Szita Károly: 2019-re csodák lesznek láthatók a városban!

Minden közgyűlés bevezetéseként, így a legutóbbi, április 28.-i közgyűlésen is, Szita Károly tájékoztatja a képviselőket – és persze a kaposváriakat – a két rendes közgyűlés közötti időszakban történ eseményekről. Furcsa módon, nem tett említést a gumiabroncs hasznosító üzem kaposvári építéséről és az ennek kapcsán kialakult lakossági tiltakozásról. Ezzel is csorbult az önkormányzati demokrácia.

A képviselők „megtárgyalták” a 2016. évi költségvetési rendelet módosítását. A polgármesteri előterjesztésben elsősorban a Modern Városok Programja kaposvári beruházásai egy részének előkészítéséről adott tájékoztatást (a Modern Városok Programja keretében a kormány 10 kaposvári fejlesztés támogatását határozta el). Arra kértem válasz a polgármestertől, hogy miért nem kapunk tájékoztatást a Közösségi Közlekedési Központ, a Deseda Kemping, a 60 db szolgálati lakás, a Levéltár és az új autóbusz telephely megvalósításának előkészítéséről?

Erre mondta Szita Károly, hogy köszöni a kérdéseket, de nem tartoznak a napirendi ponthoz! Ezért aztán csak „szőrmentén” válaszolt a kérdéseimre, noha a Kaposváriak kíváncsiak az általuk eldöntött beruházások előkészítésének állására.

A polgármester valamennyi - a Modern Városok Programjához tartozó - beruházás kapcsán elmondta, hogy a nyáron valamennyi beruházás feltételes közbeszerzési eljárása meghirdetésre kerül és az árajánlatok jóváhagyásra Kormány elé kerülnek a fedezet biztosítása érdekében (a 67-es út nem önkormányzati hatáskörben van). Ez bizonytalanságot jelez, miután a Kormány nevében Orbán Viktor konkrét összegeket is megjelölte.

Lehet, hogy Orbán Viktor által a megvalósítás feltételként szabott három százalékos gazdasági növekedés van veszélyben? Valami „bűzlik Dániában”! Erre utal az is, hogy veszélyben van a Színház rekonstrukció ez évi megkezdése, noha a kormány 1,5 milliárdot adott a 2016. évi munkákhoz. Szita Károly 4000 fős helyett csak 2500 férőhelyes új sportcsarnok építéséről beszélt. Nem beszélt viszont arról, hogyan csökkent a Közösségi Közlekedési Központ eredetileg 35 milliárdos költsége először 12 milliárdra, majd tíz és félmilliárdra. A megígért 60 szolgálati lakás helyett – egyelőre - 30 lakás épül a Dési Huber i. közben. Az új autóbusz telephely kialakítására „a gépek a közeljövőben felvonulnak”. A négy csillagos Deseda Kemping építésének az előkészítését lassítja, hogy a Kormány által előlegként adott 100 millióhoz az önkormányzat nem tud hozzáférni. Majdnem biztos, hogy az új tízpályás versenyuszoda mellé tervezett gyógyszálló helyett egy „vegyes” használatú szálloda épülne, vállalkozói pénzből. Biztossá vált az is, hogy – több vargabetű után – sor kerül a Rákóczi Stadion rekonstrukciójára, így a 2016/17-es szezont a csapat a Bene Ferenc Labdarúgó Akadémia centerpályáján játssza az NB III-as mérkőzéseit. Ennek érdekében a város 450 széket vett át a lebontott Népstadiontól.

Sajnos nem ilyen „jó a helyzet” az uniós pénzekből megvalósuló beruházások esetében. A Közgyűlés által jóváhagyott Integrált Területi Program 2.0 (ITP 2.0) verziója 9 fejlesztési irányt határoz meg, azonban – ellentétben a Modern Városok Programjával - nem jelöli meg a konkrét beruházásokat, fejlesztéseket.

A közgyűlési vitában emlékeztettem a polgármestert is arra, hogy az előző uniós költségvetési időszak, azaz 2007 elején a Közgyűlés konkrétan megjelölte azokat a beruházásokat (a beruházások fontossági sorrendjét is megjelölve), melyeket az uniós forrásokból meg akartunk valósítani.  Megjegyzem, hogy annak idején - először az Okmány Iroda falán, majd később a Fő utcai OFOTÉRT kirakatban elhelyezett kivetítőn - a kaposváriak színes dia-képek segítségével ismerhették meg a megvalósításra kerülő beruházásokat. Javasoltam, hogy a korábbihoz hasonló módon mutassuk be a 14,7 milliárdból megvalósításra tervezett beruházásokat. Ez a kaposvári vállalkozások számára is hasznos, a felkészülésüket segítő információ lenne.

Szita Károly felvetésemre elmondta, hogy a júniusi közgyűlés tárgyalni fogja az ITP 2.0 variáció átdolgozását és ismertetésre kerül a 14,7 milliárdból megvalósuló beruházások teljes köre. Közölte, 2019-re csodák lesznek láthatók a városban!

Néhány, a közgyűlésen feltett kérdést és az arra adott választ megosztanék az oldal olvasóival.

Néhány „pártkatonával” ellentétben a polgármester elismerte az idei lomtalanítás korábban nem tapasztalt, áldatlan állapotokat teremtett városszerte. Kijelentette a lomtalanítás jobb szervezésével a jövőben elkerülhető lesz a városképet romboló állapot.

A 2015. 11. 05-i közgyűlésen interpellációt nyújtottam be a Dr. Kéki Zoltán Címzetes Főjegyzőhöz. Akkor azt kérdeztem, hogy Rippl-Rónai Látogató Központ építésénél tapasztalt hibák felelőseinek megállapítása és az okozott 45 milliós kár áthárítása érdekében tett-e lépéseket tett az önkormányzat?

Most azt kérdeztem Dr. Csillag Gábor Jegyzőtől, hogy több, mit fél év elteltével történt-e érdemi lépés az okozott kár megtérítése érdekében?

A válasz szerint a felelősségi arányok (tervező - kivitelező - műszaki ellenőr) megállapítása érdekében a Hivatal szakértőt vett igénybe. A szakértői válasz ismeretében peres úton fogja a Hivatal a követelést érvényesíteni.

A városi uszoda 2011-ben befejezett felújítását figyelemmel kísérők körében már kezdettől fogva ismert volt, hogy az 50 méteres medence melletti lelátó alatti helyiségek mennyezetén tapasztalt beázások-, a penészesedések oka az, hogy a lelátó - az építési szakmai szabályoknak megfelelő vízszigetelését a kivitelező nem készítette el (egy olyan kenhető szigetelést készített, melyet az otthoni zuhanyfülke mögé készítenek).

Azt kérdeztem Szita Károlytól, hogy a szigetelést kilopták vagy a hozzájárulásával kispórolták? Ki a felelős azért, hogy a lelátó vízszigetelését annak idején a kivitelező nem szakmai szabályoknak megfelelően végezte el? Tesz-e lépéseket az önkormányzat a felelősség megállapítása és az okozott ár megtérítése érdekében?

A válasz: felelős nincs, a szigetelést el fogják készíteni.

Az elmúlt húsz évben több történelmi léptékű út-, és járda felújítási program valósült meg Kaposváron. A polgármester a közelmúltban hirdette meg a Bereck Sándor IV. programot. A Cukorgyár köz egyik történelmi programba sem fért bele, noha a csapadékcsatornái rendbehozatalára az elmúlt két évtizedben már több alkalommal is ígéretet kaptak az ott lakó több mint ötven család. A mostohán kezelt közterületen a minimális városüzemeltetési feladatokat is csak álladó közelharc árán sikerült elvégeztetni.

Azt kérdeztem Szita Károlytól, mikor kap érdemi figyelmet a belvárostól alig 300 méterre lévő Cukorgyár köz? Segítene, ha a körzet egyéni képviselője, Mihalecz András képviselőtársam is szólna néhány jó szót az ott lakó családok érdekében?

A válasz: nincs annyi pénz, hogy minden igény ki lehessen elégíteni.

