Szita: „helyesen cselekedett a Kormány!” Felkészülés a brüsszeli bosszúra?

2018.09.30. | Hozzászólások [0]
Hozzászólás

A polgármester a legutóbbi, csütörtöki közgyűlésen ellenzéki képviselői kérdésre válaszolva, közölte az önkormányzatnak 2,8 milliárd forintot kell a Magyar Államkincstárnál nyitott folyószámlára visszautalni.

A polgármester még a feltételezett ellenzéki képviselői véleményre, hozzászólásra is megadta a válasz, mert hozzátette, „a Kormány helyesen cselekedett”, amikor arra utasította az önkormányzatokat, hogy a fel nem használt uniós támogatási előlegeket vissza- (pontosabban át-) kell utalniuk a Magyar Államkincstárnál nyitott számlára. Az utalási kötelezettség csak azokra az előlegekre vonatkozott, amelyek esetében a megítélt támogatás összege meghaladja az ötvenmillió forintot és az adott projekt nem zárul le 2018. október 31-éig.

Az ellenzéki képviselői „státuszt” csak azért emeltem ki, mert nyilvánvaló, hogy egy Fideszes képviselő nem kérdezné meg, hogy mennyi pénzt kell vissza (pontosabban át-) utalni, hisz egy helyes kormánycselekedet esetén teljesen mindegy az összeg nagysága.

Szita: „helyesen cselekedett a Kormány!” Felkészülés a brüsszeli bosszúra?

A pénzügyminisztérium – egy országos napilap, valamit a közkedvelt online gazdasági újság tudósításaira reagálva – közleményt adott ki, melyben hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok mozgásterét, a számukra megítélt források felhasználási jogosultságát egyáltalán nem csökkenti a kincstári számlára történő átvezetés. Tehát arról sincs szó, hogy a már kifizetett uniós forrásokat "visszavenné" a kormány az érintett településektől.

 

Aki egy kicsit is ismeri az uniós támogatásokat megelőlegező kormánypénzek kezelésének szabályait, az nehezen vitathatja a pénzügyminisztérium magyarázatát. Ugyanakkor az is vitathatatlan, a számlavezető változása azzal a lényeges következménnyel jár, hogy a Magyar Államkincstár számlájára utalt pénz segíti a magas államháztartási pénzforgalmi deficit csökkentését.

 

További szempont lehet, hogy – egy brüsszeli „bosszú” esetén - a pénz „kéznél legyen”.

A kormány intézkedését persze helyeselni - még egy Fideszes polgármesternek is - csak abban az esetben lehet, ha abból nem származik az önkormányzatnak hátránya.

 

Kaposvár a - jól előkészített beruházásoknak köszönhetően - már 2016 végén megkapta az uniós forrásokból megvalósításra kerülő beruházások közel teljes, 12,5 milliárdos fedezetét. Ami a későbbiekben – például a szenyvíztisztító rekonstrukciójának megvalósítására kapott összeggel - közel 18 milliárdra nőtt.

 

A tizennyolc milliárd egy jelentős része azonban nem a kaposvári önkormányzat folyószámláját kezelő banknál (OTP) „parkolt”, hanem a MÁK-nál vezetett folyószámlán „unatkozott”. Ugyanis a 250 millió feletti előlegeket a kormány egyenesen a MÁK-nál nyitott önkormányzati számlákra utalta (az önkormányzatnak 11 folyószámlája volt a MÁK-nál). Tehát a „nagy pénzek” eddig is a MÁK-nál voltak.

 

A fentieken túl, Kaposvárt azért is érintette viszonylag csekély, 2,8 milliárd összegben kormány intézkedése, mert jó néhány projekt már befejeződött. Érdekességként kell megjegyezni, hogy a MÁK-nál minden egyes projekt pénzét külön számlán kell vezetni: Kaposvárnak – a 22 újjal együtt - közel harminchárom folyószámlája van a Magyar Államkincstárnál.

 

Tudni kell, hogy az uniós támogatásokat - a projektre történő felhasználásig - nem lehet lekötni (kamatoztatni), nem lehet az másik uniós beruházásra - még átmenetileg sem - felhasználni. Ezért aztán, az uniós támogatási előleg az önkormányzat likviditását sem javította.

 

Megjegyzendő még, hogy Kaposvár által elnyert, mint egy ötven projektből csupán öt került (kerül) kevesebbe 50 milliónál.

 

A Kormány azonban még nem ért „az út végére”.

 

Évek óta napirenden van, hogy az önkormányzatok kereskedelmi bankoknál vezetett folyószámláját meg kell szüntetni és csak a MÁK-nál vezethetnek folyószámlát. Szakmai forrásokból tudható, ennek eddig csak az volt az akadálya, hogy a MÁK infrastruktúrája még közel sincs olyan fejlett, mint a kereskedelmi bankoké, mint például az OTP-é.

 

Az önkormányzatoknál akkor lehet likviditási/fizetőképességi gond, ha a kormány szintén „ráteszi a kezét” a Modern Városok Programjának (MVP) megvalósítását szolgáló, az önkormányzatoknak már átutalt támogatásokra is.

 

Ezekből a pénzekből valósul meg a Színház rekonstrukciója, a Versenyuszoda-, a Sportcsarnok-, a Deseda Kemping építése, a Kórház D-i tömb rekonstrukciójának egy része, csak, hogy a legnagyobbakat említsem.

 

Ebben az esetben nem előlegekről van szó, hanem a projektek támogatási szerződéseiben rögzített összegekről, amelyek átutalása a szerződésben meghatározott ütemben történik, függetlenül attól, hogy a teljesítés ezt indokolja-e vagy sem. Ezeknek a pénzeknek a kezelési szabályai lazábbak, mint az uniós támogatásoké, azaz leköthető, befektethető, amely jelentős kamatbevételt eredményez és meghatározó mértékben hozzájárul az önkormányzat likviditásához (Kaposvár 2018 évi tervezett kamatbevétele 250 millió forint, de a 2017. évi is 100 millió volt).

 

A MVP kaposvári beruházásainak megvalósítását szolgáló pénzek kormányzati „lenyúlása” esetén a kaposvári önkormányzat nem csak a jelentős kamatbevételektől esne el, hanem a szeptemberben befolyó adóbevételeket megelőző két-, három hónapban - a fizetőképesség megőrzése érdekében - folyószámlahitelt lenne kénytelen felvenni.

 

Biztos vagyok abban, hogy amennyiben a kormány a Modern Városok Programjának kaposvári beruházásai megvalósítását szolgáló pénzek „kezelését” is a MÁK-ra bízná, a polgármester nem mondaná, hogy a „helyesen cselekedett a Kormány.”

 

A közgyűlésen természetesen kapott egyéb kérdéseket is a polgármester. Ezekről a következő írásomban tájékoztatom az érdeklődő kaposváriakat.



Lap tetejére
Hozzászólások
Név:
Hozzászólás:
Ellenőrző kód: