INFLÁCIÓ, avagy „a díjakat adják, és nem kapják”

2017.11.17. | Hozzászólások [0]
Hozzászólás

A közgazdaságtanban az infláció az árszínvonal tartós emelkedését jelenti, amely egyben a pénz elértéktelenedését is jelzi. Az embereket elsősorban az értékvesztés érinti érzékenyen, ugyanis kevesebbet tudnak vásárolni a pénzükért.

Hogyan jön ide a kitüntetés? Gyakran tapasztaljuk, hogy egyes kitüntetések, díjak politikai célokat szolgál, az „elismerés” a díjazott érdemeihez nincs sok köze. Persze egyszer-egyszer lehet „tévedni”, azonban többszöri előfordulás után egyre kisebb rangot, elismerést jelent a díj, illetve a kitüntetés, azaz inflálódik, értékét veszti.

Kaposvár Közgyűlése - Szita Károly javaslatára - 2015. június 11-i ülésén megalapította az „Év Kaposvári Munkáltatója” kitüntető címet. Nemes cél, ha az arra érdemesek kapják és nem „pofára” adják.

INFLÁCIÓ, avagy „a díjakat adják, és nem kapják”

 

Szita Károly „örökzöld témája” a munkahely-teremtés, a foglalkoztatottság növelése, azaz aki dolgozni akar, az kapjon is munkát, keressen annyit, hogy tisztességesen meg is tudjon élni. Az „Év Kaposvári Munkáltatója” kitüntető cím ennek szellemében lett kitalálva. A díj annak a kaposvári székhelyű, vagy telephelyű munkáltatónak adományozható, aki a foglalkoztatás növelésében, a dolgozók anyagi megbecsülésében, a munkahelyi feltételek kialakításában példamutató tevékenységet folytat.

 

Az „Év Kaposvári Munkáltatója” kitüntető cím adományozására a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, a javasolt munkáltatónál működő reprezentatív szakszervezet vagy üzemi tanács, a javasolt munkáltatónál foglalkoztatott dolgozók legalább 10 %-a, valamint a polgármester tehet javaslatot. A kitüntető cím minden év december 5. napján, a Gazdasági és Szociális Fejlődés Önkénteseinek Világnapján ünnepélyes keretek közt kerül átadásra.

 

Az „Év Kaposvári Munkáltatója” kitüntető címet első alkalommal - Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara javaslata alapján - a Videoton Elektro-Plast Kft-nek adta a kaposvári képviselő testület.

 

A Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara javaslatát - többek között - azzal az indokolta, hogy „a cég Kaposvár egyik legmeghatározóbb ipari vállalata és legnagyobb foglalkoztatója az 1100 főt meghaladó alkalmazotti létszámával”.

 

Nem vitás, a cég a foglalkoztatás évről évre történő növelésével nem csak a Kaposváriaknak ad biztos megélhetést, hanem a városkörnyéki-, a megye távolabbi településein élő családoknak is, miután a dolgozók, mint egy 50 százaléka nem kaposvári. Igaz, hogy a létszám évközben is változik, a gyártott termékekkel kapcsolatos piaci igényekhez igazodik. A piaci viszonyokhoz való alkalmazkodást persze lehet érdemnek is tekinteni, minthogy a rendszeres béremelést is. Arra persze kíváncsi lennék, hogy a minimálbér, illetve a garantált bérminimum elmúlt évi kötelező alkalmazása milyen nagyságú költséget okozott a cégnek.

 

Az elmúlt évi díjra javasoltak között volt a 29 főt foglalkoztató Precognox Informatikai Kft. is, melyre a Kft. munkavállalói tettek javaslatot.

 

Ebben az évben - a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara javaslata alapján - az „Év Kaposvári Munkáltatója” kitüntető címet a képviselő testület a Magyar Cukor Zrt-nek adta.
Jelzés értékű lehet, hogy a város, a megye legnagyobb - az alkalmazottak szakmai-, idegen nyelvi képzésével kiemelten foglalkozó, újszerű foglalkoztatási formákat alkalmazó, ma már nemzetközi és országos hírű - informatikai cége, a Precognox Informatikai Kft ebben az évben már nem szerepelt a díjra javasoltak között.

 

Az érdekképviselet a következőkkel indokolta a cukorgyárra vonatkozó javaslatát:„a vállalkozás Kaposvár egyik legrégebbi ipari üzeme, mindig jelentős szerepet játszott a város életében és generációknak jelentett munkahelyet. Jelenleg is a térség egyik legnagyobb munkaadója, 200 főnek biztosít megélhetést.

 

A cég vezetése és humánpolitikája törekszik a dolgozók megbecsülésére: a garantált fizetés mellett cafetéria rendszert is működtetnek a munkavállalók számára.

A munkaerő megőrzése és helyben tartása érdekében még az otthonteremtésben, a lakásvásárlásban vagy felújításban is segítséget nyújtanak. Emellett figyelmet fordítanak a dolgozók egészségvédelmének támogatására is.”

 

Az indoklás - az általánosságok és a régmúltra való hivatkozás mellett - érdekes, a valóságtól kissé távol álló konkrétumokat is tartalmaz.

 

Nyilvánvaló, hogy a Magyar Cukor Zrt senkinek nem ad garantált fizetés. Legfeljebb azt „garantálják”, hogy a fizetést rendszeresen, időben megkapják a dolgozók. Ezt teszi minden, normális, törvénytisztelő munkáltató. A cafetéria sem kivételes juttatás, hanem a bérköltséggel takarékos gazdálkodás következménye. Ma már az számít kivételnek, ha egy munkáltató ezt nem alkalmazza.

 

A „munkaerő megőrzése és helyben tartása” sem tartozik erősségei közé a kaposvári cukorgyárnak, hisz a cégadatok szerint az átlagos állományi létszám - amely tartalmazza nem csak az állandó, hanem a cukorrépa feldolgozás időszakában ideiglenesen foglalkoztatott dolgozói létszámot is - évről évre csökken: a 2014. évi 309 főről, 2016-ra 261 főre csökkent (az indoklásban szereplő 200 fő az „állandós” dolgozókra vonatkozhat).

 

A cukorgyáriak szerint a gyár osztrák – „dolgozó-párti" – vezérigazgatója éppen a tulajdonosok által kierőszakolt folyamatos létszámcsökkentés miatt hagyta el a gyárat. A közelmúltban hasonló okok miatt vált meg a cégtől az első számú termelésirányító is.

 

Tény, hogy a tulajdonosok a lakásvásárlásban vagy felújításban segítséget nyújtanak a dolgozóknak, még ha szerénynek mondható mértékben is: a 2016. évi 2,2 milliárdos adózott eredmény mellett az e célra szánt összeg mindössze 3 millió forint (a támogatást a cafetéria keretében kapják meg a dolgozók).

 

Kommentár nélkül: külföldi tulajdonú Magyar Cukor Zrt gyárai közé tartozott az ácsi, az ercsi, a mezőhegyesi, a sarkadi, a sárvári cukorgyár is. Ma már egyikben sem dolgoznak fel cukorrépát.

 

A képviselők a fenti tények ismeretében adták az „Év Kaposvári Munkáltatója” címet a Magyar Cukor Zrt-nek.  



Lap tetejére
Hozzászólások
Név:
Hozzászólás:
Ellenőrző kód: