Egy közgyűlési hozzászólásom nyomán SzocioNet félelemkeltés?

2016.02.09.
Hozzászólás

Napokig vajúdtam azon, hogy a 2016. évi költségvetési vitában szóvá tegyem-e – a szociális ellátó rendszer elmúlt évben történt átalakítása eredményeként – a korábbinál kevesebb pénzből gazdálkodó szociális ágazatban tapasztalt anomáliákat. Élénken élt az emlékezetemben, hogy miként „fúrták meg” a téli szünidei gyermekétkeztetésre tett képviselői kezdeményezésemet. Ráadásul – a szóvá tenni kívánt ügy - közvetlenül is és közvetve is érint.
A január 28.-i közgyűlést megelőző közmeghallgatáson – egy három gyermekes édesanya panasza – győzött meg arról, hogy nem szabad hallgatnom. Ugyanakkor nem állt szándékomban, hogy a „problémának” - a szelektív nyilvánosságban részesülő közgyűlésen túl - nagyobb nyilvánosságot adjak.
Arra azonban nem számítottam, hogy a SzocioNet (Egyesített Szociális és Gyermekjóléti Intézmény) vezetői közgyűlési hozzászólalásom „eredményeként” tovább fokozták a „hadviselést”, nyilvános megalázással, fegyelmi büntetés és elbocsátás kilátásba helyezésével fűszerezve. Mindezt közel 35 éves munkaviszony után. Úgy tűnik, megfélemlítést nem csak a pedagógusoknak kell elszenvedni. A pedagógusok érdekében számtalanszor szót emeltem. Most miért kellene hallgatnom?

Íme, a közgyűlési hozzászólásom:

 

Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés!

 

Idézem az előterjesztés bevezető mondatait: „2015 városunk történetének egyik legsikeresebb éve volt. Mindazt sikerült megvalósítani, amit közösségünk eltervezett, sőt az élet bizonyos területein olyan álmaink is valóra váltak, amelyekre nem is mertünk gondolni.”

 

Az előterjesztésben felsorolt eredmények közül - az időkeret szűkössége miatt - csak egy, időszerű, társadalompolitikailag fontos témakörre reagálnék.

 

Az előterjesztésben 2015. novemberi adatra hivatkozva olvasható: „tizenegy éve nem volt olyan alacsony a munkanélküliek száma, mint ma”.

 

Ez az állítás több sebből is „vérzik”, Tisztelt Polgármester Úr!

 

Nem összehasonlítható a két adat, ugyanis 2004-ben a „regisztrált munkanélkülieket” tartották-, 2015-ben a „regisztrált álláskeresőket” tartják nyilván. számlálja Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Azért sem összehasonlítható, mert 2004-ben még nem volt közmunka program, 2015 őszén 463 közmunkás javította Kaposvár foglalkoztatási statisztikáját.

 

Sajnos sokan nem ismerik fel, az ilyen összehasonlítás azt a látszatot kelti, mint ha a közmunkát elfogadnánk az emberi lét alapvető és hosszú távú elemeként. Ez senkinek nem lehet érdeke.

 

Az a helyes célkitűzés, mely szerint „mindazok számára, akik dolgozni akarnak, lehetővé kell tenni a munkát”, nem a közmunkáról szól. Elismerem a közmunka átmeneti fontosságát. Azonban a közmunkára alapozott teljes foglalkoztatottságtól nem lesz erősebb a kaposvári gazdaság. A közmunkás bérekkel nem lehet a „polgári berendezkedést és jólétet” megteremteni.

 

Tisztelt Polgármester Úr!

 

Sajnos, két évvel, az uniós ciklus megnyitása után is az olvasható a költségvetésben, hogy „2016. elsősorban a pályázatok előkészítésének, benyújtásának időszaka lesz, és a sikeres pályázatok esetében már megkezdjük a megvalósítás előkészítését is”.

 

Ez, az én olvasatomban azt jelenti, hogy kivitelezések jobb esetben is csak 2016 végén, de valószínűbb, hogy 2017 elején indulhatnak.

 

A 67-es út korszerűsítésének 77 milliárdos költsége nem érinti a költségvetésünket. A Modern Városok Program Kaposvárra eső 122 milliárdjából fennmaradó, mint egy 45 milliárd így is elképesztően nagy összeg. Ennek elköltése, a beruházások megvalósítása alig másfél, két év alatt, azaz a 2018-as országgyűlési választásokig emberfeletti munkát fog jelenteni.

 

A 45 milliárdhoz jön még hozzá az uniós támogatásból finanszírozott Integrált Települési Programhoz kapcsolható 14,7 milliárd, amelynek elköltésére, szerencsére több idő áll rendelkezésünkre. Ennek konkrét felhasználásáról viszont ma még keveset lehet tudni.

 

Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés!

 

Ma már tapasztalati tény, hogy a szociális ellátó rendszer átalakítása csökkentette a helyi szociálpolitika mozgásterét, romlottak működési feltételei.

 

Az előterjesztés elismerően szól a csekély számú, felsőfokú végzettséggel rendelkező bölcsődei dolgozók fizetés emeléséről. Ez fontos! Azonban azt is meg kellene említeni, hogy a bölcsődékben, a családsegítőnél nagy számban vannak olyan, 30-35 éves munkaviszonnyal rendelkező szakképzett dolgozók, akiknek a besorolási bére közel harmincezer forinttal marad el a ma hatályos bérminimumtól.

