciókat („átvezetéseket”) kellett végrehajtani (a törvény lehetővé teszi, hogy a Közgyűlés kellő pontosságú adatokra alapozva február végén alkosson rendeletet a költségvetésről).

 

Kaposvár ma erősebb, mint valaha” írta a polgármester 2014. januárjában. Ezt követően a Közgyűlés már az év első hónapjában elfogadta a tárgyévi „költségvetést”, anélkül, hogy az előző évi teljesítés – a tervezéshez szükséges pontossággal - ismert lett volna. Így fordulhatott elő, hogy például a 2018. januárban, 25 milliárdos bevételi-kiadási oldallal elfogadott költségvetés az áprilisi módosításkor 62,5 milliárdra változott.

 

Szita Károly költségvetése tele van bizonytalansággal, a „billegő” pénzügyi adatokkal, korábbi ígéretek agyonhallgatásával.

 

„Kaposvár gazdasága erősödésének köszönhető, hogy 2018. rekord év volt az iparűzési adó befizetésében.”

 

Az idézett kijelentésben szereplő két állítás egyike sem igaz (bár kétségtelen, hogy a gazdaság erősödését leginkább kifejező iparűzésiadó bevétel jelentősen nőtt 2018-ban).

 

A polgármester – amikor a város nagy adózóit fogadta január első napjaiban - arról tájékoztatta vendégeit, hogy „a 2018-as év az egyik legsikeresebbnek mondható Kaposvár életében. 13 százalékkal több iparűzési adót fizettek be ugyanis a cégek tavaly, mint egy évvel korábban (2017-ben 3 milliárd volt). A vállalkozások összesen 3,4 milliárd forinttal gazdagították a költségvetést, amelyből tovább fejlődhet a város”. A polgármester arra is kitért, hogy a legnagyobb cégek 1,4 milliárddal járultak hozzá a város iparűzésiadó bevételéhez”.

 

Sajnos itt van a bökkenő!

 

A korábbi évek TOP 20 befizetései alapján megállapítható, hogy a nagy adózók által befizetett iparűzési adó az elmúlt három évben lényegében nem változott, azaz mint egy 1,4 milliárd volt (sőt 2013-ban 1,6 milliárd volt a befizetett iparűzési adó). A részesdésük az összes befizetésből 2018-ban csökkent.

 

Okkal kérdezheti meg bárki, hogy miből adódik a 400 milliós bevételi többlet?

 

Véleményem szerint - nem meglepő módon – jórészt abból, hogy Kaposváron 2018-ban az építési vállalkozások - önkormányzati és állami megrendelés alapján - közel 25 milliárd összegű építési tevékenységet végeztek. Ennek többségét megyén kívüli cégek teljesítették.

 

Persze örülni kell annak, hogy a Kaposváron végzett tevékenysége alapján számtalan országosan ismert építési vállalkozás Kaposváron fizeti az iparűzési adójának egy részét (csak a legnagyobbakat említve, a ZÁÉV Zrt, a Fertődi Építő Zrt, a Swietelsky Kft, a Magyar Építő Zrt, a Duna Aszfalt Kft, a Strabag Építő Kft, a Soltút Kft) azonban

 

ezek a cégek nem tekinthetők a kaposvári gazdaság szerves részének, ma itt-, holnap ott dolgoznak és fizetik az adójuk egy részét.

 

Az iparűzésiadó többlet értékelésénél azt is figyelembe kell venni, hogy az adóhátralék beszedése meghaladta a 100 milliós összeget.

 

Az egy főre jutó adóerő képesség növekedése is részben a népességszám további csökkenésének köszönhető. Megjegyzem, hogy a 2019. évi tervezett 3,4 milliárdos iparűzésiadó bevétel sem haladja meg a 2018. évben befizetett összeget.

 

Sajnos semmilyen adat nem támasztja alá, hogy Kaposvár gazdasága erősödött, illetve tovább erősödik.

 

Érdemes meghallgatni a polgármester legutóbbi (január 21.-i), rendszeres „alákérdezős” rádiós interjúját, amely most is hemzsegett a nagyotmondásoktól, a megtévesztésektől, korábbi ígéretek elhallgatásától.

 

„Mit lehet tudni a Modern Városok Programjáról, folytatódik-e, tudjuk-e tartani a határidőket?” tette fel a meglepő kérdést a média munkatársa.

 

A polgármesteri válasz még meglepőbb: „folytatódik, hisz az évszázad beruházási programja, amiről már döntöttünk egyébként 2010-ben a város polgárjaival közösen, amikor az évtized végéig alkottuk meg a várospolitikai programunkat.”

 

Miért meglepő a válasz?

