Közgyűlés: napirenden az önkormányzat hatáskörébe tartozó közszolgáltatási díjak és a helyi adók 2016. évi nagyságának a megállapítása I rész.

Tájékoztatásom nem teljes körű, tekintettel arra, hogy több előterjesztés még nem elérhető a képviselők számára. A tájékoztatást folyamatosan frissítem.

A díjmegállapítások közül – már évekkel ezelőtt - állami hatáskörbe került a távfűtés díjainak, a víz- és csatornadíjainak, valamint a hulladékgazdálkodás közszolgáltatási díjainak a megállapítása. Ezért is érthetetlen Szita Károly minapi rádiónyilatkozata, melyben a Balaton parti településeket – különösen Siófokot – marasztalta el a magas víz- és csatornadíjak és a szemétszállítási díjak miatt (melyeket tudvalévő, hogy alapvetően az adott közművekre eső „népsűrűség”, szállítási távolság, stb befolyásol).

Az önkormányzat díj-megállapítási hatásköre az alábbiakra terjed ki:

-          helyi autóbusz közlekedés díjai,

-          temetkezési díjak,

-          önkormányzati tulajdonú lakások bérleti díja,

-          távhőszolgáltatás csatlakozási díja,

-          települési folyékony hulladék összegyűjtésének díja,

-          kéményseprő-ipari közszolgáltatás díjai.

A fenti díjak közül semmiféle jogszabályi korlátozás nem érinti a temetkezési díjak, a lakbérek és a tömegközlekedés díjainak a megállapítását.

Az eddigi gyakorlat szerint a díjemelések inflációt követőek, azaz a tárgyévi díjemelés nagysága az előző évi inflációnak nagyságával egyező mértékű. Jelen esetben a 2015. évi infláció várható nagysága az - előterjesztő szerint - 0,0 százalék (a KSH szerint -0,2 százalék), így az esetleges emelések is ennek megfelelően alakulhatnak (ha csak ettől a politika-, esetleg az önkormányzat gazdasági érdeke el nem téríti).

Október 28.-án írom ezeket a sorokat, egy nappal a pénzügyi bizottság ülése előtt. A bizottság által kötelezően megtárgyalandó – a fentiekben felsorolt közszolgáltatások díjainak megállapításáról szóló – előterjesztések közül csak néhányról tudok tájékoztatást adni.

Köztudott, hogy az önkormányzati tulajdonú lakások (1118 db) kezelési költségeire a lakbérek nem nyújtanak fedezetet. 2015-ben az önkormányzat 5.180 eFt támogatást nyújtott a lakások kezelőjének, a Vagyonkezelő Zrt-nek (ez tette lehetővé tavaly is a jelentősebb díjemelés elkerülését).

A polgármester szerint a cél az önkormányzati támogatás fokozatos megszüntetése. Ezért 2016-ban csak 4.180 eFt támogatást nyújt a Szolgáltatónak, így biztosítható a minimális, 1,04 százalékos lakbéremelés. A mostani, alacsony lakbéremelésnek az is a feltétele, hogy a Sávház eddigi 24 órás őrzésének nettó 5.200.000.- forintos őrzését felére (csak nappalra) csökkenti az önkormányzat.

Köztudott, hogy a lakbérek és az önkormányzati támogatás együttes összege a fenntartás minimális költségeire nyújt fedezetet. Meg kell csak nézni az önkormányzati lakások (társasházak) külső megjelenését! Az igényes, kulturált lakókörnyezetet kialakítását felülírja a spórolás. Ezzel az önkormányzat önmaga teremti meg az kulturálatlan lakókörnyezetet, a hasonló lakáskultúrát. A költség-kalkuláció készítőjének kezét a Hivatal vezeti, itt a Társasházkezelő mozgástere rendkívül szűk.

Az önkormányzati lakások kezelője, a Vagyonkezelő Zrt Társasházkezelője jelentős számú magántulajdonú lakások (társasházak) kezelését, közös képviseletét is ellátja, nagyon pozitív tapasztalatok mellett. Nem lehet leírni, látni kell a különbségeket.

