2016.10.06.
Talán nem árt emlékeztetni arra, hogy Szita Károly a nyár elején, levélben tájékoztatta kaposváriakat, hogy „egy új korszak kapujában állunk” és „heteken belül megkezdjük Kaposváron az évszázad beruházási programját.” Négy hónap elteltével tényként rögzíthetjük, hogy nem kezdődött meg egyetlen beruházás kivitelezése.
Másfél évvel ezelőtt Orbán Viktor által indított Modern Városok Program beruházásai között megkülönböztetett figyelmet kapott a kaposváriak igénye: Orbán Viktor kaposvári látogatása során - ahogy a miniszterelnök fogalmazott – Kaposvárhoz vágott 122 milliárdot.
Januárban, város 2016-évi költségvetésének elfogadásakor hozzászólásomban kifejtettem, „a Modern Városok Programjában szereplő 67-es út korszerűsítésének 77 milliárdos költsége nem érinti a város költségvetését. A 122 milliárdjából fennmaradó, mint egy 45 milliárd így is elképesztően nagy összeg. Ennek elköltése, a beruházások megvalósítása alig másfél, két év alatt, azaz a 2018-as országgyűlési választásokig emberfeletti munkát fog jelenteni”.
A beruházások előkészítse jó ütemben halad, a tervek nagy része elkészült, több beruházás feltételes közbeszerzési eljárása az eredményhirdetés szakaszába lépett, a kivitelezők a rajtpisztoly hangjára várnak. Ennek ellenére az önkormányzat hatáskörében megvalósuló beruházások egyike sem rendelkezik a Kormány által aláírt támogatási szerződéssel. A beruházások előkészítésben nem csak a megyei jogú városokat előzzük meg, hanem a Kormányt is.
Orbán Viktor látogatása óta eltelt kilenc hónap alatt a Polgármesteri Hivatal szakapparátusa valóban emberfeletti munkát végzett, de mit csinált a Kormány?
A Modern Városok Programjában szereplő beruházások körüli a bizonytalanságot fokozza, a beruházások megkezdését akadályozza a Kormány július 29.-i, 1418/2016. (VII. 29.) számú határozata, melyben - lényegét tekintve - arról rendelkezik, hogy a megyei jogú városok vizsgálják felül a Modern Városok Programban szereplő beruházásokat és amennyiben kapcsolhatók valamely Területi Operatív Programhoz (TOP), úgy azokat az uniós források terhére kell megvalósítani.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter az augusztus 25.-i sajtótájékoztatóján (kormányinfón) közölte, hogy a Kormánytól 2020-ig (!) 1000 milliárd fejlesztési összeget kapnak a Modern Városok Program kegyében részesülő városok. Lázár János elhallgatta azt a tényt, hogy Orbán Viktor korábban 1600-1800 milliárdot ígért a megyei jogú városoknak.
A szeptember 22.-i közgyűlésen megkérdeztem a polgármestert, hogyan állunk a Modern Városok Programjának kaposvári megvalósításával?
A polgármester közölte, a Kormány az egész országban felfüggesztette a támogatói szerződések megkötését, ugyanis nem egyszerű dolog megtalálni a miniszterelnök által ígért 2000 milliárd (!) forrását (úgy tűnik Szita Károly, mint a megyei jogú városok szövetségének elnöke nincs beszélő viszonyban Lázár Jánossal). Ismét kijelentette a Modern Város Programjának valamennyi beruházása meg fog valósulni, nem csak Kaposváron, hanem az egész országban!
A 67-es út korszerűsítésének (hivatalos nevén: „Kaposvár és az M7 autópálya közötti R67 jelű 2x2 forgalmi sávos gyorsút Kaposvár és Látrány elkerülő utak közötti szakaszának kivitelezése”) befejezését Orbán Viktor Kaposváron jártakor 2018 vége, 2019 elejére ígérte. Nem így a Kormány, amely a befejezést a 1515/2016. (IX. 15.) határozata szerint 2019. III. negyedévre tervezi, a pénzügyi fedezetet ennek megfelelően ütemezi. A kivitelezés közbeszerzési eljárás - többször módosított - ajánlattételi határideje október 20, így szinte biztos, hogy ebben az évben egy kapavágás sem lesz az R67-es nyomvonala mentén.
