Kaposvárral kötött megállapodás aláírásakor Orbán Viktor a beruházások befejezését - a Kaposvárt és az M7-est összekötő csökkentett paraméterű, kétszer kétsávos autóút kivételével - a kormányzati ciklus végére, azaz 2018 májusára ígérte (az autóút befejezése áthúzódhat 2019-re). Kijelentette, a szükséges pénzügyi fedezetet a Kormány biztosítja. A megállapodás aláírói csupán a kivitelezői kapacitások biztosításáról feledkeztek meg.
A Kormány 2015. november 10-i ülésén határozatba foglalta a Kaposvárral kötött megállapodás végrehajtásával összefüggő feladatokat. A kormányhatározatból kiderült, hogy a beruházások jelentős része uniós forrásokból valósulhatnak meg, azaz Orbán Viktor Brüsszel zsebére ígérte a 122 milliárdot.
Mielőtt először a MVP kaposvári létesítményeinek kivitelezését sorra venném, essék néhány szó az évszázad legnagyobb fejlesztési-, beruházási programjának 171 milliárdjáról, a névadásról, az előkészítés gondjairól, a határidőkről, a kaposvári építőiparról.
Német Istvánról elnevezett fejlesztési-, beruházási program171 milliárdos költsége csak PR összeg
A 2016. decemberi közgyűlés óta folyamatosan bővült az évszázad fejlesztési programja: például a szennytisztító telep közel nyolc milliárdba kerülő korszerűsítése, vagy a két milliárdba kerülő – a távfűtést biztonságosabbá tevő - biomassza fűtőmű megépítése.
Az egyes beruházások megvalósítására szánt pénzösszeg is többször változott: az R67-es út közel 30 milliárddal kerül többe a 2015 őszén megismert összegnél. A kaposvári közösségi közlekedési központ megvalósításának 12 milliárdos költsége is többször változott, de a négycsillagos Deseda Kemping kivitelezésére szánt összeg is felére csökkent.
A Német István program műszaki, pénzügyi tartalma folyamatosan változott (és változik mai is), az „állandóságot” a 171 milliárd jelenti
A Kormány a jelentősebb beruházások „kasszáját” nem bízta Szita Károlyra: a közel 100 milliárdos R67-es gyorsút, illetve a majd 18 milliárdos közösségi közlekedési központ és a helyi tömegközlekedés 6 milliárdba kerülő cseri autóbusz telephely költsége nem „terheli” a város költségvetését, a szerződések aláírásakor tapéta szerep jutott a polgármesternek.
Szita Károly megfogalmazását, mely szerint „171 milliárdot költünk Kaposvárra”, szintén PR szövegként lehet kezelni.
Szita Károly a beruházások költségeit 2016. december 8.-i közgyűlésen jelölte meg első alkalommal: „Kaposvárt az elkövetkezendő évben az évszázad beruházási programja több mint 170 milliárd forinttal fogja érinteni”. Korrektnek nevezhető megfogalmazás!
A néhány héttel később – a hagyományos „évértékelő” rendezvényen – a valóságot megközelítő megfogalmazás megváltozott: „171 milliárdost költünk Kaposvárra”. A továbbiakban ez a megfogalmazás lett a városházi kommunikáció központi eleme.
Német István nevének „kölcsönvétele” sem más, mint PR fogás.
Az immár hagyományosnak mondható, 2017. január 15. napján megtartott „évértékelőn” Szita Károly azt javasolta a meghívottaknak, hogy „az előttünk álló évszázad legnagyobb fejlesztési-, beruházási programját városunk legnagyobb polgármesteréről, Németh Istvánról nevezzük el”.
Megjegyzem, a névadásra vonatkozó javaslat még egyetértő tetszésnyilvánítást sem váltott ki a jelen lévőkből. Szita Károly a javaslatot ezért még formálisan sem szavaztatta meg. Sőt, a névadásról a Közgyűlés soha nem hozott határozatot, így a megvalósítást számon sem lehet kérni.
Ismerősnek tűnt a „javaslat”: Szita Károly nem először használta fel Kaposvár legnagyobb városfejlesztő polgármesterének nevét. A házi „archívumban” gyorsan rátaláltam a megyei napilap 2000. június 1.-i számában megjelent, „Szocialista jövőkép” című tudósításra.
A tudósítás szerint az MSZP városi szervezete városfejlesztési programot készítenek, amely a „Kaposvár jövője – Németh István program” címet kapja.
A napilap arról is tudósított, hogy Szita Károly városfejlesztési programja is ugyanezen címmel készül. A napilap megkérdezte a polgármestert, aki azt válaszolta: „eddig három városfejlesztési program készült ezzel a címmel. Az elsőt maga Németh István készítette a századfordulón, a második már hat éve tart, a harmadik ebben az évben kezdődött és 2006-ig szól. Csak észre kellett volna venni.”
Az biztos, az MSZP helyi szervezete nem hozta nyilvánosságra a programját. Az is biztos, hogy Szita Károly nem készített soha Németh István programot.
Az is bizonyos, hogy Német István nem nevezett el saját magáról programot. Annak idején nem volt szokás az önfényezés. Viszont „Németh István fontosnak tartotta a pártpolitika kizárását a városi közügyekből, a takarékosságot és az átláthatóságot”. Annak idején ettől volt erős és fejlődőképes Kaposvár!
