Kaposvári Vállalkozók Klubja vendége volt 2016. november 25. napján Cseresnyés Péter, a munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár, aki bejelentette: „komoly megállapodás jött létre a kormány, a munkavállalók és a munkaadók között”. A rendezvényen jelen volt Szita Károly is. Az államtitkár közölte, hogy a Kormány 2017. január 1. napjával 15 százalékkal emeli a minimálbért, 25 százalékkal a garantált bérminimumot.
A rendezvényen Szita Károly arról tájékoztatta a helyi vállalkozókat, hogy a Kaposváron letelepedő és a hiányszakmában elhelyezkedők munkavállalók fizetését a város - 2017. január 1. napjával - havi 100 ezer forinttal egészíti ki, hogy „megmutassuk érdemes Kaposváron dolgozni.”
Az államtitkár megalapozottan hivatkozhatott arra, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már néhány nappal korábban bejelentette, a szociális partnerekkel sikerült megállapodni a minimálbér és a garantált bérminimum összegéről.
Alig pár nap múlva, november 29.-n a szokásos keddi, „megkérdezzük most” című rádióműsorban Szita Károly megerősítette kaposvári vállalkozóknak tett ígéretét.
A képviselő testület - „legalizálva” Szita Károly ígéretét - 2016. december 8.-i ülésén úgy döntött, hogy - több feltétel együttes teljesülése esetén - havi 100 ezer forint támogatást nyújt a Kaposváron letelepedő, hiányszakmában elhelyezkedő munkavállalók részére, amennyiben munkáltatója a munkabérét a mindenkori minimálbér 150 %-ában, középfokú végzettséget igénylő munkakör esetén a mindenkori garantált bérminimum 150 %-ában állapítja meg. Erre a 2017. évi költségvetés 28 millió forint fedezetet biztosított.
Közgyűlést megelőző bizottsági ülésen, illetve a közgyűlésen számításokkal alátámasztva próbáltam bizonyítani, hogy a rendeletben megfogalmazott feltételekkel együtt járó költségeket egyetlen kaposvári cég sem tudja vállalni. Az illetékes hivatalai szakapparátus 150 %-os feltétel „életszerűségét” semmilyen előzetes egyeztetéssel nem tudta alátámasztani.
Sokakkal együtt nekem is az volt a véleményem, hogy a kaposvári cégek többségének még a minimálbér-, illetve a garantált bérminimum költségének a kigazdálkodása is komoly gondot fog jelenteni. Természetesen minden racionális, tényszerű - tapasztalatokon alapuló - érvelés hatástalan maradt.
Az idő igazolta a kételkedőket. A mai napig egyetlen Kaposvári cég, egyetlen Kaposváron letelepedni kívánó munkavállaló sem vállalta az önkormányzat által „diktált” feltételeket.
Ezért nem volt váratlan, hogy a Közgyűlés 2017. április 27.-n a jegyző javaslatára (de a polgármester utasítására) módosította a hiányszakmában elhelyezkedő szakemberek támogatásáról szóló rendeletet, azaz a 150 %-os mértéket 120 %-ra csökkentette a következő indoklással:
„A szakemberek települési támogatását szabályozó önkormányzati rendelet elfogadásával egyidőben Magyarország Kormánya a 430/2016. (XII.15.) Korm. rend. 2017. január 01. napján hatályba lépett rendeletével jelentősen megemelte a mindenkori minimálbér és a garantált bérminimum összegét.
Megítélésünk szerint a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelkedése mellett, a legalább 150 %-ban meghatározott munkabér biztosítása indokolatlanul nagy anyagi terhet róhat a munkáltatókra a szakemberek támogatása szempontjából.
Annak érdekében azonban, hogy ezen támogatás a hiányszakmák betöltését továbbra is segítse, javasoljuk a korábban meghatározott 150 % csökkentését, alacsonyabb mérték meghatározását. Megítélésünk szerint ez 120 % lenne, mely még a munkáltatók számára is elfogadható mérték lehet”.
A támogatást szabályozó rendelet módosítása kapcsán azt kérdeztem, hogyan került annak a felismerésnek a birtokába, mely szerint „a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelkedése mellett, a legalább 150 %-ban meghatározott munkabér biztosítása indokolatlanul nagy anyagi terhet róhat a munkáltatókra a szakemberek támogatása szempontjából”.
A polgármester - kérdésemen csodálkozva - közölte, a közgyűlés időpontjában nem tudott, arról, hogy a Kormány megemeli 15 százalékkal a minimálbért, és 25 százalékkal a garantált bérminimumot (ez természetesen nem volt igaz).
Majd így folytatta: „a kormányhatározat megismerésekor jöttem rá, hogy a rendeletben meghatározott feltételek indokolatlanul nagy anyagi terhet róhatnak a munkáltatókra. Ekkor kértem a jegyzőt a rendelet módosítására, 150 %-os mérték 120 %-ra történő csökkentésére” (a polgármester arra már nem tért ki, hogy rendeletmódosítással miért várt négy hónapot, mialatt négy alkalommal is ülésezett a képviselő testület).
Miért is várt négy hónapot? Nem nehéz kitalálni. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy a támogatás iránti csekély érdeklődés igazolja a havi 100 ezer forintos bér-támogatás életképtelenségét (megjegyzem a bér-támogatás diszkriminatív, ugyanis nem vonatkozik a már Kaposváron lakó, hiányszakmával rendelkező munkavállalókra).
Az minden kétséget kizáróan bizonyítható, hogy Szita Károly, illetve az előterjesztő Dr. Csillag Gábor jegyző a közgyűlési előterjesztés „megalkotásakor”, azaz már 2016. november 24. napján tudott a minimálbér 15 %-os, a garantált bérminimum 25 %-os emeléséről. Az is bizonyítható, hogy a 2017. évi költségvetés – hivatkozva a közgyűlési határozatra - 28 millió forint fedezetet biztosított a szakemberek támogatására.
A polgármester elismerhette volna, hogy tévedett, rosszul mérte fel a helyi cégek költségviselő képességét. Nem így történt. Szita Károly szerint a tévedés beismerése gyengeséget jelent. Még egy ilyen – a város gazdaságát alig befolyásoló - támogatás kapcsán is inkább a hazudozást választotta. Sajnos a polgármester esetében ennek sincs hírértéke. Az viszont szomorú, hogy munkatársait, az előterjesztés elkészítőit is ugyanerre „kényszerítette”. Nem éri meg.
Szóljon hozzá a facebook-on!