Ennek ellenére Szita Károly szerint az R67 jelű 2x2 sávos gyorsforgalmi út a tervezetnél gyorsabban valósul meg.
A kaposváriak érdeklődésének középpontjában a Színház-felújítás áll. A kivitelezésére indított feltételes közbeszerzési eljárás az eredményhirdetés előtt áll és tudható, hogy a kivitelezésre két vállalkozás nyújtott be ajánlatot. A nyertes ajánlattevő személye hamarosan megnevezésre-, a szerződés megkötésre kerülhet. Ma már ismert a beruházás műszaki ellenőre is (természetesen nem kaposvári). A szeptember 29.-i Kormány határozat ismeretében kijelenthető, hogy Szita Károly által ígért 2018. október 23.-i díszelőadás legkorábban 2019-ben kerülhet megtartásra.
Az előbbiekben hivatkozott Kormány határozat szépséghibája az, hogy 2018-ra ütemezi a támogatás közel 60 százalékát, közel 5,2 milliárd forintot, így biztos, hogy a befejezés jócskán áthúzódik 2019-re. Vélhetően a 2018 évi költségvetési törvény fog dönteni a 2018-az és a 2019-es pénzügyi támogatásról.
A tisztánlátás érdekében meg kell jegyezni, hogy kormányon belül létrehozott „árnyékkormány”, azaz a Gazdasági Kabinet - Lázár János az augusztus 25.-i kormányinfón adott tájékoztatása szerint - döntött arról, hogy Kaposvár a következő évekre 9 milliárdot kap a színház felújítására (a „döntést” Kormány csak a 1529/2016. (IX. 29.) számú határozatával hagyta jóvá).
Jellemző az áttekinthetetlen döntésmechanizmusra, a Kormány a 250/2016. (VIII.24.) számú rendeletével létrehozta a Modern Városok Bizottságát, amely Bizottság dönt az Modern Városok Program támogatás odaítéléséről.
Minden bizonytalanság ellenére nincs kockázata annak a kijelentésnek, hogy előbb-utóbb megvalósul a kaposvári Csiky Gergely Színház rekonstrukciója.
Mindenképpen az „élre” kívánkozik a gigantikus-, várostörténeti beruházás, azaz a Kaposvári Közlekedési Központ (leánykori nevén az intermodális közlekedési csomópont).
Néhány évvel ezelőtt, pontosan 2011. február 11. napján írta alá Szita Károly polgármester és Vér István, a Közlekedésfejlesztési Zrt vezérigazgatója azt a megállapodást, amely az akár 50 milliárdba kerülő – üvegalagútban közlekedő vonatot is vizionáló - kaposvári integrált közlekedési központ megvalósítását volt hivatott írásba foglalni. A szerződő felek szerint a kivitelezés 2012 végén, 2013. elején indulhat. Ha a kivitelezés nem is kezdődött el, a belvárost és a Donnert újraegyesítő Kaposvári Közlekedési Központ makettje 2014 elejére elkészült. A várostörténeti beruházás bekerülési költsége - Szita Károly 2014. március 10.-i sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint - 35 milliárd forint. A gigantikus beruházás megmozgatta a kaposváriak fantáziáját.
Másfél évvel később városunkba látogató Orbán Viktor meglepetésként közölte, hogy – szó szerint idézem – Szita Károly és szakértő csapata szerint a Kaposvári Közösségi Közlekedési Központ 12 milliárdból megvalósítható. Egyetlen helyi média nem kérdezett rá: Polgármester Úr, hogy is van ez? A már csak hab volt a tortán, hogy fél évvel később a 1147/2016. (III. 25.) Korm. határozatban már csak 10,5 milliárd szerepel. A megvalósítás kormányhatározatba foglalt határideje 2018. március 15. A rövid határidő mellet szól, hogy a műszaki tartalom jelentősen csökkent.
Öt és fél év távlatából indokolt feltenni azt a költői kérdést, hogy mikor kezdődik a Közösségi Közlekedési Központ megvalósítása? A kérdésre azért sem tudnak válaszolni a városházán, mert a beruházást „központi szervezet” bonyolítja.
Kapcsolódó beruházás a helyi közösségi közlekedési autóbusz telephely kialakítása, amely a kormány határozat szerint 2018. március 15.-ig valósulna meg.
