Szita Károly meghirdette a város 2017. évi, új adópolitikáját!

Mielőtt ismertetném a polgármester által bejelentett új adópolitikát, a kevésbé tájékozottak kedvéért néhány gondolat a helyi adók feladatáról. A képviselő testület a helyi adók közül helyi az építményadó-, a telekadó-, az iparűzési adó-, a kommunális adó- és az idegenforgalmi adót mértékét rendeletben állapítja meg, természetesen a törvényi korlátok között. A helyi adók alapvető feladata, hogy fedezetet nyújtson azokra a közösségi kiadásokra, amelyeket a központi költségvetés nem-, vagy csak részben finanszíroz.

A kaposváriak - köztük a helyi adó döntő hányadát fizető vállalkozások - általában nem szívesen fizetnek adót, de tudomásul veszik, hogy a városüzemeltetés, a közösségi szükségletek kielégítése pénzbe kerül. Főleg ha az adó megállapítás átlátható módon történik.

Az önkormányzat 2016. évi adóbevétele várhatóan, mint egy 4 130 000 000.-Ft lesz. Ennek 93 százalékát - a döntő mértékben a vállalkozások által befizetett - építményadó, a telekadó, az iparűzési adó teszi ki, mint egy 3,84 milliárd összegben (a szintén a vállalkozások által befizetett idegenforgalmi adó összege jelentéktelen).

Kaposváron közel egy évtizede – Szita Károlytól - tudjuk, hogy „nálunk a helyi adó nem a bevételt növelő, hanem a gazdaságot ösztönző eszköz”. Annak idején nyilván arra gondolhatott, hogy egy brutális adóemelés eredményeként „a gyengék elhullanak, az erősek megmaradnak”. A polgármester javaslatára - minden előzetes egyeztetés nélkül - a Közgyűlés 2012-ben ennek szellemében emelte meg közel 700 millióval a kaposvári vállalkozások adóit és szüntette meg az adómentességét azoknak a vállalkozásoknak, akiknek az adóalapjuk nem haladja meg a 2,5 millió forintot.

Nem kímélte a magánszemélyeket sem, a kommunális adót is 50 százalékkal emelte meg.

Kaposvár 15-20 évre előre megemelte az adókat, ugyanis korábban egy „normális” évben 30-35 millió nagyságú volt az adóemelés.

A kaposvári vállalkozók – figyelemfelkeltő írásom ellenére - későn, jóval a közgyűlési döntés után ébredtek fel, akkor amikor megkapták a sárga csekket. A kaposvári vállalkozók tiltakozása, szervezett fellépése erőtlennek bizonyult. Nem tudták meghatni sem a polgármestert, sem a Fideszes képviselői többséget.

A városi legenda szerint a polgármester által szervezet – korábban jelentős támogatásban részesült, kitüntetett – öt nagyadózó kiállt a brutális adóemelés mellett, ezzel hatástalanította a Kaposvári Cégszövetség által képviselt, mint egy 120 jelentős vállalkozás tiltakozását

Szita Károly a gazdaságösztönző adópolitikája eredményeként alig tíz év alatt 11 ezerről, 6 200-ra csökkent a vállalkozások száma. Az „erős kaposvári gazdaság” az elmúlt évek alatt felhalmozott adótartozása megközelíti az 1,8 milliárd forintot.

A Közgyűlés a november 10.-i közgyűlésen rendeletbe foglalja a város 2017. évi, új adópolitikáját!

A javaslattevő polgármester szerint „Kaposvár Megyei Jogú Város pénzügyi helyzete a megtett központi és helyi intézkedések eredményeként stabil és kiegyensúlyozott, ezért a helyi adók mértékét 2017. évre nem javasolja emelni”.

A polgármesteri „gesztusnak” egyik szépséghibája, hogy a város adóbevételeinek 93 százalékát jelentő telekadó-, építményadó-, iparűzési adó emelésére – a törvényi szabályozás miatt – nincs lehetőség, sőt a Nemzetgazdasági Minisztérium által a 2017-re megállapított adómérték miatt a képviselő testületnek korábban megállapított a telekadó-, és az építményadó mértékét csökkentenie kell.

A város gazdaságösztönző új, 2017-évi adópolitikája szerint a kaposvári vállalkozások a telekadónak-, építményadónak és-, iparűzési adónak továbbra is a törvényi maximumát fizetik.