A közgyűlés egy előterjesztésben tárgyalja a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás-, a folyékony hulladék összegyűjtése-, a temetkezés-, valamint egyes önkormányzati intézményekben alkalmazott belépő díjainak megállapítását, jelen esetben a díjak jelenlegi nagyságának a fenntartását.

A Polgármesteri Hivatal megkeresésére sem a Kaposvár közigazgatási területén a szolgáltatást ellátó Kapos Kéményseprő Kft, sem a 156 Somogy megyei településen a szolgáltatást ellátó Magyar Kémény Kft nem válaszolt, nem tett javaslatot a díjak módosítására. Feltehetően azért, mert a kormány által benyújtott törvényjavaslat szerint az önkormányzatoknak a kötelező kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítására (a díjmegállapításra) vonatkozó feladata és hatásköre 2016. január 1. napjával megszűnik. A körülményekre tekintettel maradnak a jelenleg hatályos kéményseprő-ipari közszolgáltatás díjai.

A temetkezési díjak tekintetében éles ellentmondás van Szita Károly minapi rádiónyilatkozata és az közgyűlési előterjesztés között. Természetesen a papír kevesebbet bír el, mint a politikusi szóbeliség, ezért a közgyűlési előterjesztésben leírtak állnak közelebb a valósághoz.

A Somogy Megyei Temetkezési Szolgáltató Kft. nem kezdeményezett módosítást a temetői létesítmények igénybevételéért fizetendő díjak, az üzemeltető által biztosított szolgáltatások díjai és a temetőkben vállalkozásszerűen munkát végzők által fizetendő temető-fenntartási hozzájárulás díjai tekintetében, ugyanakkor javaslatot tett az önkormányzat által megállapított díjak közül a sírhely- és újraváltási díjak, valamint a lejárt, meg nem váltott és újraértékesített temetkezési helyek sírhely előkészítési díjának emelésére. Jelezte a Szolgáltató ugyanakkor azt is, hogy számukra az is elfogadható, ha nem kerül sor díjemelésre. 2015. január 1-i hatállyal a Szolgáltató a szolgáltatások körét jelentősen kibővítette, az ilyen módon önkormányzati hatáskörbe került díjakat csökkentette. A Somogy megyei városok temetkezési díjait felmérve megállapítható, hogy Kaposvár a sírhely megváltási díjakat tekintve a második legdrágább a megyében, de még a kaposvári lakosok kedvezményét figyelembe véve is jelentősen elmarad a legolcsóbb városoktól. Az előterjesztő szerint cél továbbra is a közszolgáltatási díjak alacsony szinten tartása (!?), ezért javasolja a jelenleg hatályos temetkezési díjak fenntartását.

Ismételten hivatkoznom kell Szita Károlynak a helyi rádióban tett nyilatkozatára, melyben a Somogy Temetkezési Kft-ben meglévő kisebbségi tulajdonra hivatkozik. Egyben ismételten kifejezi a többségi tulajdon megszerzésére vonatkozó szándékát. Megjegyzem a kaposvári temetők önkormányzati tulajdonban vannak, melyeket a Somogy Temetkezési Kft szerződés alapján üzemelti. Szita Károly 2010. óta „lebegteti” a „tulajdonszerzést”! Ezzel ”eteti” a kaposváriakat másfél évtizede, miközben csak rajta múlik, hogy többségi tulajdont szerezzen a Temetkezési Kft-ben. Ezért is nyújtottam be interpellációt néhány hónapja. A válasz azt bizonyítja, hogy Szita Károly nem akar temető üzemeltetési gondokat felvállalni, többször visszautasította az egyik tulajdonos ajánlatát, pedig ezzel többségi tulajdont szerezhetett volna. Megtehette volna azt is, hogy az önkormányzat alapít egy gazdasági társaságot és – amint azt megtette a víz- és szennyvíz közművek esetében tette – a tulajdonában lévő kaposvári temetőket az önkormányzati gazdasági társasággal üzemelteti (amint azt teszi a KAVÍZ Kft esetében is).

