Építőipari kapacitáshiány - Elhallgatott Salmonella fertőzés – Strómanok

2018.10.05. | Hozzászólások [0]
Hozzászólás

Az elmúlt heti csütörtöki közgyűlés - amelyen több mint ötven napirendi pontot „tárgyaltak meg” a képviselők - alig tartott kilencven percig. A polgármester szokásos, „mi történt a két közgyűlés között” című PR bevezetője 40 percet vett igénybe.

A napirendi pontok gyors lepergetését nem átallottam lassítani kérdéseimmel és három percben engedélyezett hozzászólásommal. Rajtam kívül csak Pintér Attila követett a „fegyelmezetlenségben”. Meg is kaptuk érte a ledorongolást, esetenként a fenyegetést is.

A polgármester szokásos PR tájékoztatójának visszatérő eleme volt az építőipari kapacitáshiány, amely oka a vontatottan haladó, elhúzódó beruházások. Példaként említette – a kaposváriak többsége által kifogásolt időpontban kivitelezett - távhővezeték fektetést.

Az igazság az, hogy a nyárvégén megkezdett, városszerte tapasztalt útfelbontásoknak, forgalmi korlátozásoknak jórészt nem a „kapacitáshiány” az oka, hanem a dilettáns, teljesíthetetlen feltételeket tartalmazó ajánlati felhívások.

A „kapacitáshiány” elsődleges oka az, hogy az önkormányzat egy év alatt szeretne elkölteni annyi pénzt, ami korábban 6-7 év alatt megvalósítható beruházásokra nyújtott fedezetet. Jól látható módon, nem képes rá. Szinte valamennyi létesítmény kivitelezése hónapokat-, fél évet is csúszik, sőt vannak, amelyek tervezetthez képest évekkel később valósulnak meg.

 

A 2018. évi költségvetését-, és a bölcsődés gyerekek Salmonellás fertőzését érintő kérdésem volt az első.

 

Miért nem kapott nyilvánosságot a kaposvári bölcsődékben történt Salmonella fertőzés? Ki viseli a védekezés költségeit?

 

Sokan úgy tudták, hogy az augusztus első napjaiban észlelt és később tömegessé vált Szalmonella okozta fertőzés a Petőfi, azaz a Tulipános bölcsődében üzemeltetett konyhából indult el. A megbetegedések az öt bölcsödéből legalább négyet érintettek.

 

A Polgármesteri Hivatal Jegyzője közölte, hogy a vizsgálatok szerint

 

„nincs összefüggés a megbetegedések és a konyha üzemeltetése között”, azaz nem a konyhában főzött ételek okozták a tömeges Salmonella fertőzést.

 

Hivatalosnak tekinthető forrás szerint „valamelyik gyerek vitte be a Salmonella fertőzést a Tulipános bölcsődébe”.

 

A kérdés magától adódik: egy, a Salmonelláktól megbetegedett gyerek hogyan tudta megfertőzni négy bölcsőde dolgozóinak és az ott gondozott gyerekeknek egy jelentős részét?

 

Azt már meg sem mertem kérdezni, hogy a súlyos és tömeges Salmonella fertőzésről – a szokásától eltérően - miért nem tudott tájékoztatni a helyi média?

 

A fertőző megbetegedések terjedésének az is oka lehetett, hogy a fertőzés észlelésekor nem volt teljes körű az ellenintézkedés: például csak azokon a gyerekeken végezték el székletszűrő vizsgálatot, akiken a megbetegedést észlelték (teljes körű székletszűrést csak hetekkel később végezték el).

 

Tény, hogy az „első körös” megbetegedések után további megbetegedéseket észleltek. Ezért fel kell tenni azt a kérdést: kinek a felelőssége, hogy terjedő fertőzés ellenére megrendezésre került augusztus 25.-n a Városligetben - a bölcsődei dolgozók-, közel 300 gyerek-, és szüleik részvételével – a „Bölcsődei Családi Nap”? A rendezvény lehetőséget adott a fertőzés továbbterjedésére.

 

A Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya – egy keltezés nélküli körlevélben – csak szeptember közepén tájékoztatta a szülőket a Salmonella okozta megbetegedésekről, a megtett intézkedésekről, valamint a szülők feladatairól.

 

Tény az is, hogy a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása érdekében még a szeptember 22.-i hét végén is berendelték a dolgozókat.

 

Nem furcsa? Szeptember végén, amikor a polgármester meglátogatta az egyik kaposvári bölcsődét csodálkozott, hogy a kevés gyerekkel találkozik. Meglepődött, hogy ennek a Salmonella okozta megbetegedések az oka. El lehet dönteni, melyik a rosszabb: a tájékozatlansága vagy csak úgy tett, mint ha nem tudna a tömeges megbetegedésekről.

