Annak idején szenzációt keltett a városban a cukorgyár több évig tartó, sikeres műszaki fejlesztése, melynek eredményeként megvalósult a cukorrépa-szeletből történő, ipari méretű biogáz-termelés és a gyár a saját célú biogáz hasznosítására állt át. Az európai zöld város megvalósítását vizionáló Szita Károly jó érzékkel „kapaszkodott fel” az európai cukoriparban is egyedülálló, a megújuló energiafelhasználáshoz kapcsolható műszaki fejlesztés szekerére. A polgármesternek - gyár vezetőivel kialakított baráti kapcsolat, illetve a cukorgyárnak a foci csapat újkori támogatása eredményeként - a biogáz közösségi felhasználáshoz állami-, pályázati támogatást is szerzett. Ennek egyik megjelenési formája volt az önkormányzat a gyár és a városi fürdő között kiépített a gázvezetéket, amely lehetővé tette, hogy városi fürdő - földgáz áránál jelentősen olcsóbban - biogázt vegyen át a gyártól és ezzel üzemeltesse a kaposvári fürdőt.
A cukorgyár és a városi fürdő között – bár több éves csúszással - megépített biogáz vezeték és a fürdő üzemeltetési költségének jelentős csökkentése további célok megvalósítására sarkalta Szita Károlyt. A „HISZÜNK EGYMÁSBAN” – 2014 nyarán alkotott – választási programban a következő ígéretet lehet olvasni: „bővítjük a cukorgyári biogáz felhasználási körét; 2015 nyarára a Rákóczi Stadion klubépületét és a játékteret is biogázzal fűtjük”.
A biogáz „sportcélú” felhasználása nem új keletű elképzelése a polgármesternek. A gyár vezetésével kialakított baráti kapcsolatok lehetőséget adtak arra, hogy a cukorgyár – a foci csapat támogatásaként – kiépítse a gázvezetéket a gyár és a Rákóczi Stadion között, megteremtve ezzel az olcsó energiafelhasználás lehetőségét. Noha a tervek már 2011-ben elkészültek, a gyár élén történt személyi változások után a gyár osztrák tulajdonosai elzárkóztak az „ingyen ebédtől”.
Szerencsére a kormányfő elkötelezett rajongója a focinak és ezért nem okozott meglepetést a Kormány által meghirdetett „Nemzeti Stadionfejlesztési Program”. Egy 2013. év végi kormányhatározat megteremtette nem csak a Rákóczi Stadion rekonstrukciójának, hanem a biogáz vezeték kiépítésének és az olcsó, megújuló energia közösségi felhasználásának a pénzügyi fedezetét. A Kormány az 1980/2013.(XII. 29.) számú határozata nettó 560 milliós költségvetési támogatásról döntött, amely lehetővé tette a 2004-ben újjáépített foci stadion rekonstrukciójának 2014. évi megvalósítását.
A város 2014. évi költségvetésében a következő rövid mondat olvasható: „továbbra is kiemelt figyelmet fordítunk a sportolás feltételeinek javítására, melynek keretében megkezdődik a Rákóczi Stadion rekonstrukciója.”
Nem tudni miért, a 2014. évi költségvetési évben egy kapavágás sem történt. Lehet, hogy azért (is), mert időközben foci csapat kiesett az NB I-ből a másodosztályba. Ez azonban Orbán Viktor számára nem jelentett kudarcot (valószínű értesült a polgármester utasításáról: „vissza az NB I-be”). Tény, hogy a Kormány egy újabb, 1753/2014. (XII. 15.) számú határozatával nettó 1.061.000 eFt-ra emelte a stadion-beruházásra fordítható pénzügyi támogatást. A város 2015. évi költségvetésében a polgármester szűkszavúan csak annyit közölt, hogy „elkezdjük a Rákóczi Stadion több mint egy milliárd forintba kerülő rekonstrukcióját”.
Míg a képviselő testület – nem első alkalommal – a kaposvári labdarúgás jövőt tervezte, a foci csapatot működtető - állítólag közel négyszáz milliós adósságot felhalmozó - Kft ellen felszámolási eljárás és rendőrségi vizsgálat indult. A foci csapat pedig kiesett a másodosztályból is. A fizetésképtelenné vált Kft miatt a csapat a megye kettőbe kapott besorolást, de végül az MLSZ Somogy Megyei Igazgatósága döntése alapján a megye I-ben indulhatott. Állítólag Szita Károly közbenjárásának köszönhetően kapott a csapat a magasabb osztályba besorolást.
A képviselők az augusztusi rendkívüli közgyűlésen – Szita Károly javaslatára – úgy döntöttek, hogy a megyei bajnokságban is NB I-es színvonalú támogatással segíti a város labdarúgásának a megújulását.
