Írásom első részében a sportegyesületek költségvetésének nagyságáról, az önkormányzati támogatás összegéről szeretném tájékoztatni a sportszerető kaposváriakat. A második részben a célokat, a terveket ismertetem.
Nézzük először a 2018/2019-es szezonra szóló önkormányzati támogatásokat.
Álljon a sor elején a legjobban támogatott, a kaposvári labdarúgást képviselő, a Kaposvári Rákóczi nevet viselő, NB II-es csapatot működtető Kaposvári Labdarugó Kft 60 milliós önkormányzati támogatása (a tulajdonosok ugyanennyit adnak). Bevételek között meghatározó lehet a 100 milliós szponzori támogatás. A Labdarúgó Kft az NB II-es szezonra 345 milliós kiadást tervez.
A 60 millión kívül az önkormányzat bérleti díj kompenzációként 22 milliót fizet a Kft-nek, továbbá a Stadion üzemeltetésére 28,1 milliós támogatást is ad (a kiemelt egyesületek ingyen használják az önkormányzat által üzemeltetett létesítményeket. A labdarúgás esetében ez támogatás formájában valósul meg, más csapatok esetében az ingyenes használat „természetbeni támogatás” a formájában valósul meg: példaként említem, hogy a kosárlabda csapat esetében a „természetbeni támogatás” 4 millió forintot jelent).
A Labdarugó Kft költségvetésének bevételi oldala azzal a furcsasággal „dicsekedhet”, hogy a jegybevétel 5 millió forint, 3 millióval kisebb, mint a Kosárlabda Klub Kft 8 milliós jegybevétele.
A 15 utánpótlás csapatot működtető Kaposvári Rákóczi Bene Ferenc Labdarúgó Akadémia önkormányzati támogatása 41,4 millió forint lesz. Az Akadémia költségvetése 245 millió forint kiadást tervez.
Az önkormányzati támogatás magába foglalja a működési támogatást, a Cseri úti műfüves pálya felújításának TAO önerejét, valamint - az új akadémiai központ kialakítása és az edzőtáborozás feltételeinek javítása érdekében - megvásárolt Sport Panzió működtetésének félévi költségét. Nem tartalmazza azonban azt a 28 milliós támogatást, amit az önkormányzat vásárláshoz nyújtott.
Kaposvár – a jegybevétel alapján – a legnézettebb, legnépszerűbb csapatát működtető Kaposvári Kosárlabda Klub Kft 165 milliós költségvetésében az önkormányzat 45,6 millióval részesedik.
A kosarasok költségvetése bár közel 57 milliós hiányt mutat, az ügyvezető – kérdésre válaszolva - közölte, hogy a hiány folyamatosan csökkenni fog, nem lesznek az eredményes szereplést akadályozó pénzügyi gondjaik.
A férfi élcsapatok csapatok közül a sokszoros bajnok és kupagyőztes FINO Kaposvári Röplabda SE költségvetése a legszerényebb, alig 78 millió forint. Az önkormányzat 45 millióval támogatja a felnőtt csapat működését.
Szerényebb támogatást kap a jobbára amatőr játékosokat foglalkoztató női röplabda csapat: az 1.MCM-Diamant Kaposvári Női Röplabda Club 34 milliós költségvetésében az önkormányzat 8,4 millióval részesedik (további 4,2 milliót kaphat, ha bejut az Extra Ligába).
A kiemelkedő eredményességű, 17 csapatot működtető Kaposvári Röplabda Akadémia Utánpótlás Műhely SE 16,5 milliós önkormányzati támogatásban részesül. Az országosan is egyedülálló utánpótlás műhely 244 milliós költségvetése a két felvevő-egyesület, a Fino Kaposvári Röplabda SE és az 1.MCM-Diamant Kaposvári Női RC utánpótlásához szükséges korosztályos csapatok működését biztosítja.
A vizes élsportot képviselő Kaposvári Vízilabda Klub Kft szerény, 113 milliós költségvetésében az önkormányzati támogatás 38,1 millióval szerepel („felsőházba” jutás esetén további 7 milliót kaphat).
A kaposvári vízilabda utánpótlás szekciójának 234 milliós költségvetése vetekszik a Bene Ferenc Labdarugó Akadémia 245 milliós költségvetésével. A vízilabda utánpótlást 5 millióval támogatja az önkormányzat.
Követendő példa lehet, hogy a Vízilabda Kft a 7 utánpótlás csapat edzőinek a bérére - a TAO pénzekből - közel 100 milliót költ.
Következik a II. rész: mire elég a remélt, illetve rendelkezésre álló pénz?
Írásom első részében a sportegyesületek költségvetésének nagyságáról, az önkormányzati támogatás összegéről szeretném tájékoztatni a sportszerető kaposváriakat. A második részben a célokat, a terveket ismertetem.