A 4,1 milliárdba kerülő - a szervizállomásnak is helyet adó - autóbusz telephely tervezett helye a Városgazdálkodási Zrt volt cseri telephelye (a kivitelezés során vélhetően előkerülhetnek a valamikor elásott gépek, berendezések, melyeket egykori képviselőtársam, Polyák József keresett). Kivételezett helyzetben van a beruházó, mert a támogatói szerződést már sikerült megkötni. A Kapos Holding Zrt beruházásában megvalósuló létesítmény nem csak a 40 gázmeghajtású autóbuszok parkolását-, szervizelését szolgálná, hanem a később megvásárlásra kerülő 4 darab elektromos autóbuszét is. Úgy tudni, a napokban jelenik meg kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési ajánlatkérési felhívás, így vélhetően jövő tavasszal megkezdődhet a kivitelezés. A tervezett befejezési határidő erősen megkérdőjelezhető.
Vízi sportok városa lesz Kaposvár! Az új, tízpályás, nemzetközi versenyek rendezésére is alkalmas fedett uszoda kivitelezésére indított feltételes közbeszerzési eljárásra benyújtott ajánlatok értékelése itt is folyamatban van. Ugyancsak ismert a beruházás műszaki ellenőre (természetesen nem kaposvári). Csak remélni lehet, hogy a 2018. évi országgyűlési választásokra befejeződik a beruházás.
A versenyszervező szakemberek szerint szinte biztos, hogy Kaposvárnak addig nem lesz lehetősége nemzetközi, többnapos verseny rendezésére, amíg nem épül az uszoda mellé szálloda. A polgármester már vagy két évtizede próbál befektetőt találni. A szálloda építése azért is fontos, mert a rendszeres nemzetközi versenyek rendezése nélkül nem lesz bevétele a létesítmény üzemeltetőjének, így az önkormányzatnak kell kifizetnie a több száz milliós üzemeltetési költséget. Nyilván a kaposvári adófizetők pénzéből.
Hasonló előkészítettségi „állapotban van” a Kaposvár sportéletének élénkítése, a helyi és a térségi társadalmi igények kielégítése céljából megépítésre kerülő 4000 férőhelyes új városi sportcsarnok is. Továbbra sincs új helye és pénzügyi fedezete annak a – a foci szerelmesei, a tömegsport számára 2009-ben épített - műfüves sportpályának, amely a sportcsarnok építése miatt megszűnik.
Azt javaslom, nem menjünk el szó nélkül a sportcsarnok beruházás mellett. Szita Károly Rákóczi Stadion rekonstrukciójának ünnepélyes szerződéskötése alkalmából mondott beszédében elmondta, hogy az utánpótlás-, a jövő nemzedéke egészséges fejlődése érdekében épül – többek között - az új sportcsarnok is.
A közgyűlésen azt kérdeztem a polgármestertől, a százmilliárdok elköltésekor miért nem gondolunk azokra az iskolásokra, akiket a testnevelők tornaszobákban, vagy az udvaron kénytelenek az egészséges életre nevelni? Tudja-e, hogy hány kaposvári közoktatási intézménynek nincs tornaterme? Számos önkormányzat a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében sokat tesz annak érdekében, hogy a mindennapos testnevelés létesítmény-feltételei javuljanak. A program támogatásával megépített 25 tornatermet adtak át a közelmúltban. Kaposvár miért nem pályázik a mindennapos testnevelés létesítmény-feltétételeinek javítása érdekében?
A polgármester szerint a városok nem pályázhattak tornateremre, továbbá magas az önkormányzati önrész. A valóság az, hogy az elmúlt években az ország több városában is építettek tornatermet, így például Érd (megyei jogú város), Szécsény (járási székhely), továbbá Kaba, Kistarcsa. A beruházáshoz az önkormányzatnak nem kellett önrészt biztosítania.
Kaposváron kilenc olyan köznevelési intézmény van, ahol nincs tornaterem (legfeljebb tornaszoba, vagy sportudvar). Sebaj, de lesz két sportcsarnoka Kaposvárnak.
Kaposvár egyik „kitörési pontja” a turisztika fejlesztése. A régió turisztikai életének előmozdítása érdekében Orbán Viktor 4 milliárdot ígért a négycsillagos Deseda Kemping fejlesztési programjának megvalósítására, melynek tervezése folyamatban van, részben uniós-, részben hazai költségvetési forrásból valósulhat meg.
