A Közgyűlés megtárgyalja a 2016. évi költségvetési rendelet - a „zárszámadás” előtti - utolsó módosítására vonatkozó polgármesteri javaslatot.
A képviselők „formális” szavazással tudomásul veszik a költségvetési rendelet 2016. december havi módosítása óta történt központi intézkedések, közgyűlési döntések átvezetését.
Fontos megállapítása az előterjesztésnek, hogy a 2016. az Európai Uniós projektek (TOP pályázatok) és a Modern Városok Program fejlesztései előkészítésének, a források megszerzésének az éve volt. Igaz, az év elején elfogadott rendeletben több beruházás kivitelezésének a megkezdése szerepelt és az elmúlt év nyarán a polgármester is azt ígérte, hogy „heteken belül megkezdjük az évszázad beruházási programját”. Nem így történt.
A költségvetési főösszeg 10.941.617 e Ft-tal, azaz majdnem tizenegy milliárddal nő a Modern Városok Program és a Térségi Operatív Programok keretében benyújtott pályázatok kapcsán átutalt támogatási előlegek hatására (ez jelentős kamatbevételt jelent).
A rendeletmódosítás kapcsán a polgármester több - a 2017. évi költségvetés bevételi-, illetve kiadási oldalát érintő - javaslatot tett.
Úgy tűnik, nem mindegy, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakáscélú helyiségeket (üzletet, irodát) ki bérli. A polgármester azt javasolja a Közgyűlésnek, hogy fogadja el a Média Works Hungary Zrt - a Somogyi Hírlap szerkesztősége által használt iroda együttes bérletére vonatkozó - díjajánlatát, azaz a rendeletben meghatározott 1.135.426.-Ft helyett csak ennek 40 százalékát, azaz 456.664.-Ft bérleti díjat fizessen.
Összehasonlításként: az Ady Endre utcában bérelt használtruha kereskedő a rendelet szerinti bérleti díjnak a 70 százalékát, azaz - a 398.507.-Ft helyett – 305.000.-Ft bérleti díjat fizet. A médiacég „védelmében” meg kell jegyeznem, hogy az ilyen aránytalanság nem egyedi eset.
Ugyancsak a 2017-es költségvetést érinti a polgármesternek az a javaslata, mely szerint a Közgyűlés – a korábban elfogadott támogatáson felül – 27.280.000.-Ft összeggel támogassa a Rákóczi Bene Ferenc Labdarugó Akadémiát. Az Akadémia – amely a Rákóczi Labdarugó Kft által működtetett NB III-as foci csapat utánpótlását hivatott biztosítani – azzal a kéréssel fordult az önkormányzathoz, hogy az MLSZ-től, pályázaton nyert 99.295.000.-Ft összeghez biztosítsa az említett az önrészt.
A kérésben az a furcsa, hogy az MLSZ támogatás igénybevételéhez szükséges 27.280.000.-Ft összegű önrészt az önkormányzat fogja fizetni, nem pedig az NB III-as csapatot támogató cégek. Pedig a támogatók között van a SZUPERAGRO Kft, melynek a legutóbb kimutatott nettó árbevétele köze 3 milliárd volt és a KLH MASTERS Kft, amelynek nettó árbevétele, mint egy 6 milliárd volt (megbízható források szerint ez utóbbi céget a közelmúltban megvette a „nemzet gázszerelője”, aki szintén híres a foci szeretetéről). Úgy tűnik, a milliárdos cégeknek - játékos vásárlások mellet - az utánpótlás nevelés támogatására már nem futja.
A képviselő testület módosítja az önkormányzati intézményekben történő étkezés nyersanyagnormáit és rezsiköltségeit.
A konyhákat működtető szolgáltatók közül a MENZAMINTA Kft 12 százalékos, a FINO-FOOD TRADER Kft 20 százalékos nyersanyagnorma emelést kezdeményezett, elsősorban arra hivatkozva, hogy a beszállítók 15-25 százalékos nyersanyagár emelést jelentettek be. Érdekesség, hogy a Kinizsi Ltp-i iskola konyháját működtető MEVID Zrt nem kezdeményezte a nyersanyagnorma emelését.
Az előterjesztő szerint az ebéd esetén a 8 százalékos, a tízórai és az uzsonna esetében a 10 százalékos emelés indokolt, annak érdekében, hogy „a szolgáltatás színvonalát megőrizzük és a hatályos jogszabályi előírások betartásának feltételeit biztosítsuk”. Megjegyzendő, hogy a szolgáltatókkal kötött vállalkozási szerződések szerint a nyersanyagnormák megállapítása a KSH által közölt inflációs adatok figyelembe vételével történhet. A KSH által közzétett releváns fogyasztói árindex 0,3 százalék.
A megemelt térítési díjak terhének egy részét, egyes esetekben teljes összegét – jogszabályi rendelkezés alapján – az önkormányzat átvállalja. Természetesen ennek forrása a kaposváriak által fizetett adó.