Az elmúlt években, hónapokban állami hatáskörbe kerültek a közszolgáltatási díjak megállapítása. A közgyűlésen arról tájékoztatta a képviselőket a polgármester, hogy újabb „államosításra” került sor: az év elejétől egy kormányzati intézmény állapítja meg, hogy az önkormányzat milyen összegű használati díjat kérhet saját cégétől, a kaposváriak tulajdonában lévő közművek használatáért! Eddig az önkormányzati tulajdonú víz- és szennyvíz közművek használatáért (üzemeltetéséért) az önkormányzati tulajdonú KAVÍZ Kft évi 340 millió forint használati díjat fizetett az önkormányzatnak. A jövőben a használati díj mértékét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke rendeletben állapítja meg. Ez nem más, mint az önkormányzati önállóság elleni legújabb merénylet.

A Fidesz frakció (élén a polgármesterrel) - amely korábban az önkormányzatot érintő vélt, vagy valós érdeksérelemért kardélre hányta volna, vagy az első lámpavasra felkötötte volna a szocialista kormány valamennyi tagját, most egyetértően asszisztál a helyi önrendelkezés megcsúfolásához.

A kaposvári adófizetőknek pedig marad a közszolgáltató cégek ma már több milliárdra rugó veszteségeinek finanszírozása. Meg az a hamis tudat, hogy Kaposváron alacsonyak a közszolgáltatási díjak.

Szita Károly (aki egyébként a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke) röviden így fejezte ki egyetértését: „had csorbuljon az önkormányzatok önállósága”!

Nagy vitát váltott ki a Kapos-Corso Kft – Szita Károlyhoz benyújtott - újabb bérleti díjcsökkentési kérelme. A bérlő – nem az első alkalommal – a forgalom visszaesésére hivatkozva azt kéri, hogy továbbra is a havi 200.000.-Ft+ÁFA bérleti díjat fizethesse. A bérlő kéréséhez a Fidesz frakcióvezetője 15 milliós befektetést hazudott hozzá! A helyiségcsoportot 2001.-óta, tehát tizenhat éve bérlik az önkormányzattól. A 324 m2 alapterületű helyiségcsoportot tizenhat évvel ezelőtt is 200.000.-Ft+ÁFA havi bérleti díjért bérelték.

A polgármester támogatta a kérést. Indoklása szerint a 200.000.-Ft/hó+ÁFA bérleti díj mellett a vendéglő bezárása és a munkahelyek megszűnése elkerülhető.

Nem tudom megítélni, hogy a CORSO havi bérleti díja magas vagy alacsony. Az viszont tény, hogy messze van a rendeletben meghatározott bérleti díjtól. Nem először tettem szóvá, hogy égbekiáltó aránytalanságok tapasztalhatók a vállalkozók által fizetett bérleti díjakban. Sokan emlegetnek korrupciót. A helyi rendelet alkalmatlan szerepének betöltésére. A bérleti viszonyok átláthatatlanok, a bírálati szempontok logikátlanok és követhetetlenek. Az „egyedi eljárás” keretében meghatározott bérleti díjak sokaságát lehetne felsorolni.

Példaként említhető az Ady E. u. 8. szám alatti, 53 m2 alapterületű, fagyizó céljára bérelt helyiségcsoport havi 113.260.-Ft+ÁFA bérleti díját. Megjegyeztem, hogy az Ady u. 8. a 35 év alatti vállalkozók számára történő kedvezményes, azaz 100.-Ft+ÁFA havi díjért történő bérbeadására volt kijelölve. Jól látható, elsődleges cél nem a fiatal vállalkozók támogatása, hanem a minél nagyobb bevétel elérése.

Még kirívóbb példája az egyedi elbírálásoknak: a Noszlopy G. u. 6. szám alatti, (a volt Szicília Étterem) 172 m2 alapterületű, vendéglátás céljára kiadott helyiségcsoportért havi 50.000.-Ft/hó+ÁFA bérleti díjat fizetnek.

Még ezen is túltesz a Fő u. 4. szám alatti (Stühmer kávézó), 181 m2 alapterületű helyiségcsoportot vendéglátás céljára – kifejezetten Szita Károly kívánságára – az önkormányzat havi 1.000.-Ft+ÁFA bérleti díj fejében adta ki.

A közgyűlést – egy soron kívüli revizori vizsgálat kapcsán - Dr. Csillag Gábor jegyzőhöz intézett kérdésem zárta: „Megállapítható-e Varga Magdolnának, a SzocioNet Egyesített Szociális és Gyermekjóléti Intézmény igazgatójának a felelőssége?” A válasz itt olvasható.