„Kilopták vagy kispórolták az uszoda lelátójából a tervező által előírt víz-szigetelést?”

A fentiek megértéséhez szükség van a fürdőfejlesztés néhány fontos „eseményének” felelevenítésére, melyekkel nem csak én foglalkoztam több alkalommal, hanem megihlette az országos médiát is. Az uszoda és gyógyfürdő rekonstrukciójának szerződés szerinti befejezési határideje 2010. augusztus 31. volt. A hitelből fedezett - az unió által 750 millióval támogatott - 3,5 milliárdos komplexfejlesztés az egyik legnagyobb kaposvári építési vállalkozás „feláldozásával” valósult meg.

Már a bontási munkák kezdetén tudott volt, hogy a kivitelezés során jelentős tervezési-, kivitelezési pótmunkát kell elvégezni. A pótmunkák döntő jelentős részét a generálkivitelező Aquaplusz Kft alvállalkozója, az ETALON Kft végezte, aki mint egy 300 milliós pótmunka igény jelentett be. A polgármester kijelentette, hogy nincs erre pénz.

Az önkormányzatra nehezedő pénzügy problémát a generálkivitelező oldotta meg azzal, hogy befejezési határidő előtt néhány héttel - határidő be nem tartására hivatkozva - „kirúgta” a bontási-, építési kivitelezést végző alvállalkozóját. A generálkivitelező tagadta, hogy tartozna az ETALON Kft-nek (aminek volt is némi alapja, mert az ETALON a számláit közvetlenül az önkormányzatnak nyújtotta be).

Az önkormányzat és a generálkivitelező az egymás közötti szerződést – előre nem látott okokra hivatkozva – módosította. Nem utoljára. A kivitelezés az eredeti határidőhöz képest közel egy évvel később fejeződött be, kötbér napi 6,5 millió forint volt. Azonban a generálkivitelező Aquaplusz Kft nem fizetett egyetlen forint kötbért sem. Igaz, „lenyelte” a pótmunka költségének jelentős részét. A hogyanról többnyire csak sejtések vannak. Persze a tények sem hiányoznak.

E rövid kitérő után térjünk vissza a cáfolhatatlan tényekhez.

Az április 28.-i közgyűlésen megkérdeztem, hogy ki a felelős azért, hogy a lelátó terv szerinti vízszigetelését annak idején a kivitelező nem készítette el? Tesz-e lépéseket az önkormányzat a felelősség megállapítása és az okozott ár megtérítése érdekében?

A Hivatal válasza szerint „egy folyékony, kenhető vízszigetelés készült a lelátó rétegrendjében. Ezt feltárták az uszoda sátor építése során. Nyílván történtek beázások, amiket a garanciális munka keretében a kivitelező folyamatosan javított. Lehetőség lett volna arra is, hogy lehívják a teljes bankgaranciát és mással megcsináltatják ezt az egész lelátó felületen. Mivel a sátort egy másik kivitelező építette, így az önkormányzat a garancia érvényesítésének jogát elvesztette, így most nincs lehetőség a garancia lehívására. A javítást el fogjuk végeztetni”.

A válasz, több mint tárgyi- és szakmai „tévedések halmaza”!

A tervező a szakmai szabályoknak megfelelően bitumenes lemez-szigetelést írt elő. A kiviteli tervtől csak a megrendelő (tervező) jóváhagyásával lehet eltérni: az engedély hiányában végzett, tervtől eltérő kivitelezés bűncselekmény megalapozott gyanújára adhat okot. A kivitelező eltért a tervtől, kenhető vízszigetelést készített, amely másodlagos vízszigetelésnek tekinthető. Ez a megoldás épületszerkezeti elemek vízszigetelésére nem alkalmazható (otthon a csempe alá a zuhanyfülke szigeteléseként megfelel).

Nem kell építőipari szakembernek lenni annak belátásához, hogy a lelátó járólap burkolata alá készített kenhető szigetelés csak a járólapok bontásával javítható: ilyen javítás azonban a beruházás befejezése óta nem történt.

Az 50 méteres uszoda lelátóján ez év nyarán végzett munkálatok igazolták: a Hivatal állításával ellentétben - nem javítás történt, hanem részlegesen - a lelátó vízszintes síkján - pótolták a tervező által előírt bitumenes lemez vízszigetelést.

GALÉRIA

A „javítást” végző kivitelező nyilván nem ingyen dolgozott: az egyszer már kifizetett munka - javításnak álcázva, a TAO kedvezmény terhére - az adófizetők pénzéből ismét kifizetésre került.

Feltételezhető, hogy költségkímélés miatt, valamint azt gondolván, hogy nyáron nem esik az eső, a lelátó lépcsős részén nem pótolták a tervben előírt, a kivitelező által elhagyott vízszigetelést. A leázások nem szűntek meg, a nyári eső nyomai ma is jól láthatók.

GALÉRIA

Emiatt interpellációt nyújtottam be a város jegyzőjéhez.

Megkérdezem a Jegyző Úrtól azt is, hogy az el nem végzett munka ismételt kifizetése mennyiben felel meg – az általa más esetben hivatkozott - közpénzzel való felelős módon történő gazdálkodás az Alaptörvényben és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben, mint sarkalatos törvényben rögzített alapelvnek?

Nagy érdeklődéssel várom a jegyzői választ, melyek hamarosan olvashatók lesznek a www.kovatsimre.hu.