Szita Károly „örökzöld témája” a munkahely-teremtés, a foglalkoztatottság növelése, azaz aki dolgozni akar, az kapjon is munkát, keressen annyit, hogy tisztességesen meg is tudjon élni. Az „Év Kaposvári Munkáltatója” kitüntető cím ennek szellemében lett kitalálva. A díj annak a kaposvári székhelyű, vagy telephelyű munkáltatónak adományozható, aki a foglalkoztatás növelésében, a dolgozók anyagi megbecsülésében, a munkahelyi feltételek kialakításában példamutató tevékenységet folytat.
Az „Év Kaposvári Munkáltatója” kitüntető cím adományozására a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, a javasolt munkáltatónál működő reprezentatív szakszervezet vagy üzemi tanács, a javasolt munkáltatónál foglalkoztatott dolgozók legalább 10 %-a, valamint a polgármester tehet javaslatot. A kitüntető cím minden év december 5. napján, a Gazdasági és Szociális Fejlődés Önkénteseinek Világnapján ünnepélyes keretek közt kerül átadásra.
Az „Év Kaposvári Munkáltatója” kitüntető címet első alkalommal - Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara javaslata alapján - a Videoton Elektro-Plast Kft-nek adta a kaposvári képviselő testület.
A Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara javaslatát - többek között - azzal az indokolta, hogy „a cég Kaposvár egyik legmeghatározóbb ipari vállalata és legnagyobb foglalkoztatója az 1100 főt meghaladó alkalmazotti létszámával”.
Nem vitás, a cég a foglalkoztatás évről évre történő növelésével nem csak a Kaposváriaknak ad biztos megélhetést, hanem a városkörnyéki-, a megye távolabbi településein élő családoknak is, miután a dolgozók, mint egy 50 százaléka nem kaposvári. Igaz, hogy a létszám évközben is változik, a gyártott termékekkel kapcsolatos piaci igényekhez igazodik. A piaci viszonyokhoz való alkalmazkodást persze lehet érdemnek is tekinteni, minthogy a rendszeres béremelést is. Arra persze kíváncsi lennék, hogy a minimálbér, illetve a garantált bérminimum elmúlt évi kötelező alkalmazása milyen nagyságú költséget okozott a cégnek.
Az elmúlt évi díjra javasoltak között volt a 29 főt foglalkoztató Precognox Informatikai Kft. is, melyre a Kft. munkavállalói tettek javaslatot.
Ebben az évben - a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara javaslata alapján - az „Év Kaposvári Munkáltatója” kitüntető címet a képviselő testület a Magyar Cukor Zrt-nek adta.
Jelzés értékű lehet, hogy a város, a megye legnagyobb - az alkalmazottak szakmai-, idegen nyelvi képzésével kiemelten foglalkozó, újszerű foglalkoztatási formákat alkalmazó, ma már nemzetközi és országos hírű - informatikai cége, a Precognox Informatikai Kft ebben az évben már nem szerepelt a díjra javasoltak között.
Az érdekképviselet a következőkkel indokolta a cukorgyárra vonatkozó javaslatát:„a vállalkozás Kaposvár egyik legrégebbi ipari üzeme, mindig jelentős szerepet játszott a város életében és generációknak jelentett munkahelyet. Jelenleg is a térség egyik legnagyobb munkaadója, 200 főnek biztosít megélhetést.
A cég vezetése és humánpolitikája törekszik a dolgozók megbecsülésére: a garantált fizetés mellett cafetéria rendszert is működtetnek a munkavállalók számára.
A munkaerő megőrzése és helyben tartása érdekében még az otthonteremtésben, a lakásvásárlásban vagy felújításban is segítséget nyújtanak. Emellett figyelmet fordítanak a dolgozók egészségvédelmének támogatására is.”
Az indoklás - az általánosságok és a régmúltra való hivatkozás mellett - érdekes, a valóságtól kissé távol álló konkrétumokat is tartalmaz.
Nyilvánvaló, hogy a Magyar Cukor Zrt senkinek nem ad garantált fizetés. Legfeljebb azt „garantálják”, hogy a fizetést rendszeresen, időben megkapják a dolgozók. Ezt teszi minden, normális, törvénytisztelő munkáltató. A cafetéria sem kivételes juttatás, hanem a bérköltséggel takarékos gazdálkodás következménye. Ma már az számít kivételnek, ha egy munkáltató ezt nem alkalmazza.
A „munkaerő megőrzése és helyben tartása” sem tartozik erősségei közé a kaposvári cukorgyárnak, hisz a cégadatok szerint az átlagos állományi létszám - amely tartalmazza nem csak az állandó, hanem a cukorrépa feldolgozás időszakában ideiglenesen foglalkoztatott dolgozói létszámot is - évről évre csökken: a 2014. évi 309 főről, 2016-ra 261 főre csökkent (az indoklásban szereplő 200 fő az „állandós” dolgozókra vonatkozhat).
A cukorgyáriak szerint a gyár osztrák – „dolgozó-párti" – vezérigazgatója éppen a tulajdonosok által kierőszakolt folyamatos létszámcsökkentés miatt hagyta el a gyárat. A közelmúltban hasonló okok miatt vált meg a cégtől az első számú termelésirányító is.
Tény, hogy a tulajdonosok a lakásvásárlásban vagy felújításban segítséget nyújtanak a dolgozóknak, még ha szerénynek mondható mértékben is: a 2016. évi 2,2 milliárdos adózott eredmény mellett az e célra szánt összeg mindössze 3 millió forint (a támogatást a cafetéria keretében kapják meg a dolgozók).
Kommentár nélkül: külföldi tulajdonú Magyar Cukor Zrt gyárai közé tartozott az ácsi, az ercsi, a mezőhegyesi, a sarkadi, a sárvári cukorgyár is. Ma már egyikben sem dolgoznak fel cukorrépát.
A képviselők a fenti tények ismeretében adták az „Év Kaposvári Munkáltatója” címet a Magyar Cukor Zrt-nek.
Szóljon hozzá a facebook-on!