 

Szita: a jó polgármester, amit megígér, azt meg is tartja.

 

A Csík Ferenc sétányon építendő szálloda közel két évtizede szerepel a polgármester ígéretei között. Kezdetben a fizioterápiás részleg és a gyógyvíz-, később a megépült virágfürdő turisztikai vonzereje-, majd - az uszoda rekonstrukciót követően – az egészségturizmus adott apropót a szállodaépítés ígéretére.

Legújabban a tízpályás versenyuszoda kínálta vizes edzőtáborok-, és nemzetközi versenyek rendezése tette indokolta a szálloda megépítésének visszatérő ígéretét. A polgármester szerint a szálloda ma már 4 milliárdba kerülne.

 

A versenyuszoda üzemeltetésének - a szakemberek szerinti - évi 350-400 milliós költsége (a Hivatal szerint ez csak 250-300 millió) hatalmasnak tűnik, főleg akkor, ha szálloda híján rendezvények nem hoznak bevételt. Nyilvánvaló, ha nem lesz bevétel, akkor az uszoda üzemeltetésére a pénzt – akárcsak az uszoda és virágfürdő esetében – a városüzemeltetés más területéről kell elvonni. (utak-, járdák-, közterület fenntartása, stb). Az „ellenzéki” képviselők „aggódásának” ez az oka.

 

Ezért is tettem fel a kérdést, megy-e előre a szállodaépítés dolga? Ezt kérdezte más megközelítésből Pintér Attila is.

 

A polgármester nem titkolt ingerültséggel válaszolta, hogy „ha lesz pályázat, akkor pályázati pénzből, ha nem lesz pályázat, akkor majd szerzek pénzt”. Amit a polgármester megígér, azt meg is tarja, erről ismerik meg a polgármestert, tette hozzá.

 

Megjegyzendő - még ha nincs is jogi jelentősége - a Megyei Főépítész nem támogatja a Csik Ferenc sétányon a szállodaépítést, mert - többek között - a vasút-, illetve a közeljövőben megépülő - a Béla király utcát a sétánnyal összekötő - közút miatt nem elégíthetők ki a szállodával szemben támasztott követelmények.

 

Lehet, hogy a vasút zaja miatt nem talált a polgármester magánbefektetőt az elmúlt két évtizedben? Talán majd az adófizetők pénzéből lesz pénz a szállodaépítésre (ha már volt pénz versenyuszodára).

 

Mert, a jó polgármester, amit megígér, azt meg is tartja.

 

Polgármester: „hülye az, aki szakemberlakásokat épít, amikor nincs rá igény!”

 

Még emlékezhetünk, hogy Orbán Viktor 2015 októberében ígéretet tett arra, hogy a Kormány támogatja a kaposváriak kérését és 1,4 milliárd forintot biztosít 60 lakás építésére, Kaposvár gazdasági fejlődése, illetve magasan kvalifikált szakemberek Kaposvárra történő telepítése érdekében. Hangsúlyozta,

 

„az aláírt megállapodásban szereplő fejlesztésekről nem Budapesten döntöttek, hanem Kaposváron, mert a helyiek tudják, mire van szükségük”.

 

Az első 30 lakás kivitelezési terveit a város is elkészítette, közel 25 millióba került. Azonban ezt követően a költségvetésből „eltűnt” az 1,4 milliárd állami támogatás.

 

Ezért nem okozott nagy meglepetést, amikor az év elején, Kósa Lajos, a Modern Városok Program miniszteri biztosa arról nyilatkozott egyik helyi médiumban, hogy megállapodott a polgármesterrel, hogy „a 60 db szakemberlakást az önkormányzat saját forrásból építi meg, cserébe a Kormány 35 ha-os, állami ingatlanon még a nyár végéig ipari parkot épít Kaposvárnak”.

 

Az ipari park kivitelezését még el sem kezdték. Annyira nem, hogy a létesítést demonstráló táblát sem helyezték ki.

 

Polgármester a közgyűlésen cáfolta a miniszteri biztost:

 

Kaposvár nem épít szakemberlakásokat, mert nincs rá igény, egyébként is a nyárig elkészülő az ipari park nagyobb hasznot hajt a városnak.

 

Kérdésem: „ki döntötte el, hogy a kaposváriaknak a magasan kvalifikált szakemberek Kaposvárra történő telepítésére vonatkozó igénye megalapozatlan?

 

Válasz: „hülye az, aki szakemberlakásokat épít, amikor nincs rá igény.”

