Kérdéseimet a polgármesternek a fentiek figyelembe vételével tettem fel. Az érdeklődő kaposváriak tájékoztatása érdekében a kérdések hátterét is megpróbáltam megvilágítani.
Történelmi mélyponton a kaposvári munkanélküliség?
Polgármesterünk minden megnyilvánulását azzal kezdi, „Erős város Kaposvár”. Az indokok különbözőek, most éppen azért erős, mert a polgármester nyilatkozatai szerint „az elmúlt húsz év során 2017-ben volt legalacsonyabb volt a munkanélküliség a városban.” Ezzel szemben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint Kaposváron 2016 végén volt a legalacsonyabb a regisztrált álláskeresők száma, azaz 1465 fő. 2017-ben a regisztrált álláskeresők száma december végén volt a legalacsonyabb, 1635 fő, de ez is 170 fővel több, mint 2016 végén volt.
Ezért kérdeztem a polgármestert, kitől kapja hamis adatokat, amely valótlan tartalmú kijelentésekre ad lehetőséget?
A polgármester válasza szerint a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat éves átlagos adatokat ad meg, azaz a 2017-ben a munkanélküliek átlagos száma alacsonyabb volt, mint 2016-ban és legalacsonyabb az elmúlt húsz évben.
A polgármester válaszához annyit fűznék hozzá, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (ismertebb, régi nevén a Munkaügyi Központ) a nyilvántartott álláskeresők számát adja meg, havonta, településenként (ez a www.munka.hu oldalon megkereshető).
Az R67-es gyorsforgalmi út építése során többezer köbméter somogyi fát vágnak ki
Szita Károly az R67-es gyorsforgalmi út építését, mint a legnagyobb kaposvári beruházást emlegeti (legfeljebb haszonélvezői vagyunk az állami beruházásnak). Aki rendszeresen arra közlekedik, az tapasztalhatja, hogy a nyomvonal mentén több ezer köbméter fa kerül kitermelésre. Az önkormányzat a rendkívüli települési támogatás keretében legfeljebb évi 3 m3 tűzifát juttat a egy-egy rászorultnak, vagy 10 és 30 ezer forint összegben támogatást ad a tűzifa vásárláshoz. A támogatás természetesen – a Soros féle betelepítési kvótával ellentétben – felső korlátos, az elmúlt évi fűtési szezonban 247 rászoruló kapott, összesen közel 5 millió forint pénzbeli támogatást, illetve 39 m3 tűzifa került kiszállításra. Tapasztalatom szerint ez közel sem elégíti ki a rászorulók igényét.
Ezért kérdeztem a polgármestert, lát-e lehetőséget arra, hogy az R67-es nyomvonalán kitermelt somogyi fából a kaposvári-, illetve a Somogy megyei rászorultak tűzifa igényét az eddigieknél nagyobb mértékben elégítsük ki?
A polgármester válaszában megköszönte a javaslatomat. Közölte, hogy a kitermelt fa a kivitelező tulajdona (!?), ezért kezdeményezni fogja, hogy a kivitelező ajánljon fel az önkormányzatnak a kitermelt fából.
Az önkormányzat tulajdonában lévő KAVÍZ Kft rosszabbul gazdálkodik, mint a volt Kaposvári Vízmű Kft, amely magántulajdonban volt?
2008. december 31.-ig a Kaposvári Vízmű Kft üzemeltette az önkormányzat tulajdonában álló vízi-közműveket. Az önkormányzatnak évi 440 milliós koncessziós díjbevétele volt. Sőt a nyereséges magántulajdonú cég még jelentős, évi 40-60 milliós összegű osztalékot is fizetett az önkormányzatnak. A Vízmű Kft gazdálkodását alapvetően befolyásoló víz- és csatornadíjat természetesen a képviselő testület állapította meg. 2009. január 1.-óta a vízi-közműveket az önkormányzati tulajdonú KAVÍZ Kft üzemelteteti. A nevében bérleti díjra változott koncessziós díj évről évre csökkent, a 2018. évi költségvetésben már csak 290 millió forint szerepel. Azaz az önkormányzat évi 150 millióval kevesebbet tud költeni a vízi-közművek karbantartására, felújítására.
Ugyanakkor KAVIZ Kft gazdálkodásának eredményessége évről évre csökkent, több esetben is szükségessé vált a jegyzett tőke pótlása, legutóbb is 30 milliós tőkeemelésre volt szükség a működési engedély fennmaradásához. A polgármester előterjesztésben - a bérleti díj csökkentése okául - a megváltozott gazdálkodási környezetet jelöli meg.
Milyen változások okozzák az önkormányzati tulajdonú KAVÍZ Kft gazdálkodása eredményességének romlását?
A polgármester elismerte, hogy a Kft a szerződésben megállapított bérleti díjat az alacsonyan tartott és a rezsicsökkentéssel befagyasztott közszolgáltatási díjak miatt nem tudja kigazdálkodni. A KAVÍZ Kft nem tudja kigazdálkodni sem a Kormány által bevezetett csőhálózati adót, sem a központi minimálbért-, és a garantált bérminimum költségét. Ezért az üzemeltető további 50 milliós csökkentést kezdeményezett.
A „szakmában” dolgozó forrásaim szerint „bomba ketyeg” a kaposváriak alatt. Ennek oka az, hogy az önkormányzat a korábbi 440 milliónak egy részét nem a tulajdonában lévő közművek karbantartására, felújítására fordította. A bérleti díj jelenlegi összege – aminek a felhasználását már jogszabály írja elő – nem elegendő a mulasztások pótlására. Ez súlyos üzemeltetési problémákat (üzemzavarokat) okozhat.
Kínai befektető épít naperőművet Kaposváron?
Nem kis meglepetést keltett az egyik országos média elmúlt év végi tudósítása, melyben Szita Károly bejelentésére hivatkozott: „Kínai befektető építené meg Közép-Európa legnagyobb napelemparkját Kaposváron. A projektet fél éve készíti elő a város vezetése, a szándéknyilatkozatot már alá is írták a partnercéggel, mely a tíz legnagyobb kínai állami vállalat egyike. A tervek szerint a távol-keletiek huszonöt évre kétszáz hektárnyi területet bérelnének Kaposvártól, s itt építenék meg a nemcsak idehaza, hanem a környező országokban is egyedülálló méretű napelemparkot – az itt termelt energiából a város is részesülne, emellett a beruházás komoly iparűzési adóbevételt is hozna a megyeszékhelynek. Kaposváron a tárgyalások jelenlegi állása alapján két 50 MW-os napelem-mezőt építene a kínai befektető”.
Polgármester Úr, mikor írta alá a kínai partnercéggel Kaposvárnak jelentős adóbevételt hozó beruházás megvalósítására vonatkozó szándéknyilatkozatot?
A polgármester nem cáfolta a kínaiakkal kapcsolatos hírt, csupán azt pontosította, hogy a 212 ha földterület az állam tulajdonban van. Egyben arra kérte Borhi alpolgármestert, hogy adjon további tájékoztatást. Az alpolgármester közölte, hogy folyamatban van a terület mezőgazdasági művelési ágból való kivonása és a szabályozási rendelet módosítása. Ennyit mondott és nem többet. Ugyanakkor - nem meglepő módon - nem cáfolnta a polgármester azon kijelentését, mely szerint a kínai partnercéggel – Szita Károly képviseletében – az alpolgármester írta alá a szándéknyilatkozatot (a kormányhivatali források szerint nem létezik kaposvári önkormányzat és a kínai fél által aláírt szándéknyilatkozat).
A polgármester-, és az alpolgármester válaszát erős kételkedéssel hallgattam. Ugyanis a Kormány 2018. 01. 17.-i ülésén arról döntött, hogy gyors ütemben erősíti az ország energiafüggetlenségét, ezért 10 éven belül a jelenlegi 50 százalékos villamos-energia importot nullára fogja csökkenteni. Ennek érdekében – az eddigieknél nagyobb mértékben fogja támogatni a napelemes erőművek hazai földtulajdonosok által történő építését. A Kormány a finanszírozáshoz európai uniós támogatást kíván igénybe venni. A Kormány energiafüggetlenségre vonatkozó törekvése ellentétes lenne a kínai befektetők bevonásával.
A két vezető válaszának értékelése során figyelembe kell venni azt a - 2017. 12. 7. napján hozott - közgyűlési döntést, mely szerint a napelemes erőmű megvalósíthatósága érdekében az állami tulajdonban lévő 212 ha-os mezőgazdasági – elsősorban oktatási célú – területtel kapcsolatosan módosítja a város településrendezési eszközeit. A közgyűlési előterjesztés szerint a 2x50 MW-os napelemes erőműt két magyar cég, a Dunántúli Megújuló Energia Szolgáltató Zrt, illetve a Dunántúli Napenergia Szolgáltató Zrt építi meg. A Kormány a napelemes erőmű létrehozására irányuló beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította.
Nem kell hozzá nagy bátorság annak kijelentésére, hogy ebben az ügyben valakik nem mondanak igazat!
Fűtőmű épül Kaposváron - csökken a távhőszolgáltatás díja?
