A hajdani „cukorgyári gödör” helyén immár második alkalommal megújuló Rákóczi Stadion rekonstrukciójával kapcsolatos - előző írásomban megfogalmazott - kérdéseimet feltettem a Polgármesteri Hivatal Igazgatójának is. Ezek közül terjedelmi okok miatt is csupán a legnagyobb hírverésben részesülő munkarésszel kapcsolatos kérdést és az arra adott választ ismertetem.
Kérdés: „Mi volt az oka annak, hogy a biogáz vezeték nem került kiépítésre?”
Válasz: „a biogáz vezeték elhagyása több okra vezethető vissza. Egyrészt a vezeték építésére vonatkozó engedélyt hosszabbítani kellett, mely eljárás során a korábbi terveket felül kellett vizsgáltatni. Mivel az engedély kiadása óta változtak az ide vonatkozó szabályok és műszaki előírások, a tervfelülvizsgálat eredményeként a korábbi műszaki tartalmon módosítani kellett és egy olyan víztelenítő berendezés betervezése vált szükségessé, amelynek költsége jelentősen meghaladja az eredeti tervben szereplő berendezését. Az engedély kiadása elhúzódott, így a biogáz vezeték építése csak júniusban kezdődhetett volna meg, amely miatt a szerződéses határidő újabb módosítására lett volna szükség. Eközben olyan előre nem látható műszaki problémák merültek fel, mely munkák elvégzése halaszhatatlan volt és jelen kivitelezéssel egy időben volt célszerű elvégeztetni. Fenti körülmények kapcsán merült fel a biogáz vezeték építésének elhagyása. A döntés során az is figyelembe lett véve, hogy az I. ütemben megvalósult létesítmény üzemeltetési költségét a vezeték elhagyása jelentősen nem befolyásolja, annak a pályafűtés megépítésekor lesz jelentősége. A kazánház és az épület azonban úgy lett kialakítva, hogy a II. ütemben megvalósuló biogáz vezetéket mindenféle átépítés nélkül rá lehessen csatlakoztatni.” (kiemelések tőlem, K.I.)
A fenti válasz akár igaz is lehetne, azonban a valóság mégis más, ha néhány dátumot, jogszabályt felelevenítünk.
A rekonstrukcióra vonatkozó „újkori” kormányzati döntés 2015. XII. 29. napján született (a rekonstrukcióra szánt 560 millió már jóval korábban az önkormányzat folyószámláján „pihent”, kamatai az önkormányzatot gazdagította).
A polgármester 2016. január elején közölte, „elkezdődik a Rákóczi Stadion rekonstrukció csökkentett program szerinti megvalósítása” (sem a kormányhatározat, sem a rekonstrukció megvalósítására vonatkozó polgármesteri közlés nem tartalmazott két ütemben (I. és II.) történő megvalósítást).
Az a Műszaki Igazgatóság előtt sem lehetett titok, hogy a kivitelezés időszaka alatt, azaz 2017. 02. 27. napján „a biogáz vezeték építési engedélye lejár és a terveket felül kell vizsgálni és az építési engedély meg kell hosszabbítani.” A figyelmeztetések ellenére a „Rákóczi Stadion rekonstrukcióhoz kapcsolódó földgázellátási tervdokumentáció és biogáz távvezeték és biogáz szerelési tervdokumentáció korszerűségi felülvizsgálata” megbízást csak 2017. március 3.-án - a rekonstrukció befejezése előtt alig két hónappal - adta meg a tervezőnek (2017. 03. 26. elkészítési határidővel).
Lehet, hogy a Műszaki Igazgatóságon nem ismerték a közbeszerzési eljárás ajánlati felhívását, mert számukra csak a tervfelülvizsgálat során „született” az a felismerés, mely szerint „a korábbi műszaki tartalmon módosítani kellett és egy olyan víztelenítő berendezés betervezése vált szükségessé, melynek költsége jelentősen meghaladja az eredeti tervben szereplő berendezést.”
