Lesz ellenzéki együttműködés Kaposváron? Van rá igény?

2018.11.05. | Hozzászólások [0]
Hozzászólás

Két évtizede, 1998 óta veszek részt a helyhatósági választásokon, de nem emlékezem arra, hogy valaha is egy évvel korábban megkezdődött volna az esélylatolgatás, a jelöltek kiválasztása, a pártok közötti együttműködésre vonatkozó tárgyalások megkezdése. Úgy tűnik, hogy az ellenzéki pártok „elengedték” az uniós választásokat és inkább már az önkormányzati választásokra készülnek.

Lesz ellenzéki együttműködés Kaposváron? Van rá igény?

A legutóbbi országgyűlési választásokon elszenvedett brutális vereség, a budapesti főpolgármester által kikényszerített orbáni állásfoglalás korán ringbe kényszerítette az ellenzéki pártokat.

Úgy tűnik, hogy a Jobbik és LMP kész szövetséget kötni. Azt csak remélni lehet, hogy csökkent az MSZP-PM és a DK-val szembeni elzárkózásuk.

 

A parlamenten kívül rekedt Momentum és a Kétfarkú Kutya az együttműködést támogató pártként juthat jelentős szerephez. Sötét ló a támogatottságát egyre növelő „Mi Hazánk Mozgalom”.

 

Kérdés az, hogy az országos szintű nyilatkozatok, hogyan csapodnak le vidéken, nevezetesen Kaposváron.

 

Információk szerint az országos vezetőknek – az együttműködést lebegtető – nyilatkozatait fenntartásokkal kell fogadni, mert a pártközpontok a helyi szervezeteikre bízzák a döntést. A Demokratikus Koalíció esetében ez mindenképpen így van, az együttműködés „szabad utat” kapott az országos elnökségtől. Megkezdtük az önkormányzati választásokra való felkészülést, a jelöltjeink kiválasztását. A választókerületi elnök olyan megbízást kapott, hogy a kezdeményezze az együttműködésre vonatkozó pártközi tárgyalásokat.


Két évtizeddel ezelőtt három civil szervezet képviselői is ott ültek a kaposvári közgyűlésben. Sajnos ma már az önkormányzat a pénzügyi támogatása távol tartja őket a politikától.

 

Eldöntendő, hogy az együttműködés csak technikai jellegű legyen, azaz csupán a választásokra korlátozódjon, vagy kiterjedjen a képviselő testületben való együttműködésre is.

 

Az országosan terjedő együttműködési forma – amelyet úgy hírlik a kaposvári ellenzéki pártok is támogatják – az úgynevezett „ernyőszervezet” létrehozása, amely alkalmas lehet a széleskörű választási összefogás megvalósítására.

 

A konstrukció lényege, hogy a kaposvári ellenzéki pártok egy közös civil szervezetet hoznának létre, és ennek képviseletében indulnának a képviselő jelöltek a város 12 választási körzetében, a párthovatartozás megjelölése nélkül. Az „ernyőszervezetnek” lenne egy - a pártok közötti erőviszonyt tükröző - közös listája.


Csak az „ernyőszervezetnek” lenne polgármester jelöltje.


Az „ernyőszervezet” létrehozásában (a 12 képviselő jelöltek számának-, a közös listán lévő képviselői helyek elosztásában) komoly nehézséget okozhat a Jobbik és az LMP vezetői válsága, csökkenő népszerűsége. Vita tárgya lehet az is, hogy az ernyőszervezetet mikor hozzák létre az ellenzéki pártok.

 

Nem tudni, hogy a „Mi Hazánk Mozgalom” helyi szervezete - bár ma még létezését is homály fedi – akar-e együttműködést egy olyan formációban, melyben a Jobbik is jelen van.

 

Álláspontom szerint az együttműködésre vonatkozó döntést legkésőbb a jövő év elején meg kell hozni, ugyanis a közös polgármester jelöltet „fel kell építeni, erre nem lesz elég néhány hónap.

 

Ugyanis az ellenfél nem akárki lesz, mai állás szerint biztosra vehető Szita Károly indulása: a polgármester már 2017 áprilisában – az úgynevezett „rend-rendelet” módosításának közgyűlési vitájában - kijelentette, hogy a következő ciklusban is kérni fogja a kaposváriak bizalmát. A Fidesz aktivisták már megkezdték az aláírások gyűjtését Szita Károly indulásának megalapozása érdekében.

 

A választási együttműködés kereteiben való megegyezés egyszerűbbnek tűnik, mint a közgyűlési közös munka feltételeinek megteremtése.


Értékrendem és a képviselői esküm szerint a helyi politizálás alapvető színtere a Közgyűlés.


Fontos az „utcai politizálás” (ide tartozónak érzem az internetes közösségi oldalakon, elsősorban a helyi ügyekben történő véleménynyilvánítást is), azonban az „akciózás” csak kiegészítheti, de nem helyettesítheti a képviselő bizottsági-, közgyűlési munkáját.

 

Kétségtelen, a kaposváriak tájékoztatását szolgáló közösségi oldalak használata a helyi média „elhallgató tájékoztatási gyakorlata” is indokolja.


Fontos lenne az összehangolt ellenzési véleménynyilvánítás-, és szavazás az alapvető várospolitikai kérdésekben. Ilyen például a város ötéves (korábban négy éves) várospolitikai célkitűzéseinek kialakítása, elfogadása, az éves költségvetési rendelet megalkotása, a helyi adók-, és a közszolgáltatási díja évenkénti megállapítása.

 

Sürgősen fel kell számolni azt a látszatot, mely szerint a kaposvári képviselő testületben nincs jelen az ellenzék (egyesek odáig mennek következtetésükben, hogy bizonyára „megvették őket”). Ennek a hiedelemnek az lehet az alapja, hogy a Jobbik és az LMP gyakorlatilag „bojkottálja” a közgyűlési munkát, mert szerintük a Fideszes többséggel szemben nincs értelme a közgyűlési véleménynyilvánításnak.


A jövő ősszel sorra kerülő önkormányzati választások nagy kérdése, hogy a kaposváriak többsége akar-e változást? Azaz van-e igény a helyi ellenzéki pártok együttműködésére?

 

A kaposváriak akarnak-e új polgármestert látni a város élén?


Akarnak-e - Szita Károly túl-hatalma, egyszemélyi vezetői stílusa ellensúlyaként - egy politikailag kiegyensúlyozottabb erőviszonyokat tükröző - képviselő testületet?


A következő írásomban ezekről a kérdésekről mondom el véleményemet.



Lap tetejére