 

Sajnos nem volt lehetőségem visszakérdezni,

 

„ki volt az a hülye, aki tervek készítésére 25 milliót kidobott az ablakon, amikor nincs is igény a lakásépítésre?”

 

Blöff az Informatikai Képzőközpont?


A Modern Városok Programja egyik kaposvári beruházásaként kerül sor a Kórház D-i tömb területén lévő egykori anyaépület informatikai képzőközpontként történő hasznosítására. A SZEMECO Kft által vezetett konzorciummal kötött kivitelezési szerződés szerint az eredeti befejezési határidő 2018. augusztus 31. volt (igaz, ez később október 31-re módosult).

 

Az üzemeltetés gondja már-már a körmünkre ég, ezért is a kérdeztem meg, hogy az Informatikai Képzőközpont üzemeltetésére, működtetésére milyen konkrét elképzelés van? Borhi alpolgármestertől azt a választ kaptam, hogy az elmúlt év decemberében alakított Gazdaságfejlesztési Kft kapta a megbízást, hogy megszervezze az üzemeltetést.

 

A Kft-nek – melyet a Közgyűlés 50 milliós költségvetéssel bocsátott útjára – közel egy éves tevékenységének ez lenne az első „látható” eredménye (a Hivatalban az járja, hogy az ügyvezető – aki már több kormányzati projektben kapott tanácsadói szerepet – ugyanúgy láthatatlan, mint a Columbo felesége).

 

Egyenlőre nincs válasz arra, hogy a közel 2000 négyzetméter alapterületű, kétszintes, 8 személyes lifttel ellátott épület üzemeltetésében mely oktatásszervező cégek kapnak szerepet-, kik fogják bérelni az irodákat és az üzleteket-, kiket fognak képezni?

 

Strómanok készítik elő a területet a naperőművet építő kínaiak számára!

 

Tisztázódott, hogy Európa egyik legnagyobb, 2x50 MW-os naperőművét nem a közgyűlési előterjesztésben nevesített Dunántúli Megújuló Energiaszolgáltató Zrt és a Dunántúli Naperőmű Szolgáltató Zrt építi meg Kaposvár határában, hanem a kínaiak. A két magyar cég csupán az állam tulajdonában lévő ingatlan előkészítésben kapott szerepet. Az ingatlant egy meg nem nevezett kínai cég veszi meg. Az üzletkötésre már a következő hetekben sor kerülhet.

 

Az egyik gazdasági hetilap szerint - egy kínai állami vállalat óriás leánya - a China Machinery Engineering Corporation építi meg a naperőművet a megvásárolt ingatlanon.

 

Ki volt az a műszaki ellenőr, aki az önkormányzat megbízásából ellenőrizte Kaposrét sor útjavítását?

 

A város egyik legforgalmasabb utcájában az úttest – legalább kétévente visszatérő - javítása lassan másfél évtizede a köznevetség tárgya. A júniusi közgyűlésen a polgármester is véleményt nyilvánított, amikor kijelentette „a Kaposrét sor sajnos járhatatlanná vált, ezért megfelelő alapot kell készíteni az út szélein.”

 

A kivitelezés láttán többen kifogásolták, hogy a kivitelező az útalap készítése során nagy tömegben, - az előírt szemcsenagyság többszörösét meghaladó – nagyméretű egész téglákat-, fél-téglákat használ fel. Volt, aki az útjavításról készített fotókat szintén feltette a Facebook-ra.

 

Azt kértem, hogy a jegyzőkönyv rögzítse a műszaki ellenőr nevét. Nem kivételes eset, hogy a műszaki ellenőr felelősségét (is) megállapította a bíróság (például a Rippl-Rónai Látogatói Központ építésekor).

 

A szakemberek szerint az építési téglahulladék - legyen az egész-, fél-, vagy törmelék „halmazállapotú” – vizesedve, a terhelés hatására szétmállik, az úttest megsüllyed.

 

Annak érdekében, hogy a polgármester lássa is azt, amit a város főmérnöke-, műszaki igazgatója-, a kivitelező- és a műszaki ellenőr az építőipari laboratórium által minősített - útalapba beépíthető - építési hulladéknak tartott, átnyújtottam neki néhány fotót.

 

A polgármester látható módon nem volt kíváncsi a fotókra, „elhatárolódott” munkatársai „teljesítményétől” és a jobbján ülő, útügyben illetékes alpolgármester elé tolta azokat.

 

Rosszul tette, mert nagy a valószínűsége, hogy két év múlva kénytelen lesz ismét kijelenteni „a Kaposrét sor sajnos járhatatlanná vált, ezért megfelelő alapot kell készíteni az út szélein.”



Lap tetejére