Nem csak nekünk tűnt fel a Kaposrét sor útburkolat „szakszerű” javítása. Hasonló „felütéssel” tette szóvá Kerepesi Tibor a Közgyűlés mellett működő pénzügyi bizottság külső, szakértő tagja az építési hulladék újrahasznosítását és az erről készített fotókat néhány megjegyzés kíséretében fel is tette az internetre.
A saját tapasztalataim és az internre feltett képek láttán felhívtam a lakókörzet Fideszes képviselőjét Dr. Szép Tamást, és kértem, nézzen már utána, hogyan kerülnek a fél-, és egész téglák az útalapba? Hátha megelőzhető a szakszerűtlen kivitelezés. Tanácsnok Úr nem sokat késett a válasszal: Szirják Imréné a Műszaki Igazgatóság igazgatójára hivatkozva közölte, hogy a felhasznált építési bontási hulladék megfelel a jogszabályi követelményeknek, azaz a kórház D-i tömbjében lévő épületek bontásakor keletkezett építési bontási hulladék az építőipari vizsgálólaboratórium által minősített, útalapba beépíthető építési hulladék.
A kórház D-i tömbjében három projekt indult a közelmúltban. Az első kifejezetten bontási munkákra vonatkozott, melynek nyertese a GEOHIDROTERV Kft volt, aki a szintén „aktatáskás” céget, a SZEMECO Kft-t jelölte meg alvállalkozóként (a bontási munkákat a valóságban a kaposvári székhelyű Dólm-Trade Kft végezte). Erről a munkáról tudni kell, hogy a Polgármesteri Hivatal értékelése szerint a teljesítés szerződés szerint történt, azaz 2017. december 4. napján befejeződött, miközben a december 8. napján készített fotókkal dokumentálható, hogy az értékelés meg sem közelíti a valóságot, de a kivitelező, a GEOHIDROTERV Kft jelentős kötbért úszott meg.
A két másik projekt közbeszerzési eljárását (civilek háza építését és az öko-okos park létesítését) – a változatosság kedvéért – Kaposvár legnagyobb építési vállalkozása, a SZEMECO Kft által vezetett konzorciumok nyerték. A kivitelezési szerződésekben több épület bontása is szerepel (a bontási munkákat szintén a Dólm-Trade Kft végezi).
A magyar építőipar számára egyre nagyobb követelmény az építési bontási hulladék újrahasznosítása. Ezért is épült Kaposvár közelében építési hulladék feldolgozó-, osztályozó telep, ahol arra alkalmas gépekkel a jogszabályban előírt szemcseszerkezetűvé őrlik az építési hulladékot. Persze vannak kivitelezők, akik rendelkeznek ilyen géppel, vagy bérlik azt: a kivitelező zúzó-törő „malmot” telepített az új sportcsarnok melletti parkoló építéséhez, de a honvédségi nőtlen tiszti szálló bontása során keletkezett építési hulladékot is az oda telepített „malom” őrli megfelelő szemcsenagyságúvá.
A város főmérnöke, Tóth István szerint a kórház D-i tömbjében ilyen mobil zúzó malmot telepített a kivitelező. Én többször jártam az építési területen, de nem láttam ilyen berendezést, de fogadjuk el, hogy így volt. Az viszont tény, hogy a főmérnök birtokában van az a dokumentum, mely szerint a kórház D-i tömbjében „termelt” az építési hulladék szemcseszerkezete megfelel a hatályos jogszabályoknak, azaz épületek bontásakor keletkezett építési bontási hulladék útépítésnél felhasználható.
A szakvéleményt a TLI Technológiai, Laboratóriumi és Innovációs Zrt dunaújvárosi Építőipari Vizsgálólaboratóriuma adta ki.
Csak azt nem értem, ha kivitelező (a MÉJE Építőipari Kft) a Kaposrét sor útjavításához szükséges minősített építési hulladékot a kórház D-i tömbjéből szállította, akkor hogyan kerültek az útalapba a nagyméretű egész-, és fél téglák-, illetve nagyméretű bontott aszfaltdarabok?
Köztudott, hogy Kaposvár egyik legforgalmasabb utcája a Kaposrét sor. Az elmúlt tíz-tizenöt év minden közlekedésbiztonsági intézkedése (súly-, és sebességkorlátozás, rendszeres rendőri ellenőrzés, stb) kevés volt ahhoz, hogy az alacsony műszaki paraméterű, keskeny úttest rendszeresen ne szoruljon javításra.
A megfelelő műszaki megoldást a közgyűlési hozzászólások sokasága, az interpelláció, a Kapos Tv nyilvánossága sem tudta kikényszeríteni. A Polgármesteri Hivatal műszaki szakapparátusa „kötötte az ebet a karóhoz” és minden alkalommal a forgalmi viszonyokat figyelmen kívül hagyó javítást végeztette el, ezért milliók mentek pocsékba.
Az elmúlt évben úgy tűnt, hogy végre az igénybevételhez igazodó javításra kerül sor, a tervezésre másfél milliót költött a közgyűlés. A 2018. április 26.-i közgyűlésen a polgármester is elismerte, hogy „a Kaposrét sor sajnos járhatatlanná vált ezért megfelelő alapot kell készíteni az út szélein”. Az útburkolat szélesítésére, a padka megerősítésére a költségvetés 18 milliót irányozott elő.
A kivitelezés befejezési határideje 2018. júlisu 31.
Úgy tűnik még a polgármester sem elegendő másfél évtizedes műszaki probléma megoldásához: a város főmérnöke szerint a Kaposrét sor gépjármű forgalma – a Béla Király utca és a Csík Ferenc sétány összekötésével – csökkeni fog, ezét indokolatlan a jelentősebb útépítési költség vállalása. Súlyos tévedés.
A fotók tanúsága szerint semmi sem változik: az útalapba felhasznált építési hulladék nem felel meg a laboratóriumi tanúsítványban foglaltaknak, így az nem tömöríthető megfelelően. A tehergépkocsik alatt az útburkolat széle néhány hónap múlva repedezni fog. Jön az eső, a hó, a tél és ismét szétfagy a burkolat. Mint ahogy az korábban is történt.
Persze lehet, hogy a javítás két évet kibír, hisz a kivitelező ennyi garanciát vállalt! Szinte borítékolható, hogy a polgármester két év múlva ismét kénytelen lesz elismerni,
„a Kaposrét sor sajnos járhatatlanná vált ezért megfelelő alapot kell készíteni az út szélein”.
Szóljon hozzá a facebook-on!