Közel három évvel ezelőtt egy közgyűlésen a polgármester azt vizionálta, „2019-re csodák lesznek láthatók a városban”. Ebben a kaposváriak többsége nem is kételkedett, csupán azt a kérdést tették fel, hogy mi lesz a forrása a „csodák” üzemeltetésének?
Szita Károly: „Nálunk a helyi adó nem bevételt növelő, hanem gazdaságot ösztönző eszköz” („Kaposvár a legfontosabb” polgármesteri program, 26. oldal)
Amikor az évszázad beruházásairól - egészen pontosan Modern Városok Programja kaposvári beruházásairól, valamint az Európai Unió által támogatott fejlesztésekről - döntöttek a kaposváriak, tisztában voltak azzal is, hogy az új létesítmények üzemeltetéséhez többletforrásokra lesz szükség.
Az említett projekteket „egyesítő” Németh István Programban szereplő beruházások többsége ebben az évben, illetve a következő évben megvalósul, így az üzemeltetés forrásigénye a város 2019. évi költségvetésében - közvetlenül vagy közvetve - megjelenik.
A létesítmények többsége kétségtelenül javítja a kaposváriak életminőségét, de az üzemeltetésük jelentős többletköltséget igényel.
Még az úgynevezett „gazdaságélénkítő” infrastrukturális beruházások (létesítmények) fenntartása is pénzbe kerül, ugyanakkor adóbevételben is megjelenő hozamuk igencsak megkérdőjelezhető.
A következő évben a városüzemeltetéshez – ha hinni lehet Kósa Lajos miniszteri biztos becslésének - néhány milliárddal többre lesz szükség, mint ebben az évben (a Kósa szerint az új létesítmény üzemeltetésének költsége, a megvalósítás költségének húsz százaléka).
Erre forrást – mai tudásunk szerint - a saját bevételek 70 százalékát kitevőhelyi adók biztosíthatnak. Ezért meglepetésként ért, hogy
a közgyűlés elé kerülő javaslat szerint - a jól becsülhető többletköltségek ellenére - 2019-ben gyakorlatilag nem emelkednek a helyi adók.
Azt kérdeztem meg a pénzügyi bizottság ülésén, hogy a 2019. évi adók tervezése során miért nem vették figyelembe a belépő új létesítmények üzemeltetési költségét?
Kérdésemre négy különböző indoklást kaptam. Ezek közül csak az egyikre szeretnék reflektálni.
Idézem a választ: az adó mértékére vonatkozó javaslat kidolgozása során figyelembe vettük azt a törvényi követelményt, mely szerint az önkormányzat „az adók mértékét úgy állapíthatja meg, hogy azok megfeleljenek a helyi sajátosságoknak, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek és az adóalanyok teherviselő képességének”.
Magyarra fordítva, a gazdálkodási követelmények - az új létesítmények üzemeltetési többletköltségei - nem indokolják az adóemelést, illetve
a kaposváriak nem képesek saját döntéseik következményeit viselni, azaz a helyi adók emelése aránytalan terhet jelentene számukra.
Az indoklás azért furcsa, mert a polgármestertől már öt éve tudjuk, Kaposvár erős város, erősebb, mint valaha. Azt is naponta halljuk tőle, hogy a kaposvári gazdaság folyamatosan erősödik, a reáljövedelmek évek óta rendszeresen emelkednek, Kaposváron létrejött a gazdasági értelembe vett teljes foglalkoztatás, aki akar dolgozni, az talál magának munkát.
A polgármester szerint nincs összefüggés az adók nagysága és a jövedelmek között.
Had emlékeztessem a kaposváriakat arra, hogy a Fidesz-kormány 2012-ben gyökeresen megváltoztatta az önkormányzatok finanszírozását.
Romokban vannak az önkormányzatok, mondták, ezért a Kormány jelentős feladatokat „vállalt át” és azt ígérte, hogy nem von el több forrást, mint amennyi támogatást korábban az „államosított” feladatokra kaptak az önkormányzatok. A Kormány ígéretének sem Szita Károly, sem a képviselő testület nem hitt, ezért 2011 őszén – a korábbi évi 30-35 milliós adóemelésével szemben - brutálisan, közel évi 700 millióval megemelte a helyi adókat. Megszüntette meg az adómentességét azoknak a vállalkozásoknak, akiknek az adóalapjuk nem haladja meg a 2,5 millió forintot. Ez több mint 4000 kaposvári vállalkozást érintett.
Így sikerül betömni a központi elvonások okozta réseket.
Azt persze tudni kell, hogy 2011. decemberi adóemelést követő évben nem volt sem uniós parlamenti-, sem önkormányzati választás. 2019-ben pedig mindkettőre sor kerül.
Tévedés ne essék. Nem az adóemelés-, hanem az előrelátó, felelős gazdasági tervezés mellett „korteskedem”.
Nincsenek kétségeim, a város 2019-ben is biztosítani fogja a városüzemeltetés pénzügyi feltételeit.
Információk szerint a polgármester meghívót küldött azoknak a vállalkozóknak, akik – akár alvállalkozóként is - jelentős megrendeléseket kaptak a Németh István Program megvalósítása során. A Szivárvány Zeneházba - „vállalkozói estünkre” - invitált cégeket a polgármester „önkéntes” társasági adó-felajánlásra kérte fel. Az eredmény még nem ismert.
Tehát a jövő évi város-üzemeltetés pénzügyi forrásai körül sok a bizonytalanság. Az biztos, csütörtökön a Közgyűlés nem emeli meg a helyi adókat.
Ugyanakkor ne legyen kétsége a felől senkinek, eljön "az igazság órája" és a jövő ősszel megválasztott polgármester és az új képviselő testület rákényszerül a 2011. évihez hasonló, jelentős mértékű adóemelésre.
Igaz, erre csak az önkormányzati választások után kerül sor.