Bizonyossá vált, hogy biomassza erőmű helyett biomassza fűtőmű épül Kaposváron. Az 1,6 milliárdba kerülő beruházás uniós finanszírozására vonatkozó támogatási szerződés is aláírásra került. A szerződés szerint 2019 végéig üzembe kell helyezni a fűtőműt. A 2018. évi költségvetés szerint az iparterület előkészítését, 2019. évi befejezéssel – szintén európai uniós finanszírozással – az önkormányzat végzi.
Amikor a biomassza erőmű építés céljára a vállalkozónak a telket eladtuk, polgármester azzal győzte meg a képviselőket, hogy a beruházás eredményeként 25 százalékkal csökken a távfűtés díja.
Azt is ígérték, hogy az új fogyasztók bekapcsolása lehetővé teszi a fajlagos költségek-, illetve a távhő díjának csökkentését. Az elmúlt években több jelentős fogyasztó csatlakozott a távhő hálózatra (Pl. Kaposi Mór Kórház), a szolgáltatás díja még sem csökkent.
Azt kérdeztem a polgármestertől, hogy 15 MW teljesítményű fűtőmű belépésével milyen mértékben csökken a távfűtés díja? A kaposváriak mennyivel fognak kevesebbet fizetni?
A polgármester valamennyi értesülésemet megerősítette, csupán a távfűtés díjának csökkentésére vonatkozó kérdésemre nem válaszolt. Csupán annyit mondott, hogy a biztonság érdekében döntött a biomassza fűtőmű építése mellett (a biomassza erőmű helyett). Azzal dicsekedett, hogy az fűtőmű azon az olcsón visszavásárolt ingatlanon épül meg, amelyiket annak idején a KBE Energiatermelő Kft-nek eladtunk biomassza erőmű építése céljára.
A polgármester válaszának - ahogy a Fideszes képviselőtársaim szokták mondani – „van egy diszkrét bája”. Ugyanis az elmúlt év elején javasoltam, hogy – miután az KBE Energiatermelő Kft felszámolás alá kerül - az önkormányzat által eladott ingatlant vásároljuk vissza, nyilván az eladási ár töredékéért (példaként említettem, hogy a volt Füredi II. laktanya 1,2 milliárdért eladott ingatlanát 95 millióért „nyúlták le” az önkormányzat orra elől). Akkor a polgármester azt válaszolta, hogy amíg van önkormányzati tulajdonú ingatlan, addig „nem tömjük a maszekok zsebét”. Úgy látszik, van annyi pénz, amitől a polgármester is kész a maszekok zsebét tömni.
Mikor építik át a Pécsi u. – Mező u. kereszteződést?
Pécsi u. – Mező u. kereszteződésben „Isten malmai lassan őrölnek”, sőt néha – az ígéret ellenére – mégsem őrölnek. Műszaki Igazgatóság Igazgatója szerint az út-, híd-, járda felújítások 100 milliós keretösszegében benne van a Pécsi u. – Mező u. kereszteződésben lévő csomópont közlekedésbiztonságát növelő beruházás megvalósítása. Tekintettel arra, hogy a polgármester ígéretét szerettem volna hallani, ezért a közgyűlésen Őt kérdeztem. Másrészt a csomópont közlekedésbiztonságát növelő beruházás megvalósítása jó példa arra, hogy esetenként „Isten malmai” milyen lassan őrölnek a Polgármesteri Hivatalban.
Amikor a több évig tartó érvelés, könyörgés után 2016 szeptemberében a Polgármesteri Hivatal arról tájékoztatott, hogy a Pécsi u. – Mező u. kereszteződésben lévő csomópontot közlekedésbiztonsági szempontból megvizsgálták, és indokoltnak tartják a biztonságot növelő intézkedések megtételét, azonban a legmegfelelőbb megoldás érdekében azonban további vizsgálatok szükségesek. Kilenc hónappal később, azaz 2017. május elején közlekedésbiztonsági tanulmány készítésére kötött szerződés a Műszaki Igazgatóság. A tanulmány hat hónap alatt, 2,5 millióért 2017. november elejére elkészült. Újabb három hónap elteltével olyan tájékoztatást kaptam, hogy még további döntés-előkészítő konzultáció szükséges annak érdekében, hogy a polgármester dönteni tudjon.
Polgármester Úr, mikor fog dönteni a Pécsi u. – Mező u. csomópont közlekedésbiztonságát növelő beruházásról? Ebben az évben sor kerül a beruházás megvalósítására?
A polgármester válaszában elmondta, hogy – az arra közlekedők számára örömhír – a 17-18 milliós közlekedés biztonságát szolgáló beruházás még ebben az évben elkészül (arról azonban nem kaptam tájékoztatást, hogy mi épül a csomópontban).
Következő írásomban a 2018. évi költségvetésről mondom el a véleményemet, nyilván bővebb terjedelemben, mint ahogy a közgyűlésen tettem.
Szóljon hozzá a facebook-on!