 

A közgyűlést megelőző közmeghallgatáson egy három gyermekes édesanya a szülök nevében szóvá tette - az évek óta tartó, áldatlan parkolási körülmények mellett - a Nemzetőrsori Bölcsödében tapasztalt alacsony gondozónői létszámot is. Idézem a közmeghallgatásról készített jegyzőkönyvet: „egy pillanat is elég a bajhoz, a gondozónő kiviszi pelenkázni a gyermeket és közben senki sincs bent a maradék 10-15 gyermekkel, mert egyedül van a reggeli és a délutáni órákban.”

 

Szita Károly válaszában kijelentette, a három gyermekes szülők kérését mindenki tekintse parancsnak. Ismét idézem a jegyzőkönyvet: „egy háromgyermekes anya kérését tessék parancsnak értelmezni. Ilyen egyszerűen látom a világot.”

 

Tisztelt Polgármester Úr!

 

Hangsúlyozni szeretném, nem csak a személyes érintettség okán vetem fel, hogy a szociális (egészségügyi) ágazat működési feltételeinek romlását jelentheti az is, hogy a SzocioNet – egyébként tájékozatlan, minimális empátiával sem rendelkező - vezetői egy, a két gyermekét egyedül nevelő édesanyára olyan embertelen munkarendet kényszerítenek rá, amely idegen a kormány családpolitikájától. Minősíti a SzocioNet vezetőit az is, noha tudják, a csonka család - az egyik gyermek halmozottan súlyos fogyatékossága miatt - háromgyermekesnek számít, segítség helyett álságos és cinikus tanácsokat adnak.

 

Polgármester Úr, kérem, ne csak a parkolási feltételek javítása terén szerezzen érvényt a háromgyermekes szülők kérésének.

 

Befejezésül, fontosnak tartom a költségvetés erényeként megjegyezni, hogy a működési költségvetés – a korábbihoz képest – jóval kisebb mértékben finanszírozza a fejlesztési költségvetés hiányát, azaz a városüzemeltetéstől (a város intézményeitől) kevesebb pénz kerül elvonásra. Úgy tűnik, ezzel nekem is megvalósul egy évtizedes álmom. Tényleg, megyünk előre?

 

Köszönöm a figyelmet.

 

Utóirat!

 

A Közgyűlést követően került sor a SzocioNet-hez tartozó bölcsődei dolgozók munkatársi értekezletére, melyet Varga Magdolna a SzocioNet Igazgatója tartott. Természetesen részt vett ezen a Bölcsődei Központ vezetője Csóligné Szlicki Katalin is. Az értekezlet fontos „napirendjeként” az Igazgatónő arrogáns hangnemben tájékoztatta a bölcsődei dolgozókat, hogy munkatársuk édesapja – önkormányzati képviselőként - a város közgyűlésén megrágalmazta őt és lejáratta a bölcsődei dolgozókat! Természetesen, ezt kikéri magának. Tette mind ezt úgy, hogy csak hallott a közgyűlési hozzászólásomról. Kijelentette, hogy a közgyűlésen a Polgármester a SzocioNet vezetőinek adott igazat. Így lehet egy munkahelyi közösségben ellenséges hangulatot kelteni!

 

Szita Károly - a SzocioNet vezetőit érintő hozzászólásomra – a jegyzőkönyv szerint a következőképpen reagált: „A Polgármesteri Hivatalban és az általa működtetett intézményekben a kollégái jelentős része megérdemli, hogy megvédje azokat. Különösen megvédi azokat, akik a szociálpolitika területén dolgoznak, mert iszonyatos munkateherrel, jelentős problémákkal találkozva az életük részének tekintik azt, hogy más embereken segítsenek. Függetlenül attól, hogy a Polgármesteri Hivatalon belül dolgozik, vagy a SzicoNetnél”.

 

Nincs ember, aki megkérdőjelezhetné a polgármester szavait (igaz van különbség a „megvédem” és az „igazat adok” szavak jelentése között. Szita Károly politikus-vezető szavaiból kiemelnék egy mondatrészt: „különösen megvédem azokat, akik…..életük részének tekintik azt, hogy más embereken segítsenek.”

 

Az említett két vezető szerintem nem ezek közé tartozik, tekintettel arra is, hogy segítség helyett továbbra is - arrogáns hangnemben - fegyelmi büntetéssel és elbocsátással fenyegetik a közel 35 éves munkaviszonnyal rendelkező gondozónőt. Jó okom van feltételezni, hogy a SzocioNet Igazgatóját befolyásolja egy 2007. szeptember 27.-i közgyűlésen – mint a Liget Időskorúak Otthona vezetőjét érintő, az időskorúak térítési díjával kapcsolatos - képviselői minőségemben tett hozzászólásom.

 

Varga Magdolna 2014 őszéig nem tudta, hogy az a „kisgyermeknevelő”, az a leányom. A gyermekeit egyedül nevelő édesanya számára 2012 nyarán engedélyezett munkarend 2014 őszén történt visszavonása feltételezhetően összefügg az említett „felismeréssel”. A bosszúállás szándékát sem tudom kizárni.

 

A következő írásomban kénytelen vagyok az akkori közgyűlési hozzászólásokra visszatérni. Tehát, folytatás következik.



Lap tetejére