Csütörtökön közgyűlés. Miről döntenek a képviselők? II. rész

A kaposvári közoktatás problémái iránt érzékenyebb kaposváriak emlékezhetnek arra, hogy az elmúlt év december 8.-i közgyűlésen Szita Károly bejelentette, hogy kezdeményezi a Köznevelési- Oktatási Tanács megalakítását. Néhány nap múlva a helyi média is beszámolt a Tanács megalakulásról. Igaz, a polgármester a január 26-i közgyűlésen közölte, hogy az alakuló ülés csak informális volt, de már dolgoznak, mert van munka bőven. A Tanács feladata, hogy „tárja fel az oktatást érintő problémákat, és ha szükséges, akkor tegye meg a lépéseket”.

Milyen problémák lehetnek a kaposvári iskolákban? Mire gondolhat Szita Károly? Az elmúlt évek pedagógus megmozdulásaiban, a Tanítanék Mozgalom által szervezett pedagógus demonstrációiban a kaposvári pedagógusok érdemben nem vettek részt, a pedagógusok 12 pontos követelésével nem azonosultak. Kaposváron nem jeleztek problémát a helyi oktatási intézmények tantestületei.

Persze jó tudni: noha a város iskoláinak fenntartói-, működtetői feladatait a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) látja el, annyi informális hatalma maradt Szita Károlynak, hogy az intézmények élére csak olyan vezető kerülhet, aki hallgatásra tudja bírni az elégedetlenkedő pedagógusokat.

Szita szerint a Tanács feladata

„javaslatok, megoldási alternatívák meghatározása. Kaposvár gazdasági fejlődését elősegítő képzési struktúrák meghatározása. A szakképzés minél hatékonyabb népszerűsítése, a hiányszakmák segítése. A köznevelést érintő fejlesztési lehetőségek kihasználásának támogatása”.

A Köznevelési és Oktatási Tanácsban szavazati joggal képviselteti magát a város, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, a Szakképzési Centrum, a Kaposvári Egyetem és a köznevelési intézményeket fenntartó – katolikus és református – egyházak is. Tanácskozási joggal vesznek részt a Tanács munkájában a képviseleti joggal felruházott egyes intézményvezetők.

Emlékeztetni szeretném a Tanács tagjait: 2007 januárjában - Szita Károly megrendelésére - a TINTA Tanácsadó Kft javaslatot tett a város gazdasági fejlődését elősegítő oktatási szerkezet kialakítására.

Szita Károly nem merte vállalni az átalakítással szükségszerűen együtt járó népszerűtlenséget.

Helyette - a költségek csökkentése érdekében - néhány év alatt közel 300 dolgozót bocsátott el, illetve álláshelyet szüntetett meg. Helyüket ma már közmunkások foglalják el. A város közoktatásának szerkezeti átalakítása kimerült a félresikerült kormányintézkedésekben, a közoktatás esztelen államosításában.

Kíváncsi vagyok, hogy a Közgyűlés - kollégiumi igazgató - oktatási tanácsnokának milyen javaslata lesz „Kaposvár gazdasági fejlődését elősegítő képzési struktúrákra”, vagy éppen a „szakképzés népszerűsítésére”. Tekintettel arra is, hogy annak idején szemrebbenés nélkül elutasította a város közoktatásának átalakítására vonatkozó javaslatokat.

Érdeklődve várom, hogy a Kaposvári Egyetem rektora milyen eszközökkel kívánja támogatni „a köznevelést érintő fejlesztési lehetőségek kihasználását”, miközben az Egyetem hosszú távú túlélése érdekében a közelmúltban bocsátott el közel száz dolgozót és a hallgatói létszám a korábbi több mint ötezer főről, alig háromezerre csökkent.

A Tanács működtetése – az előterjesztésben hivatkozott törvény szerint – az önkormányzat önként vállalt feladataként történik. Tekintettel arra, hogy a kaposvári iskolák fenntartói-, működtetői feladatait az állam látja el, a Tanácsnak hatáskör hiányában intézkedési joga nincs, legfeljebb javaslattevő joga  van. Ugyan, kinek?

Emlékeztetőül: tíz évvel ezelőtt a polgármester kezdeményezésére megalakult a Gazdaságfejlesztési Tanács - az alakuló gyűlést követően - egy alkalommal ülésezett.

A Közgyűlés a polgármester előterjesztésében tárgyalja meg – és várhatóan fogadja el - a 2017. évi kiemelt városi rendezvényekről szóló előterjesztést.

Szita Károly szerint „az elmúlt évben új szemlélet jellemezte a nemzeti ünnepeink tiszteletére tartott városi rendezvényeinket is. Az ezeknek az ünnepségeknek a szervezése során szerzett tapasztalataink – a fényfestés alkalmazása, a belváros díszítése – kedvezően hatnak a kiemelt kulturális rendezvényeink megvalósítására is”.

Remélhetően az „új szemlélet” mibenlétét a szóbeli kiegészítésében a polgármester kifejti, mert a terjedelmes előterjesztésben erről nem lehet olvasni.

A polgármester a fesztiváljaink egyéni arculatának további erősítését tűzte ki célul, mondván, csak magas színvonalú, változatos, Kaposvárra jellemző kulturális kínálattal lehet a résztvevők érdeklődését fenntartani, új közönséget meghódítani.

2017. évi kiemelt rendezvények

Nem hiába ostorozták a kaposváriak a „Vigasságok tere” építésében, „használatában” nyilvánuló pazarlást: a Megyeháza udvarán épült létesítmény - az ünnepélyes átadás kivételével - egyetlen rendezvénynek nem volt színtere. A polgármester mentőövet dobott a Megyeházásnak: 2017-ben közművelődési színtérként számol az önkormányzat a „Vigasságok terével”.

A színvonalas rendezvényekhez persze pénz is szükségeltetik: 2017-ben az önkormányzat 107,4 milliót szán a fesztiválok támogatására. Az összeg közel felét a - immár hazai-, és nemzetközi tekintélyt szerző - Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál kapja (a 45 milliós pénzbeli támogatás kiegészül további 10 milliós ingyenes helyiség használattal)..

A rendezvény-támogatások közül kiemelkedik még a Nemzetközi Ifjúsági Labdarugó fesztivál 8 millió, a Kaposvári Szilveszter 6 milliós támogatása.

Nem vagyok egyedül azzal a véleménnyel, hogy a polgármester évről évre hangosabb és hangzatosabb kommunikációja nem jár együtt a támogatás emelkedésével, ugyanis a városi nagyrendezvények önkormányzati támogatása változatlan: 2014-ban 113,5, 2015-ben 109,5, 2016-ban 106,8 millió volt, míg 2017-ben 107,4 millió lesz.

Úgy tűnik az „új szemlélet” a támogatásban még nem mutatkozik meg.