Magyarra fordítva a késői „felismerést”: a játéktér fűtéséhez szükséges biogáz mennyiség víztelenítéséhez - a szerződés szerinti teljesítés érdekében – nagyobb kapacitású berendezést kellett volna beépíteni.
A valóság az, hogy a Lebonyolító által - az önkormányzat nevében - 2016. június 3.-án megjelentetett ajánlati felhívásban szerepelt a „biogáz vezeték építése: a cukorgyári biogáz üzem és a stadion között, a játéktér későbbi fűtéséhez is elegendő kapacitás biztosításával”, továbbá „gázszerelési munkák: VIP épületben a kazánház biogáz tüzelésre történő átalakítása, hőtermelő kapacitás bővítése” feladat (kiemelések K.I.)
Azaz, a közbeszerzési eljárásban résztvevőkre, így a nyertes Pharos 95 Sportpályaépítő Kft-ELIOS Energetikai Innovatív Zrt közös ajánlattevők számára is
ismert volt, hogy „az eredeti” tervben szereplő víztelenítő berendezés kapacitása nem elegendő a játéktér fűtéséhez szükséges biogáz mennyiség víztelenítésére. Az ajánlatot tehát a nagyobb kapacitású víztelenítő berendezés és annak magasabb költségének figyelembe vételével kellett megtenni.
A vállalkozási szerződést módosító - több elemében is törvénysértő - 2. sz. szerződésmódosítás azt igazolja, hogy a nyertes ajánlattevők nem mérték fel kellően az biogáz vezeték kiépítése során elvégzendő munkák nagyságrendjét, azaz a rendeltetésszerű, szerződésszerű teljesítéshez szükséges munkatételeket és ezek költségigényét. Ez igaz lehet a leszámlázott pótmunkák többségénél is (például a 18,6 milliós közműkiváltások esetében).
A Ptk. is egyértelművé teszi, hogy ha „a munka a szerződésben vagy az annak alapját képező bármely dokumentációban – ideértve a tervdokumentációt, szakhatósági előírást, szakvéleményt, tűzvédelmi leírást stb. – szerepelt, akkor a munkavégzés abból műszakilag következett, és azt a vállalkozónak saját költségére kell elvégeznie többletmunkaként.”
A Ptk. azt is kimondja, hogy „a vállalkozó köteles elvégezni minden, a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg.”
A jogszabályok szerint tehát a kivitelezést az ajánlati felhívásban szereplő műszaki tartalommal kell megvalósítani. Az ezzel együtt járó többletmunka költségét – a 2016. szeptember 7. napján megkötött átalánydíjas szerződés szerint is - a kivitelezőnek kell viselnie.
Nem így történt.
A Műszaki Igazgatóság - a Lebonyolító javaslatára – a szerződés szerinti megvalósítás jogszerű eszközökkel történő kikényszerítése helyett hozzájárult a biogáz vezeték építésének az elhagyásához.
Nem tisztem eldönteni, hogy a „Rákóczi Stadion rekonstrukcióhoz kapcsolódó földgázellátási tervdokumentáció és biogáz távvezeték és biogáz szerelési tervdokumentáció korszerűségi felülvizsgálata” időbeni elvégeztetése a Műszaki Igazgatóság, vagy a Lebonyolító illetve a Vállalkozó feladata lett volna. A felelősség megosztására sem vállalkozom.
Azt sem akarom eldönteni, kinek a felelőssége, hogy a Rákóczi Stadion rekonstrukciója nem a közbeszerzési eljárásban rögzített követelményeknek megfelelően került megvalósításra. Aligha kérdőjelezhető meg Ptk. és a Kbt. megsértése. Nem ez lenne az első eset, de nem is az utolsó. Hisz tudjuk, a történelmi léptékű Német István program keretében 170 milliárd kerül elköltésre.
Szóljon hozzá a facebook-on!