Közgyűlés: napirenden az önkormányzat hatáskörébe tartozó közszolgáltatási díjak és a helyi adók 2016. évi nagyságának a megállapítása, II rész.

2015.10.31.
Hozzászólás

Fontos – politikai döntést igénylő esetekben – ritkán sikerül betartani azt a jogszabályi rendelkezést, amely előírja, hogy az előterjesztéseket nyolc nappal a bizottsági ülés előtt el kell juttatni a képviselők részére. Most sem sikerült.
A kormány rezsicsökkentése felülírta a helyi hatásköröket. A közszolgáltatási díjak esetében az önkormányzat döntési kompetenciája mára jószerivel csak a tömegközlekedési díjak megállapítása maradt. Annak ellenére, hogy Szolgáltató már szeptember közepén megküldte a helyzetelemzését, a nulla százalékos díjemelésre vonatkozó javaslatát, az előterjesztés mégis csak néhány órával a bizottsági ülés előtt vált elérhetővé a bizottsági tagok számára.
Ugyanez vonatkozik a helyi adók jövő évi nagyságának megállapítását – a nulla százalékos emelést- tartalmazó - előterjesztésre is. Noha lényegében csak kommunális adó- és az ugyancsak sok kaposvári családot érintő építmény-, és telekadó általános mértékének az emelése jöhetett szóba, mégis hónapokat vett igénybe a döntés.

Közgyűlés: napirenden az önkormányzat hatáskörébe tartozó közszolgáltatási díjak és a helyi adók 2016. évi nagyságának a megállapítása, II rész.

Nézzük kicsit részletesebben.

 

Az kétségtelen tény, hogy a kaposvári önkormányzat történetében egyedülálló eset, hogy sem a közszolgáltatási díjak, sem pedig a helyi adók nem emelkednek.

Persze nehéz is lett volna az emeléseket indokolni egy olyan történelmi léptékű megállapodás után, amely alapján a város 120 milliárd támogatást kapott a kormánytól. A kérdés az volt, hogy ebben a közhangulatban Szita Károly vállalja-e a viszonylag kis gazdasági „haszonnal” (adóbevételi többlettel) járó adóemelés népszerűségvesztés politikai kockázatát.

Nem vállalta! Már csak azért sem, mert az emelés ellentétes lett volna a – sokszor hivatkozott - „inflációt követő emeléssel” és a polgármester azon ígéretével, miszerint a Kaposváriak adóterhe 2016-ban nem emelkedik.

 

Nem emelkednek az autóbusz viteldíjak sem. Működik a tájékoztatom első részében jelzett „fekete doboz” effektus!

 

Idézet a Szolgáltatónak - az üzemeltetési költségekkel kapcsolatos - helyzetelemzéséből: „fontos megjegyezni, hogy a gázüzemű autóbusz üzemeltetése esetén több, előre nem ismert, nehezen kalkulálható költség merülhet fel. Ilyen például a buszok üzemanyag fogyasztása és annak beszerzési ára, a komprimálás költsége, a kiszolgáláshoz szükséges áramenergia mennyisége, mértéke. Jelenleg nem ismert az ehhez a technológiához tartozó kötelező szemlék, karbantartások és éves műszaki vizsgák költsége.”

Egy a biztos, a buszok bordó színűek lesznek.

A Tömegközlekedési Zrt szerint díjtételek változatlan fenntartása mellett az önkormányzati veszteségkiegyenlítési igény a működési költségek kompenzálására 193 millió forint (a 2015. évi önkormányzati támogatás 150 milliós összegét az igényelt támogatás 43 millióval haladja meg). A Szolgáltató a változatlan díjak mellett is 3 százalékos forgalom csökkenéssel számol. Egy esetleges 3 százalékos díjemelés esetén 5 százalékos forgalom csökkenést prognosztizál (az önkormányzati támogatási igény ebben az esetben 199 millió forint lenne).