A kaposvári építőipar ismeretének hiánya: irracionális, teljesíthetetlen határidők.
A 2016. december 8.-i közgyűlésen elmondott – a valóban történelmi költségű beruházásokkal kapcsolatos - hozzászólásom több megállapítást („jóslatot”) tartalmazott, amelyek már eddig is igazolás nyertek.
Hozzászólásomban utaltam az egy évvel korábban, 2015 decemberében elmondottakra, amikor úgy fogalmaztam, hogy „a Modern Városok Program Kaposvárra eső 122 milliárdjából - az R67-es gyorsforgalmi út költségein felül - fennmaradó, mint egy 45 milliárd és az ITP-hez kapcsolható 14,7 milliárd elköltése, a beruházások előkészítése, megvalósítása emberfeletti munkát fog jelenteni”.
Majd így folytattam: „a beruházások előkészítése során a hivatali apparátus, továbbá a polgármester valóban emberfeletti munkát végzett annak érdekében, hogy a beruházások legalább egy része 2016 végén megkezdődhessen.
Nem sikerült: itt „ülünk” több mint 4 milliárd forinton, ennek ellenére egyetlen létesítmény kivitelezését nem lehetett megkezdeni 2016-ban” (megjegyzés: 2016 végére az önkormányzat folyószámláján lévő összeg már megközelítette a 20 milliárdot).
A késedelem okát elsősorban abban látom, hogy kormányzati szinten egyesek nem voltak tisztában az önkormányzat kötelezettség-vállalásának, a szerződéskötés jogi feltételeivel (sőt, gyakran előfordult, hogy egyes minisztériumi hivatalnok munkáját a Polgármesteri Hivatal szakemberei voltak kénytelenek elvégezni).
A rendelkezésre álló építőipari kapacitást mind a miniszterelnök, mind pedig a polgármester rosszul ítélte meg. Ezért tényként lehet rögzíteni, hogy az ígért 2018. márciusi határidőre egyetlen MVP-hoz tartozó beruházás nem valósul meg. Az unió által finanszírozott beruházások (TOP fejlesztések) műszaki tartalmát – a megvalósítás jelentős elhúzódása miatt - az eddiginél nagyobb infláció fogja koptatni.”
Ma már a polgármester számára is nyilvánvaló, a beruházások jelentős határidő-csúszással valósulnak meg.
Ez azonban a kisebbik probléma (minden kár haszonnal is jár: a kaposvári vállalkozásoknak így 2019-2010.-ban is lesz munkájuk), másrészt tapasztalhattuk, amikor elkészülnek a létesítmények, a kaposváriak örülni fognak és senki nem fog emlékezni arra, hogy korábban ki mit ígért
A nagyobbik probléma az, hogy a város építőipari cégeinek döntő többsége az elmúlt másfél évtizedben nem volt képes jelentősebb növekedésre. Sőt éppen a legnagyobb építőipari vállalkozások szűntek meg, illetve fejlődtek vissza, pedig korábban is több tízmilliárdos önkormányzati beruházások valósultak meg Kaposváron.
A nagyobbik probléma az, hogy az elmúlt egy-, másfél évben kaposvári építőipari vállalkozások nem kaptak önkormányzati megrendelést, ezért létszámot csökkentettek, jobbik esetben megyén kívülre kényszerültek. Ma már persze van munka bőven, azonban a kivitelezésre szánt idő csökkenése miatt szigorodó pályázati feltételek eredményeként a nagyobb erőforrásokkal rendelkező, megyén kívüli cégek a közbeszerzési eljárások nyertesei, a kaposváriak a nyomott áron kénytelenek az alvállalkozói státuszt elfogadni, ha élni akarnak. Az elmúlt egy évben a megyén kívüli építőipari vállalkozások-, a Kaposvárra települt „táskás” cégek mellet kaposvári elvétve nyert munkát.
Mára már az is nyilvánvalóvá vált, hogy a szakipari szakemberhiány a legnagyobb akadálya a beruházások határidőre történő befejezésének. A szakemberhiány 2018-ban minden eddiginél nagyobb problémát fog okozni. Hiú ábránd abban reménykedni, hogy a kivitelezők majd máshonnét hoznak szakembereket, mert ez egyrészt többletköltséget okoz, másrészt országos a szakemberhiány.
Nagy biztonsággal kijelenthető, a beruházások előbb vagy utóbb megvalósulnak. Azt gondolom, a kaposváriakat elsősorban ez érdekli. Az eredeti határidőkre senki nem fog emlékezni.
A következő részben először arról fogok írni, hogyan áll a MVP kaposvári létesítményeinek kivitelezése, mikorra várható a befejezésük, azaz mikor javul a kaposváriak életminősége.
Apropó! Mibe kerül a giga létesítmények üzemeltetése?
Ma még csak „becslések” vannak. Tapasztalatom szerint a kaposváriak többségét az üzemeltetési költségek egyáltalán nem érdekli. Biztató azonban, hogy a polgármester szerint a Színháznak olyan igazgatója lesz, aki az előadások végén lekapcsolja a villanyt. Remélhető, hogy a többi létesítménynek is ilyen vezetője lesz.
Szóljon hozzá a facebook-on!