SÜKETEK PÁRBESZÉDE II.

Egyetértek Szita Károllyal, „ha munka van, minden van, ha munka nincs, semmi sincs”. A vállalkozások támogatása a választási programjainak mindig központi eleme volt. Ma már jól látható, hogy a gesztus értékű önkormányzati támogatások – mint például az elhíresült csodafegyver, a „Kaposvári Modell” - nem javították a cégek munkaellátottságát, a kaposvári gazdaság munkaerő megtartó képességet. Az önkormányzati megrendelések haszonélvezői többnyire megyén kívüli cégek. A város lakossága alig egy évtized alatt egy kivárosnyival csökkent, alig éri el a 64 ezret. A kaposváriak adótartozása megközelíti az 1,6 milliárdot. Az „Erős Kaposvár” az alacsony adóerő képesség miatt állami támogatásra szorul.

Miközben két évtizede erős kaposvári gazdaság ígéretét halljuk, a város gazdasági teljesítménye érzékelhetően nem fejlődött, a nyilvántartott 8500 vállalkozásból alig 6200 az adót fizető. Az iparűzési adóbevételek változása – az infláción kívül – egy-egy cég átmeneti, kiugró teljesítményének köszönhető.

A polgármester szerint a kaposvári vállalkozások támogatásra szorulnak. Ezért aztán a vállalkozásfejlesztési és beruházás-ösztönző támogatások között számos jól kommunikálható, azonban életszerűnek alig nevezhető, gazdasági hatásaiban alig érzékelhető kamu-támogatás szerepel. A programban még csak utalás sincs arra, hogy az önkormányzat mit kíván tenni annak érdekében, hogy a 170 milliárból minél több jusson a kaposvári vállalkozásoknak.

A programban két – az önkormányzat több mint két és fél milliárdos iparűzési adóbevételét csekély mértékben, néhány tízmillióval érintő – iparűzési adó támogatás szerepel.

A közgyűlésen azt kérdeztem a polgármestertől, miért használjuk ki a törvény adta lehetőséget, nem állítjuk vissza a kaposvári kisvállalkozások adómentességét?

A polgármester szerint 2012-re véget ért a gazdasági vállság, így nincs szükség az adómentesség fenntartására. Kétségtelen, az elmaradott ipari területeket, így Kaposvárt kevéssé érintette a pénzügyi-gazdasági vállság. Az igazi ok azonban nem ez.

Amikor 2008 végén a pénzügyi-gazdasági válság elérte Kaposvárt is, a Közgyűlés adómentességet szavazott meg azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek az adóalapjuk nem haladta meg a 2,5 millió forintot, mondván „a jelen gazdasági helyzetben ezen intézkedéssel kívánjuk a kisvállalkozásokat segíteni.” A polgármester fizetett hirdetésben 500 vállalkozót említett.

2012-ben a polgármester javaslatára a Közgyűlés megszüntetette a kisvállalkozások adómentességét. Ez az intézkedés a kaposvári vállalkozók több mint felét, mint egy négyezer vállalkozást érintett.

Az adómentesség megszüntetésének igazi oka – a napirendi pontról készült jegyzőkönyv tanúsága szerint is – az volt, hogy az önkormányzat pénzügyi helyzete az adómentesség fenntartását nem tette lehetővé („az adómentességet a jövőben nem tudjuk fenntartani”).

Az adómentesség megszüntetésének közvetlen oka az volt, hogy az önkormányzatok kötelező feladatainak pénzügyi támogatását a Fidesz kormány 2011-ben hozott törvényekkel megváltoztatta. A változások eredményeként 2012-ben - korábban soha nem látott összegű - közel egy milliárdos elvonás érte a kaposvári önkormányzatot is. A városnak minden fillérre szüksége volt, ezért – a széleskörű vállalkozói tiltakozások ellenére - közel 700 millióval emelte meg a képviselő testület a helyi adókat (a korábbi évi 30-35 millióval szemben).

Az önkormányzat a város legnagyobb foglalkoztatója. Családok tízezrei „jóléte” függ attól, hogy az önkormányzati megrendelések évente 7-8 milliárdos (építési beruházás, szolgáltatás, árubeszerzés) piacából a vállalkozások milyen mértékben részesednek.

Szita Károly minden eddigi választási programjában azt olvashattuk, hogy „az önkormányzati megrendelések 80-90%-át a kaposvári vállalkozások kapják”, ugyanakkor az elmúlt másfél évtized - jelentősebb összegű - közbeszerzési eljárásainak nyertesei között elvétve találni kaposvári céget, a munkák döntő hányadát a megyén kívüli-, vagy azok kaposvárinak álcázott „aktatáskás” cégei kapták.

A kaposvári építőipari piacot korábban Vegyépszer, Kipszer, Hérosz, Hódút, Aquaplusz, OTP Ingatlan a ViaNova ’87 Zrt. uralta. Az álladóságot a ZÁÉV Zrt és az általa alapított „aktatáskás cég”, a „Z Kaposvári Építőipari Kft képviseli. Az „új hullámot” a Magyar Építő Zrt, a Fertődi Építő Zrt, illetve a Duna Aszfalt képviseli.

Szolgáltatás megrendelés terén hasonló-, az árubeszerzés terén még rosszabb a helyzet.

A központi költségvetésből fedezett Modern Városok Program és az uniós támogatással megvalósuló Integrált Területi Program beruházásai Szita Károlynak lehetőséget adtak arra, hogy a 2007-ben elfogadott program gesztus értékű „támogatásait” új köntösbe öltöztesse. Még az új program neve is a régi maradt: „Kaposvár vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató program”.

Az elmúlt hetekben több rendezvényen is elmondta, hogy Kaposvár 13 milliárdos gazdaságfejlesztési programot fog végrehajtani. A program néhány hét után a 13 milliárdról 170 milliárdra „hízott”. Szita Károly szerint a beruházások 3 év alatt, 2019.-ig valósulnak meg! Az viszont már most is jól érzékelhető, hogy önkormányzati megrendelések haszonélvezői továbbra is a megyén kívüli cégek lesznek.

Ha valaki ne ismerné fel a létesítményeket: az új fedett, tízpályás versenyuszoda, a megújuló Csiky Gergely Színház és az új, 4000 férőhelyes sportcsarnok látható. A hevenyészett „séma” a kivitelezés nyerteseit is feltünteti. Barátian megosztoztak a munkákon. Persze a kaposvári cégek sem maradnak munka nélkül: ők lesznek a konzorciumi cégek alvállalkozóinak az alvállalkozói, miközben Szita Károly két évtizede mondja, a helyi cégek több megrendeléshez jutnak.   

Tévúton jár az, aki azt gondolja, hogy a kaposvári vállalkozóknak támogatásra van szükségük. A kaposvári vállalkozások fejlődésének legfőbb akadálya az, hogy az önkormányzati megrendelések (szolgáltatás, árubeszerzés, építési beruházás) többségét megyén kívüli cégek kapják. Az elhíresült „Kaposvári Modell” kudarca is azt bizonyította, hogy a vállalkozókat nem támogatni kell, hanem piacot kell biztosítani számukra. Sajnos a Közgyűlés által elfogadott „Kaposvár vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató program” még csak utalást sem tesz erre.