A foci csapat mélyrepülése, a csapatot működtető Kft zavaros ügyei miatt a Stadion rekonstrukció meghiúsulni látszott. Szita Károly az augusztusi 13.-i rendkívüli közgyűlésen közölte „a stadion rekonstrukcióról szóló kormányzati döntések az NB I-es és NB II-es csapattal rendelkezőknek születtek meg. Mivel nem rendelkezünk ilyen csapattal, nagyobb esélyt látok annak, hogy nem fog megvalósulni. Ha újra NB I-es csapata lesz Kaposvárnak, akkor látok esélyt a stadionrekonstrukcióra”.
Az önkormányzat 2015-ben sikertelen közbeszerzést folytatott le a stadionvilágítás megújítására. A tájékozottabb kaposváriakat nem lepte meg, hogy az április 22. napján megjelent ajánlati felhívásra a „nyerő ajánlatot” – nettó 149,2 milliós összeggel - az Elios Innovatív Energetikai Zrt. által vezetett konzorcium adta be. Az önkormányzat azonban szerződést nem kötött a konzorciummal, mert - az augusztus 26.-án közzétett közlemény szerint - bár „az eljárás eredményes volt, de Ajánlatkérő az eredményhirdetést követően a közbeszerzési szerződés megkötésére képtelenné vált”. Megjegyzendő, hogy az áprilisban indult közbeszerzési augusztusban zárult le. A két időpont között vált meg az Eliosban lévő érdekeltségétől Orbán Viktor veje Tiborcz István.
Vannak még csodák! A 2016. évi költségvetésben a focirajongók – miközben a profi „státuszú” csapat az amatőrök között a megye kettő bajnoki cím-, illetve az NB III. felé menetelt - azt olvashatták, hogy „megkezdődhet a Rákóczi Stadion rekonstrukciójának csökkentett program szerinti megvalósítása”. A korábbi, nettó 1,061 milliárdos támogatás összege 800 millióra csökkent. Ezzel még nem volt vége az ellentmondó döntéssorozatnak. Még meg sem száradt a tinta a polgármester előterjesztésén, a Kormány újabb 240 milliós „csavarja” után a beruházás támogatási szerződésében már csak nettó 560 millió forint szerepelt. Visszaállt a 2013. év végi, eredeti állapot.
Közel háromévi – ellentmondásoktól sem mentes - kormányzati döntések után a Rákóczi Stadion rekonstrukciója elől minden akadály elhárult.
2016 tavaszán a rekonstrukció megvalósítása érdekében indított ajánlati felhívás furcsasága volt, hogy az Ajánlatkérő önkormányzat – a generáltervezővel történő szakmai egyeztetés nélkül – nemes egyszerűséggel „beépítette” a korábban, a játéktér világításának kivitelezésére készített tervet, illetve annak műszaki tartalmát.
Amint az korábban említettem, a 2015. évben a játéktér megvilágításának kivitelezésére indított közbeszerzési eljárást az ELIOS Innovatív Energetikai Zrt vezetett konzorcium „nyerte meg”. A generál tervezővel történő szakmai egyeztetés hiánya a kivitelezés során komoly műszaki és pénzügyi problémákat okozott.
A modernebb és környezetbarát stadion-rekonstrukció kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárást a Pharos 95 Sportpályaépítő Kft és a ELIOS Innovatív Energetikai Zrt konzorciuma nyerte nettó 485 476 500 forintos ajánlattal. A szerződés ünnepélyes aláírására 2016. szeptember 7. napján került sor. A szerződés szerinti befejezési határidő 2017. május 7.
Következik: A közel 60 milliós pótmunkának esett áldozatul a környezetbarát biogáz felhasználása?
Annak idején szenzációt keltett a városban a cukorgyár több évig tartó, sikeres műszaki fejlesztése, melynek eredményeként megvalósult a cukorrépa-szeletből történő, ipari méretű biogáz-termelés és a gyár a saját célú biogáz hasznosítására állt át. Az európai zöld város megvalósítását vizionáló Szita Károly jó érzékkel „kapaszkodott fel” az európai cukoriparban is egyedülálló, a megújuló energiafelhasználáshoz kapcsolható műszaki fejlesztés szekerére. A polgármesternek - gyár vezetőivel kialakított baráti kapcsolat, illetve a cukorgyárnak a foci csapat újkori támogatása eredményeként - a biogáz közösségi felhasználáshoz állami-, pályázati támogatást is szerzett. Ennek egyik megjelenési formája volt az önkormányzat a gyár és a városi fürdő között kiépített a gázvezetéket, amely lehetővé tette, hogy városi fürdő - földgáz áránál jelentősen olcsóbban - biogázt vegyen át a gyártól és ezzel üzemeltesse a kaposvári fürdőt.
Szóljon hozzá a facebook-on!