 

Azért is például, mert a Modern Városok Programja kaposvári beruházásait 2015. október elején ismerhettük meg, amikor Orbán Viktor és Szita Károly aláírták a Kormány és Kaposvár MJ Város Önkormányzata közötti együttműködési megállapodást.

 

Meglepő azért is, mert a polgármester eddig az évszázad beruházási programjának a Német István Programot nevezte (így a helyi média is), amely az Európai Unió által támogatott (TOP-os) beruházásokat is tartalmazza. A programot a kaposváriak 2017 januárjában ismerhették meg (Szita Károly 2017. január első napjaiban megtartott évértékelője alkalmával "hirdette meg" a Németh István Programot).

 

Nem kell oknyomozó újságírónak lenni ahhoz, hogy valaki tudja, a megkezdett beruházások befejezésének pénzügyi feltételei adottak, noha a 2019. évi költségvetés a több tízmilliárdos kiadásokat nem tartalmazza (miután még nem tudni mekkora volt az előző évi pénzügyi teljesítés).

 

Az interjú során a polgármester elmondta, 33 hektáron új ipari parkot építünk a Kaposvárra betelepülni szándékozó vállalkozók számára és a volt pártok házában 70 garzonlakást építünk a készenléti rendőrségnek (ezek a valóságban állami beruházások).

 

Arról viszont hallgatott, hogy az önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítésének közel 325 milliós többletköltségét – amelyet az önkormányzat megelőlegezett - a kormány biztosítja-e?

Miért feltételesen kerül meghirdetésre az elmúlt nyáron „kigolyózott” Bárczi Iskola energetikai korszerűsítése?

 

Szita Károly - a tantestületnek tett ígérete ellenére - miért a kormány 60 milliós támogatásától teszi függővé a megvalósítást, amikor az el nem költött milliárdok kamatbevételei az elmúlt két évben meghaladták a 350 milliót?

 

Kisért a Toldis Gimnázium sorsa?

 

Emlékszünk arra, hogy Szita Károly megígérte a pedagógusoknak, a szülöknek, amíg polgármester, addig a gimnázium nem kerül megszüntetésre! A Közgyűlés - a polgármester javaslatára - 2011.április 28. napján meghozott határozatával megszüntette a Toldiban a gimnáziumot.

 

Miért nem szerepel a költségvetésben a Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakgimnázium lepusztult épületeinek energetikai korszerűsítése?

 

Befejeztük az orvosi rendelők korszerűsítését, büszkélkedik a polgármester. Bizonyára nem tud róla, hogy a Cukorgyár közi orvosi rendelő korszerűsítése – melyet több éve halogat – továbbra sem szerepel a költségvetésben (nem záródnak az ajtók, a víz befolyik az ablakon, a rendelő festését a háziorvos saját zsebéből fizette, stb).

 

Miért halogatja a Pécsi utca - Cukorgyár köz - Mező utca balesetveszélyes kereszteződés megígért korszerűsítését?

 

Arról sem beszélt a városvezető, hogyan akarja Kaposvár – a közmunkások foglakoztatásától függő – közterületeinek fenntartását átalakítani, a Városgondnokságot alkalmassá tenni feladatai ellátására? A költségvetés szerint jelentősen csökken a foglalkoztatható közmunkások száma.

 

A „húsbavágó” bizonytalanság van az új létesítmények üzemeltetési többletköltségeinek meghatározása körül.

 

Az elmúlt évben átadott, illetve a 2019-ben átadásra kerülő új létesítmények működtetésére  a céltartalékba csak 250 millió került elkülönítésre, mondván „a szükséges forrás nagyságának meghatározásához még hiányoznak információk, mint például – a látványcsapatsportágak esetében - az üzemeltetési veszteség 50 %-ának TAO pályázat keretében történő finanszírozásának feltételei”.

 

Igazán nem akarok Kósa Lajos tavaly februári kaposvári látogatásakor - a Modern Városok Program miniszteri biztosaként tett nyilatkozatára, miután tisztában vagyunk szellemi képességeivel - aki szerint a megvalósított létesítmények üzemeltetési költsége a nettó kivitelezési költségek 20 %-a.

 

Gondoljunk csak bele, az ARÉNA, a Versenyuszoda, a Színház, a Desedató környékén megvalósított létesítmények, a kórház déli tömbjében megvalósuló Informatikai Képző Központ és épületegyüttesek, a több milliárdért kiépített közterületek üzemeltetésének többletköltsége meghaladhatja a milliárdos nagyságot.

 

Ne legyenek illúzióink, a Kapos Holdig illetve tagvállalatainak beruházásaiban megvalósuló létesítmények - például az autóbusz telephely - üzemeltetési költségei is az önkormányzat költségvetését fogja terhelni.

 

Hol itt az előrelátás, a biztonság és a stabilitás?



Lap tetejére
Hozzászólások
Név:
Hozzászólás:
Ellenőrző kód: