Középkort idéző jelzőrendszer épül Kaposváron?

2016.02.22.
Hozzászólás

Korábbi történelmi tanulmányaimból tudom, a középkori várak legmagasabb pontjára kitűzött zászlót arra is használták, hogy jelezze, a vár ura otthon van-e, vagy sem. Ha a zászló félárbocra volt eresztve, akkor a várúr nem tartózkodott otthon, így az idegen hiába is kereste.
Azt Orbán Viktor miniszterelnök Úr szerint, ha a befektetők megtudják, hogy megépül a kétszer kétsávos utópálya, akkor tömegesen fognak kopogtatni a polgármester ajtaján. Annak érdekében, hogy a befektetők feleslegesen ne rongálják kopogtatásukkal a polgármester irodájának ajtaját, indokolt lenne egy messzi földről is jól látható jelzőeszköz alkalmazása. Ezt a célt szolgálhatja a Közgyűlés által - a polgármester javaslatára - összesen 10 millió forintért készítetett két, nagyméretű zászló célszerű használata. Az az egyik - a város legmagasabb pontján – a Kecel hegyen lesz felállítva. A másik óriás zászló a Városligetben, a szánkózó domb tetején fog lengedezni. Amint azt a polgármester jelezte, ha a negyven méter magasan lengő zászló nem látható megfelelő távolságból, úgy a dombot megmagasítják. Nyilván a gyerekek örülni fognak a magasabb dombnak.
A zászlórúd negyven méter magas lesz, a tervezési költség 2 184 000.- forint. Figyelembe véve a szokásos tervezési díjakat, a két darab, 40 méteres zászlórúd kivitelezésének költsége elérheti a 65 millió forintot is. A középkorra emlékeztető zászló-jelzés megvalósításának költsége akár 80 millió forint is lehet. Akkor még az üzemeltetési költségeket nem is számoltam, ami szintén nem kevés lesz, hogy a polgármester gyakran van távol Kaposvártól

Persze a február 25.-i, csütörtöki közgyűlésen másról is szó esik.

 

A közgyűlés egyik legfontosabb napirendi pontja lesz a 2014 - 2020-as uniós ciklushoz kapcsolódó, közel 15 milliárdba-, illetve a Kormány által ígért, közel 45 milliárdba kerülő új létesítmények helyének a kijelölése, valamint az ezekhez kapcsolódó építési szabályzat módosítása. Az akár a 60 milliárdot is elérő projekt megvalósítása embert próbáló, nagy körültekintés igénylő feladat. Úgy tűnik azonban, hogy – Juhász Tibor egykori alpolgármester szavait idézem – „a döntések szivarfüstös, hátsó szobákban születnek”, félművelt, hiányos információkkal rendelkező tanácsadókra hallgatva.

 

Íme, egy példa!      

 

A Nemzet Sportvárosa újabb létesítménnyel gazdagodhat azzal, hogy megépül egy 4000 férőhelyes sportcsarnok. A négymilliárdba kerülő „fejlesztés célja, hogy egy új, multifunkcionális, sportcsarnok létesítésével olyan létesítmény épüljön, mely megfelelő, korszerű körülményeket teremt a város három, első osztályban játszó csapatának és az utánpótlás csapatoknak, ugyanakkor méltó színtere lesz a nemzetközi és a hazai I. osztályú sportrendezvényeknek továbbá a különböző kulturális rendezvényeknek.”

 

Kétségtelen, a jelenlegi sportcsarnok belmagassága 2 méterrel kisebb, mint a röplabdára „előírt” 9 méter. Igaz, ebből a helyi „örökös” magyar bajnokcsapatnak - ezt számtalan nemzetközi és hazai mérkőzés igazolta - inkább előnye, mint sem hátránya származott.

 

A leglátogatottabb kaposvári teremsportot képviselő kosárlabda csapat legidősebb szurkolói sem emlékezhetnek olyan esetre, amikor akár egy néző is kiszorult volna a mérkőzésről. Nincs Kaposváron olyan sportot ismerő-, sportszerető ember, aki nem értene egyet azzal, hogy még egy emberöltőig nem lesz szűk a jelenlegi sportcsarnok.

 

Álságosnak tartom, az utánpótlásra való hivatkozást. A világos sehol nem engedik meg azt a luxust, hogy az utánpótlás csapatok a magas bérleti díjú sportcsarnokban edzenek. Már csak azért sem, mert nem tudják megfizetni. Az utánpótlás csapatoknak – ahogy eddig is – az iskolai tornatermekben kell helyet biztosítani.

 

Az utánpótlásra hivatkozók jobban tennék, ha azoknak a kaposvári iskolák érdekében lobbiznának, ahol csak jóindulattal (vagy jóindulattal sem) nevezhető tornateremnek a testnevelési órák színhelye.

 

Az is igaz, hogy a jelenlegi sportcsarnok lassan eléri egy negyvenes férfi korát, ami sokak szerint egy sportcsarnok esetében öregnek számít. Persze, évekkel ezelőtt a panellakásokra is kimondták a halálos ítéletet, ennek ellenére a panelprogram keretében a kormány és a bankok 25 évre terhelték meg a hitelből felújított lakásokat. Ezzel csak azt akarom jelezni, hogy talán lenne olcsóbb megoldás is, mint négy milliárdért felépíteni egy olyan 4000 férőhelyes sportcsarnokot, amelyet Kaposváron semmilyen rendezvény nem tudna megtölteni (legfeljebb egy Orbán-Szita nagygyűlés).

 

Az új sportcsarnok helyének kijelölése több mint dilettantizmus: a kispályás labdarugó bajnokság színhelyéül szolgáló műfüves pálya, valamint a mellette lévő - gyermek-, és egyéb civil rendezvények állandó színhelyéül szolgáló - füves terület adna helyet a létesítménynek (az atlétika pálya szomszédságában). Ennek okául – Dér Tamás sportért felelős alpolgármesterre hivatkozva – azt jelölték meg, hogy nemzetközi mérkőzések csak olyan sportcsarnokban rendezhetők, ahol külön terem van a bemelegítésre. Az előírásnak megfelelően a két sportlétesítményt egy folyosó köti majd össze.

 

Valóban van ilyen rendelkezése a különböző nemzetközi szövetségeknek: felnőtt olimpiát, világbajnokságot, európabajnokságot csak az ilyen követelményeknek megfelelő létesítményekben lehet rendezni.

 

Persze nincs kétségem a felől, hogy 2024-ben olimpiát rendez Magyarország, és biztos vagyok abban is, hogy addig is számos világbajnokság, európabajnokság lesz színhelye Magyarország, és így Kaposvár is. Dér Tamás csupán azt felejti el, hogy világversenyeket csak legalább 5000 néző elhelyezésére alkalmas csarnokban lehet rendezni. A kaposvári ennél jóval kisebb lesz.

 

Meggyőződésem, hogy az új sportcsarnoknak a Matula tanya mögötti, tágasabb területen jobb helye lenne. Így az Arany János utcával közvetlen kapcsolatban lévő terület zsúfoltsága elkerülhető lenne, és tovább is eredeti funkcióját tudná betölteni a sportcentrum értékes területe.

 

Ha már a sportnál tartunk, szólni kell arról is, hogy versenyuszoda is épül, ugyancsak négy milliárdért.Az építés célja, hogy a Virágfürdőhöz kapcsolódóan egy új, 50 méteres, 10 pályás korszerű, minimális energiafelhasználású, FINA szabályoknak megfelelő versenyuszoda valósuljon meg, mely korszerű körülményeket teremt a város első osztályban játszó vízilabda csapatának, az utánpótlás csapatoknak, a különböző úszó sportokban jeleskedő sportolóknak, ugyanakkor méltó színtere lehet a nemzetközi és a hazai I. osztályú sportrendezvényeknek”. Lehet, hogy a jelenlegi 50-es medence visszakapja strandjellegét?

 

A nemzetközi előírásoknak megfelelő versenyuszoda megvalósításával indokolttá válik a szálloda építése is, tekintettel arra, hogy szálloda hiányában nehezen képzelhető el komoly nemzetközi vizes esemény megrendezése. Vélhetően lekerül a napirendről a gyógyszálló építése, mert a gyógyászati részleg jelenlegi kapacitásának optimális kihasználtsága megkérdőjelezi még egy kisebb gyógyszálló építésének indokoltságát is. Egy gyógyszállónyi beteg belépése esetén a kaposvári-, Kaposvár környéki betegek akár fél évet is várhatnak, mire sor kerülhet a kezelésükre. 