 

Ezek után érthető a polgármester döntése: az önkormányzat a helyi tömegközlekedési közszolgáltatás 2015. évben hatályos díjait 2016. január 1-től nem kívánja módosítani. A Kaposvári Tömegközlekedési Zrt. részére 2016. évben 150 millió forint önkormányzati támogatást biztosít, amely összeg az üzemeltetési költségek pontosabb ismeretében változhat.

 

A helyi adók esetleges emelésével kapcsolatos „okfejtésem” szinte minden vonatkozásban helytállónak bizonyult. A 2015. évi nulla százalékos infláció és a korábbi polgármesteri nyilatkozatok ismeretében nem meglepő, hogy Szita Károly nem vállalta a kaposváriak többségét érintő - a megyei jogú városok között egyedülállóan alacsony - kommunális adó emelésének politikai kockázatát. Ugyanezen oknál fogva nem kerül sor – jelentős számú magánszemélyt érintő - az építményadó és a telekadó általános mértékének emelésére sem. A vállalkozói szférát – elsősorban a helyi multikat, pénzintézeteket, stb. – érintő adók emelésére pedig gyakorlatilag nincs lehetőség, adójuk a maximumon van.

 

Természetesen a polgármester mindezt „veretesebben” fogalmazta meg: Kaposvár Megyei Jogú Város pénzügyi helyzete a megtett központi és helyi intézkedések eredményeként stabil és kiegyensúlyozott, ezért helyi adóink mértékét 2016. évre nem javasolom emelni.

 

„MEGYÜNK ELŐRE”

 

A fizető parkolás díjai is évente szoktak változni (emelkedni). Most ez sem emelkedik, a kaposváriak mégis többet fognak fizetni.

 

Kaposvár méreteihez képest „világvárosi” gépjármű forgalmának szabályozása többfajta megközelítést tesz lehetővé. A „hivatalos” álláspont szerint „a fizetőparkoló zónák közelében – az ingyenes parkolást biztosító utcákban – a parkolók zsúfoltak, a közlekedés nehézkes, esetenként balesetveszélyes.”

Ennek „szellemében” kerül sor 2016. április 1-től fizetőparkoló zóna határainak a jelentős kiterjesztésére: keleti irányban a Virág u., Dési Huber utca, északi irányban a Damjanich utca területéig. Fizetőssé válik a Biczó Ferenc utca is. E mellett sor kerül egyes parkoló övezetek „felminősítésére” is: például a II. parkoló övezetben lévő - a város legforgalmasabb utcája a - Németh István fasor Biczó Ferenc utcáig terjedő szakaszának I. parkoló övezetbe, a Múzeum utca (Hild-udvar) I. parkoló övezetbe kerül besorolásra. Megjegyzem, nem is olyan régen a kórházba járók ingyen parkolhattak az utcában.

 

A forgalom-szabályozás- és a balesetveszély csökkentése érdekében az elmúlt években jelentős számú ingyenes parkolóhely vált fizetőssé (jó példa erre a Németh István fasor).

A kaposváriak tapasztalhatták, hogy a „helyzet” nem javult, a város parkolási díj-bevétele azonban jelentősen nőtt. Természetesen nem vitatható a fizetős parkolók forgalomszabályozó szerepe, csak nem ilyen - más városokéhoz képest - alacsony parkolási díj mellett.

 

Én egy másik megközelítést látok Szita Károly döntése mögött: a bevétel növelése úgy, hogy a többletterhet a kaposváriak csak „csepegtetve” érzékeljék.

 

Az egyszeri, nettó 71.630 e Ft kiadással szemben az új parkolóhelyek kialakítása-, és a parkolóhelyek átminősítése kapcsán évi, nettó 44.278 e Ft többletbevétellel számolhat az önkormányzat. A beruházás másfél év (!) alatt megtérül és még dicsekedni is lehet, hogy Kaposváron 2016-ban a parkoló díjak sem emelkedtek.

 

Ha figyelembe vesszük a parkolási díjbevétel többletet, hogy a helyi adók adóemelése során évi 30-35 millió többletbevétele van a városnak, akkor érthető miért nem vállalta Szita Károly az adó-emelés népszerűségvesztő politikai kockázatát.

 

Ilyen erős Kaposvár!



Lap tetejére