Szeretném a kaposváriakat emlékeztetni arra, hogy néhány évvel korábban – Szita Károly szerint - mi volt a Deseda Kemping hasznosításával kapcsolatos „évtizedes álma” a kaposváriaknak?
„Az iskolai szünetek idején – tartalmas időtöltéssel, táborozással, üdüléssel, sporttal egybekötött – felügyeletet és pihenést szervezünk a gyerekeknek. Ezért megvásároltuk a Deseda Kempinget. Átalakítjuk és gyerektáborként működtetjük.” (2010 ősze, „KAPOSVÁR A LEGFONTOSABB”, 71-72. o).
„ Már készül az a tanulmány, melynek alapján elkezdjük a felújítást, lehetőséget biztosítva arra, hogy gyermekeink is táborozhassanak ott.” (2014 ősze, „HISZÜNK EGYMÁSBAN” 70. o). Mindkét ígéret a 2020-ig tartó városfejlesztési program részeként került a közgyűlések jegyzőkönyvébe.
Az sajtótájékoztatón Orbán Viktor nem említette, de a megállapodás tartalmazza, hogy a Kormány támogatja szakemberek részére bérlakások építését. Azt, hogy hány bérlakás építését támogatja, a miniszterelnök nem számszerűsítette. Az ígéretre alapozva a Közgyűlés 60 lakás építését határozta el, melyből 30 tervezése van folyamatban. A lakások a Dési Huber István közben kerülnek felépítésre.
Sajnos a fiatal műszaki szakemberek kaposvári otthonteremtése nem sorolható a sikeres programok közé. A Közgyűlés 2006-ban hozott határozatot a „Diplomások Háza” megépítésére és közel hat év múlva, 2011-ben sikerül tető alá hozni a 12 lakást a Fő u. 93. szám alatt. Az önkormányzat csupán lakásra vonatkozóan tudott élni a vevőkijelölési jogával, azonban egy esetben sem tudott olyan fiatal műszaki diplomást felmutatni, aki megfelelt volna az eredeti pályázati feltételeknek.
A miniszterelnök 2 milliárdos közműfejlesztést ígért: a Kormány az 1003/2016. (I. 13.) számú határozatával előlegként, 2 milliárd támogatást adott a megvalósításához. Még a nyáron meghirdetésre került egy 2 milliárdos keretösszegű mélyépítési (többségében út-, és járdaépítési) programcsomag. Ebben a programcsomagban szerepel a Német I. fasor felújításának befejezése, a Kórház D-i tömbjéhez tartozó több út-, és mélyépítési munka. Már a meghosszabbított közbeszerzési eljárás határnapja is lejárt, teljes a bizonytalanság.
Szita Károly szerint a vesztes fél megtámadta a közbeszerzési eljárás eredményét, így a kivitelezés megkezdése tovább csúszik. Ebben az évben – a rossz idő beálltáig – a tervezett munkákat biztosan nem tudják elvégezni.
Az önkormányzat megkapta a Kórház D-i tömbjének a területét, annak érdekében, hogy az ingatlan a ”helyi gazdaságfejlesztést szolgáló projektek, inkubátorház megvalósítását, illetve park és parkoló kialakítását szolgálják”. A tervek elkészültek, a kivitelezés részben a fentiekben említett 2 milliárdos keretösszegű mélyépítési programcsomag keretében történik. Parkolókat, szabadidőparkot, informatikai képzőközpontot, gyermekszínházat is magában foglaló fejlesztési program részben uniós, részben hazai költségvetési, részben önkormányzati (egyéb pályázati) forrásból valósulhat meg.
Tekintettel arra, hogy a Levéltár rekonstrukciója a Somogy Megyei Önkormányzat pályázati lehetőségei terhére történik, nem sokat tudni a beruházásról, amely azért bír jelentőséggel, mert a miniszterelnöki ígéret szerint ide költözhetne a Somogy megyei Önkormányzat.
A Modern Városok Programban szereplő kaposvári beruházások megvalósításának kilátásai látszólag biztatóak. Az optimizmust csupán az árnyalja a jelentős csúszások és az, hogy Orbán Viktor feltételként szabta a három százalék körüli gazdasági növekedést. Ma már biztosra vehető, hogy 2016-ban legfeljebb 2,5 százalékos lesz, míg 2017-ben is csak közelít a 3 százalékhoz.
Szóljon hozzá a facebook-on!