 

A kormány ígéretet tett a négycsillagos Deseda Kemping megvalósítására, tekintettel arra is, hogy „a Deseda tó partján az elmúlt években történt fejlesztések vonzzák a turistákat. Ugyanakkor a kaposvári szálláshelyek alacsony száma a többnapos tartózkodást nem tesz lehetővé”.

 

A Deseda turisztikai látogatottságát hivatott növelni az a sportfejlesztés is, amelynek keretében „egy vízisí- és wakeboard pálya épülne a tavon”.

 

Nem vagyok egyedül azzal a véleménnyel, hogy a Desedán jelenleg nincs olyan turisztikai látványosság és vonzerő, amely több napra a tóhoz invitálná a hazai- és külföldi (holland) turistákat. A strandolás feltételeinek javítása ezen némileg javíthat, azonban lényeges látogatottság növekedés ettől sem várható. Sokak szerint a horgászturizmus fejlesztése lehetne kitörési pont.

 

A turisztikai-, idegenforgalmi szakemberek szerint Kaposvár turisztikai és gazdasági fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges a kereskedelmi szálláshelyek számának növelése. A szálláshelyek alacsony száma miatt kevés az eltöltött vendégéjszakák száma. Ezért a beruházási programban szerepel a szállodai kapacitás fejlesztése.

 

Tagadhatatlan, hogy évek óta fejlesztési célként fogalmazódik meg egy jó minőségű szálloda építése, amely néhány éve a Kapos Hotel korszerűsítésében látszott megvalósulni. Sajnos, a beruházás gazdaságosságát a számítások nem igazolták, ezért a tulajdonos – jelentős állami támogatás ellenére is – visszalépett a beruházástól.

 

Most, több elképzelés kidolgozása van folyamatban. A korábban már említett, a Városi Fürdő és a Jókai liget közötti területen építendő szálloda mellett további szálloda építésének lehetősége fogalmazódott meg a városi sportcsarnok közelében lévő Matula tanya helyén is.

 

Csupán azt kellene eldönteni, hogy város sportcentrumában egy ide illő sportszállót akar építeni az önkormányzat, vagy egy erős, sikeres Kaposvárhoz méltó, ötcsillagos szállodát.

 

A Modern Városok program keretében a Kormány azt is megígérte, hogy Kaposvár gazdaságának fejlődése érdekében támogatja azt a lakásépítési programot, amely 70 szakember számára biztosíthatja a városhoz való kötödést. Nem tudni, hogy miért éppen 70, hisz semmilyen felmérés nem készült az igényekről.

 

Kétségtelen, a városban már korábban is volt kezdeményezés a fiatalok Kaposvárhoz való kötődését, letelepedését elősegítő program indítására, de a program már a startvonalnál beragadt. A Fő utcában, fiatal műszakiak számára épített, kedvezményes áron árult, tizenkét lakás csak egy részét tudta a város értékesíteni, és a Videotonnak adott nyolc telkeken sem jórészt a letelepedni vágyó műszaki értelmiség épített családi házat.

 

A lakóépületek egy része társasház formájában épül meg (Dési Huber köz) egy része pedig kertes környezetben, sorházas formában (Toponár, Fejedelem utca).

 

Befejezésként említést kell tenni a város történetének legnagyobb beruházásáról. A Kaposvári Közlekedési Központ kialakítására eredetileg 35 milliárd forintot szánt a kormány, amely egy újabb kormánydöntés alapján 12 milliárdra csökkent. Emiatt a projekt műszaki tartalma és fizikai kiterjedése jelentősen megváltozott, ezért a 300 millióért készített tervek átdolgozásra kerülnek. Feltételezhetően csak a helyi- és a távolsági autóbusz pályaudvar-, valamint a Baross Gábor utca és a Csík Ferenc sétány kapcsolatának átépítésére kerül sor.

 

Ha figyelemmel kíséri a csütörtök délelőtti közgyűlési közvetítést, többet is megtudhat.



Lap tetejére