Nézzük először - a 2017/2018-as szezonra szóló - önkormányzati támogatásokat.
Álljon a sor elején a legjobban támogatott, a kaposvári labdarúgást képviselő, a Kaposvári Rákóczi nevet viselő, NB II-es csapatot működtető Kaposvári Labdarugó Kft 60 milliós önkormányzati támogatása (a tulajdonosok ugyanennyit adnak). Bevételek között meghatározó lehet a 100 milliós szponzori támogatás. A Labdarúgó Kft az NB II-es szezonra 345 milliós kiadást tervez.
A 60 millión kívül az önkormányzat bérleti díj kompenzációként 22 milliót fizet a Kft-nek, továbbá a Stadion üzemeltetésére 28,1 milliós támogatást is ad (a kiemelt egyesületek ingyen használják az önkormányzat által üzemeltetett létesítményeket. A labdarúgás esetében ez támogatás formájában valósul meg, más csapatok esetében az ingyenes használat „természetbeni támogatás” a formájában valósul meg: példaként említem, hogy a kosárlabda csapat esetében a „természetbeni támogatás” 4 millió forintot jelent).
A Labdarugó Kft költségvetésének bevételi oldala azzal a furcsasággal „dicsekedhet”, hogy a jegybevétel 5 millió forint (3 millióval kisebb, mint a Kosárlabda Klub Kft 8 milliós jegybevétele).
A 15 utánpótlás csapatot működtető Kaposvári Rákóczi Bene Ferenc Labdarúgó Akadémia önkormányzati támogatása 41,4 millió forint lesz. Az Akadémia költségvetése 245 millió forint kiadást tervez.
Az önkormányzati támogatás magába foglalja a működési támogatást, a Cseri úti műfüves pálya felújításának TAO önerejét, valamint - az új akadémiai központ kialakítása és az edzőtáborozás feltételeinek javítása érdekében - megvásárolt Sport Panzió működtetésének félévi költségét. Nem tartalmazza azonban azt a 28 milliós támogatást, amit az önkormányzat vásárláshoz nyújtott.
Kaposvár – a jegybevétel alapján – a legnézettebb, legnépszerűbb csapatát működtető Kaposvári Kosárlabda Klub Kft 165 milliós költségvetésében az önkormányzat 45,6 millióval részesedik.
A kosarasok költségvetése bár közel 57 milliós hiányt mutat, az ügyvezető – kérdésre válaszolva - közölte, hogy a hiány folyamatosan csökkenni fog, nem lesznek az eredményes szereplést akadályozó pénzügyi gondjaik.
A férfi élcsapatok csapatok közül a sokszoros bajnok és kupagyőztes FINO Kaposvári Röplabda SE költségvetése a legszerényebb, alig 78 millió forint. Az önkormányzat 45 millióval támogatja a felnőtt csapat működését.
A támogatás papíron 10 millióval több az elmúlt évinél, azonban a valóságban csak 6 millióval, miután az önkormányzat 4 millió eredményességi támogatást adott a bajnokságban elért 2. helyért, azaz annyit, mint ha bajnokságot nyertek volna: vélhetően ez pályaválasztási jog feladásának „agyonhallgatási díja”.
Szerényebb támogatást kap a jobbára amatőr játékosokat foglalkoztató női röplabda csapat: az 1.MCM-Diamant Kaposvári Női Röplabda Club 34 milliós költségvetésében az önkormányzat 8,4 millióval részesedik (további 4,2 milliót kaphat, ha bejut az Extra Ligába).
A kiemelkedő eredményességű, 17 csapatot működtető Kaposvári Röplabda Akadémia Utánpótlás Műhely SE 16,5 milliós önkormányzati támogatásban részesül. Az országosan is egyedülálló utánpótlás műhely 244 milliós költségvetése a két felvevő-egyesület, a Fino Kaposvári Röplabda SE és az 1.MCM-Diamant Kaposvári Női RC utánpótlásához szükséges korosztályos csapatok működését biztosítja.
A vizes élsportot képviselő Kaposvári Vízilabda Klub Kft szerény, 113 milliós költségvetésében az önkormányzati támogatás 38,1 millióval szerepel („felsőházba” jutás esetén további 7 milliót kaphat).
A kaposvári vízilabda utánpótlás szekciójának 234 milliós költségvetése vetekszik a Bene Ferenc Labdarugó Akadémia 245 milliós költségvetésével. A vízilabda utánpótlást 5 millióval támogatja az önkormányzat.
Követendő példa lehet, hogy a Vízilabda Kft a 7 utánpótlás csapat edzőinek a bérére - a TAO pénzekből - közel 100 milliót költ.
Következik: célok, tervek. Mire elég a remélt, illetve rendelkezésre álló pénz?
Szóljon hozzá a facebook-on!