MENZAMINTA Kft 18,5 százalékos, a FINO-FOOD TRADER Kft 15 százalékos rezsiköltség emelést kezdeményezett, arra hivatkozva, hogy a minimálbér-, és a garantált bérminimum emelés jelentős többletköltséget okoz. A Közgyűlés várhatóan az 5,9 százalékos rezsiköltség emelést fogad el, amely 15,8 millió forinttal terheli meg a város költségvetését. Természetesen ennek forrása szintén a kaposváriak által fizetett adó.
Ide kívánkozik egy megjegyzés. Távol áll tőlem, hogy vitassam a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének indokoltságát. Az európai országok rangsorában még így is az utolsók között vagyunk.
Az emberek egy része elhitte a kormány kommunikációját, mely szerint „a magyar gazdaság erősödik”, a vállalkozások – függetlenül attól, hogy azok magán-, önkormányzati vagy állami tulajdonban vannak – ki tudják gazdálkodni a kormány által „kierőszakolt” bérfejlesztést. Kiderült, hogy mindez nem igaz.
Egymást érik az áremelésre vonatkozó bejelentések, a többségét be sem jelentik.
Mindez persze előre látható volt. Ma már a Kormány is kénytelen beismerni: a minap Lázár János miniszter sajtótájékoztatón ismerte el, hogy, hogy az önkormányzati-, és az állami cégeknél is gondot jelent a minimálbér és a garantált bérminimum emelés kigazdálkodása, azonban ezt rendezni fogja a kormány.
A társadalmi szolidaritás elve alapján egyet tudok érteni azzal, hogy az önkormányzat, az állam a bevételeiből támogassa a cégeket. A kérdés az, hogy mi lesz a magántulajdonú cégekkel, illetve az ott dolgozókkal? Ugyanis a fekete leves még csak ezután következik.
Majd egy éves csúszással befejeződött a vasútállomás felvételi épület és létesítményeinek felújítása.
A beruházás keretében került sor a vasútállomás felvételi épülete előtti csapadékvíz –elvezető rendszerkiépítésére. A csapadékvíz elvezetését szolgáló - a városi gerincvezetékig közterületen húzódó - csapadékvíz-elvezető rendszer üzemeltetését a Városgondnokság veszi át, miután a jogszabály szerint az önkormányzat feladata a település belterületén a csapadékvízzel való gazdálkodás.
Mindez önmagában nem lenne kiemelkedő esemény. Az üzemeltetés átvételének „különlegességét” az adja, hogy a MÁV beruházás nem akadályozza meg a vasútállomás előtt területen – még kisebb zivatar esetén is – kialakuló, árvizeket idéző állapotokat. Sőt, az is nyilvánvalóvá vált, hogy a közösségi közlekedési központ műszaki tartalmának csökkentése miatt a 10,5 milliárdos beruházás sem oldja meg a kaposvári közlekedés problémáját.
A képviselők két beszámolót is meghallgatnak: a városi rendőrkapitányét a város közbiztonságáról, valamint a város hivatásos tűzoltó parancsnokáét a tűzvédelmi tevékenységről.
Csak emlékeztetőül: a Közgyűlés 2014. december 10.-i ülésén döntött az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok felügyelő bizottságaiba delegált személyekről.
Az akkori döntést a polgármester a ként javasolja módosítani, hogy egyrészt csökkenjen a több társaságba delegált személyek száma, másrészt az Önkormányzat delegáljon az egyes társaságok felügyelőbizottságaiba a polgármesteri hivatalban dolgozó pénzügyi szakembereket, akik szakértelmükkel hatékonyabbá tehetik a felügyelőbizottságokban a tulajdonosi/önkormányzati képviseletet.
A Fideszes képviselők-, szimpatizánsok személycseréje érinti a Kapos Holding Zrt-, a Kaposvári Városgazdálkodási Zrt-, a Kaposvári Önkormányzati Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt-, a Kaposvári Tömegközlekedési Zrt-, a KAVÍZ Kaposvári Víz-, és Csatornamű Kft-, a Dél-Dunántúli Hulladékkezelő Nonprofit Kft; és a Kaposvári Környezetvédelmi Kft felügyelő bizottságát.
A személycserékkel teljes mértékben egyetértek, annál is inkább, mivel azt vallom, hogy az önkormányzati képviselőknek semmi keresnivalójuk az önkormányzati cégek felügyelő bizottságaiban (megjegyzem, én már 2002-ben sem vállaltam a felügyelő bizottsági tagságot). Ugyanakkor azt gondolom, hogy a hivatali pénzügyi szakemberek sem képesek érdemben javítani a rezsicsökkentéssel lehetetlen gazdálkodási helyzetbe taszított cégek helyzetén.
Szóljon hozzá a facebook-on!