Nézzük konkrétan az egyes adóelemeket!

Mivel a 2016. évre megállapított adómaximumokhoz képest mind az építményadó, mind pedig a telekadó - a Nemzetgazdasági Minisztérium által maximálisan megállapítható mértéke csökkent, ezért csökkenteni kell a helyi rendeletben megállapított adómértékeket is. A csökkentés mértéke érdemben nem módosítja a kaposvári vállalkozások adóterheit.

Az építményadó – jelentéktelen, 2 Ft/m² összegű – csökkentése csak a korábbi évek multi ellenesség „áldozatait”, azaz nagy kereskedelmi áruházláncokat, a bankokat, illetve a biztosítókat, az üzemanyagtöltő állomásokat, stb. érinti.

Az telekadó – alig 1 Ft/m² összegű – csökkentése ugyancsak a fentiekben említett vállalkozói kört érinti.

Az iparűzési adó önkormányzat adóbevételeiben kitüntetett szerepet játszik, a 2017. évi várható adóbevételek 64 százalékát jelenti, mint egy 2,7 milliárdot tesz ki. Bevezetése óta a törvény által meghatározott maximumát fizetik vállalkozások, így lesz ez a jövőben is.

Persze kedvezményt is kapnak a vállalkozások, igaz ez nem „helyi találmány”. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 40/A. § (3) bekezdése felhatalmazást ad az önkormányzatnak arra, hogy rendeletében valamennyi vállalkozóra egységesen biztosítsa azt, hogy „a vállalkozó az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 10 %-ának megfelelő összeggel csökkentse az adóját.” A képviselő testület ennek megfelelően fogja módosítani a helyi rendeletet. Sajnos ez a város néhány vállalkozását érinti, a hipotetikus számítások szerint az adóbevételeket közel 30 millióval csökkenti. Ennek ellenére a 2017. évi iparűzési adó várhatóan 112 millióval fog nőni.

Az elmúlt évtizedekben a kommunális adó - amely az adóbevételek alig 6 százalékát teszi ki és 24 ezer kaposvári háztartást, a kaposvári szavazók szinte mindegyikét érinti – a választások előtti években gyakran volt a szavazatszerzés eredményes eszköze. A lakástulajdonra vonatkozó adó évi 6500.- forint összege – figyelembe véve az adómérték véve közel 29 ezer forintos törvényi maximumát - nem jelentős. Igaz ennyit fizet a garzonlakás tulajdonosa is és a több száz négyzetméter alapterületű családi ház tulajdonosa is. Az emelés csekély összegű bevétellel, ugyanakkor nagy politikai kockázattal jár. Ezért kommunális adót a polgármester – a csökkenő népszerűsége miatt is – nem kívánja emelni.

Lesz azonban adó-kedvezmény! Igaz, ennek mértéke a PR kategóriájába tartozik. Az új adó-, és családpolitika jegyében a polgármester javasolja, hogy a CSOK 10-re jogosult személyek, „csak a CSOK 10 támogatással megszerzett ingatlan tekintetében az 10 adóév időtartamra a magánszemélyek kommunális adójának megfizetése alól mentesüljenek”.

A polgármester indoklása szerint a hitel visszafizetése mellett esetenként „megterhelést jelenthet a város által egyébként országos szinten is alacsony mértékben meghatározott magánszemélyek kommunális adójának megfizetése”.

Azt a polgármester sem hiheti komolyan senki, hogy aki – anyagi helyzeténél, hitelképességénél fogva – képes a CSOK 10-t igénybe venni, illetve aki ki tudja fizetni a havi minimum 55-60 ezer forint hiteltörlesztést, annak gondot jelenthet a havi 500 forint kommunális adó megfizetése.

A meghirdetett új adópolitikában nincs semmi új! Legfeljebb annyi, hogy nincs törvényi lehetőség a város bevételét meghatározó adók összegének emelésére. Adócsökkentésre - a vállalkozások terheinek mérséklésére - lenne lehetőség, azonban ezt a polgármester a 2019. évi önkormányzati választásokra tartogathatja. Kérdés persze, hogy az ígért és megvalósított beruházások üzemeltetése milyen pénzügyi terhet fog jelenteni a város költségvetése számára.