A szippantott szennyvíz díjainak módosítására (csak a közületek esetében van erre lehetőség), a szolgáltató nem tett javaslatot, ezért a jelenleg hatályos közszolgáltatási díjak maradnak érvényben 2016. január 1-vel.

Ugyancsak nem változnak az egyes önkormányzati intézményekben alkalmazott belépő díjak (Rippl-Rónai megyei Hatókörű Városi Múzeumban, a Takács Gyula megyei és Városi Könyvtárban, az Együd Árpád Kulturális Központban), tekintette arra, hogy az intézmények vezetői a Kaposváron élők helyzetét szem előtt tartva, illetve az alacsony inflációt figyelembe véve nem javasolnak díjemelést 2016. évre.

Nem tudom mire vélni, hogy a helyi tömegközlekedés díjainak felülvizsgálatra vonatkozó előterjesztés még mindig nem elérhető a város honlapján. Pedig az új autóbuszok fenntartási költségei messze elmaradnak a meglévő járművekétől, ezért talán nem is indokolt – a jelenlegi, évi 150 milliós önkormányzati támogatás mellett – a jegyárak emelése, nem is lehetne megmagyarázni. Persze a "fekete doboz" efektus műkődése sem kizárt.

A városnak szüksége van a többletbevételekre. Hogy mekkorára, azt az dönti el, hogy az unió által nem támogatott beruházások (új uszoda-, új sportcsarnok-, kemping-építés, színház rekonstrukció) kormány-támogatásból történő megvalósításához szükséges-e az önkormányzati önrész. Lehet, hogy ezt csak a napokban ismerte meg a polgármester. Ezért talán nem is meglepő, hogy a helyi adók felülvizsgálatáról szóló előterjesztést még nem elérhető a képviselők számára, a „csúszás” már több napos.

Az adóemelésre vonatkozó döntés nehezíti, hogy a polgármester egy évvel ezelőtt azt ígérte, a kaposváriak adóterhelése 2016-ban nem nő (részlet a 2014. október 13.-i közgyűlésen felvett jegyzőkönyvből: „A szándék, ami az adóterheket jelenti, változatlan marad Kaposváron”).

Értem én a hosszas gondolkodást, hisz a kommunális adó szinte minden kaposvári családot-, valamennyi szavazó-polgárt érint (több mint 26 ezer adóalanyt). Nagy a politika kockázata az elmúlt évi nulla százalékos inflációnál jelentősen magasabb adóemelésnek, annak ellenére, hogy a beállási szint alig 23 százalékos.

Ugyanez a helyzet az építmény-adó esetében is, ugyanis a sokakat érintő adó általános mértékének a beállási szintje alig haladja meg az 50 százalékot, itt van mozgástér, ennek emelése jelentős bevételt jelenthet az önkormányzatnak. A politikai kockázat ugyanaz, mint a kommunális adnál. A bevásárló központok (multik), a pénzintézetek, benzinkutak, stb építmény adója gyakorlatilag a maximumon van.

A város telekadó bevétele jelentősen elmarad az építmény adóbevételtől, azonban az telekadó általános mértékének az emelése – amelynek a beállási szintje nem éri el az 50 százalékot – szintén hozhat valamit a konyhára, politikai kockázat itt sem kicsi. A többi telek-adó kategória lényegében maximumon van, itt már többletbevételre alig van lehetőség.

Az idegenforgalmi adóból származó bevétel jelentéktelen, a beállási szint is közel 80 százalék, emelése ellentétes lenne a város idegenforgalommal kapcsolatos elképzeléseivel.

Az iparűzési adó mértéke kezdettől fogva a maximális 2 százalék, ez nem emelhető. Az adóbevétel nagysága az inflációtól-, és attól függ, hogy a város gazdasága hogyan teljesít.