Hozzávágtak Kaposvárhoz 120 milliárdot?

A jelentős késéssel megkezdett aláíró ünnepség-, illetve a sajtótájékoztató résztvevői közül néhányan abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy hallhatták Szita Károly újabb nagyot-mondását: „nehezen adta meg magát a miniszterelnök!”, majd – miután rájött, hogy butaságot beszél - azonnal helyesbített, „nem is adta meg magát” (minthogy nem volt még példa arra, hogy Orbán Viktor bárkinek megadta volna magát). Szita a botor megfogalmazással azt a látszatot akarta kelteni, mintha az aláírási ünnepséget megelőző megbeszélésen, kemény küzdelemben dőlt volna el, hogy Orbán Viktor milyen beruházások megvalósítására tesz ígéretet és mire ad pénzt. Ezzel legfeljebb az „átlag kaposvárit” lehet megtéveszteni, mert a jelenlévők tudták, hogy a megállapodás tartalmáról már hetekkel korábban döntés született. A polgármester megfeledkezett arról is, hogy a „Modern Városok Program” megvalósításáról szóló megállapodás aláírásának eredeti – a kaposváriak által is tudott - időpontja – a kaposváriak által tudottan - szeptember 25. volt.

Mindkét politikus külön-külön szajkózta azt az „ócska dumát”, miszerint „ne Budapesten döntsenek, hanem helyben határozhassák meg az emberek, mire van szükségük”. Pedig mindketten tudták, a város – a 2014 és 2020 közötti Európai Uniós költségvetési ciklusra vonatkozó – Integrált Területi Programja első verzióját (ITP 1.0) éppen a Budapest „útmutatása” alapján kellett gyökeresen átdolgozni. Azt is tudták, hogy az ITP 2.0 változatát a 1562/2015. (VIII. 12.) Kormányhatározatban közölt szempontok alapján kényszerült a kaposvári képviselő testület jelentősen módosítani. Ennyit tehát a helyi szükségletek budapesti elismeréséről.

Az miniszterelnöki ígéret lista viszonylag hosszú, de könnyen megjegyezhető minden kaposvári számára, hisz a kiválasztott beruházások megvalósítására az elmúlt egy-másfél évtizedben számtalan ígéret elhangzott. A pénzügyi fedezet is többnyire rendelkezésre állt. Az ígéretek „fedezete” az országos jelentőségű - uniós támogatással megvalósuló - M67-es állami út-beruházás megvalósítására még az elmúlt évben született kormányhatározat, a Közösségi Közlekedési Központ megvalósítására a 2011-ben kötött megállapodás. A város Integrált Területi Programjában (ITP) szereplő fejlesztések megvalósítására a kormány már korában biztosította a pénzügyi fedezetet. A felsorolt beruházások költsége minimálisan 122 milliárd forint. Ezek voltak a miniszterelnök ígéreteinek dokumentálható pénzügyi fedezetei. Csupán a „belső” arányokon kellett változtatni.

Kaposvár – és még jó néhány település – vezetője a gazdasági felzárkózás egyik akadályát látják abban, hogy nincs autópálya kapcsolat Kaposvár és az M7-es autósztráda között. Eredetileg autópályának induló, mára kétszer kétsávos (csökkentett műszaki paraméterű, később bővíthető) gyorsforgalmi útra „karcsúsított” út-beruházás egy része 2007. és 2011. között már elkészült (Balatonszemes-Somogytúr 12 km, Kapos füredi elkerülő 4,5 km). Szita Károly három évvel ezelőtti nyilatkozata még optimizmust tükrözött: „a kivitelezés 2013 negyedik, illetve 2014 első negyedévében indítható”. Ma sem tudni, hogy a Fidesz-kormány annak idején miért állította le a munkálatokat.

Az elmúlt közel öt évben olyan sok vargabetűt írt le az út-beruházás folytatása, hogy a kaposváriak követni sem tudták, bár a helyi médiumok gyakran foglalkoztak az egymást követő politikusi ígéretekkel. Most jó volt élőben hallani, végre megvalósul, legkésőbb 2019-re. A miniszterelnöki beszédből azonban kihallatszott, elsősorban politikai-, nem pedig gazdasági megfontolások alapján döntött a 67-es út korszerűsítéséről (és sajnos, ez a szempont a többi beruházásra is vonatkozik).

A miniszterelnök ugyancsak ígéretet tett egy korábbi szerződés teljesítésére, azaz a kaposvári Közösségi Közlekedési Központ kivitelezésére. Szita Károly 2011. elején arról tájékoztatta a kaposváriakat, hogy aláírta azt a megállapodást, amely alapján „néhány év és elkészül Kaposváron az integrált közlekedési központ, ami a városkövetkező száz éves fejlődését jelentősen meghatározza”. Az előkészítő, tervező munkára 378 millió forint uniós támogatást kapott a város.

A szerződés aláírásakor tett nyilatkozatok szerint a - teljes egészében uniós támogatásból megvalósuló - beruházás kivitelezése 2012 végén, 2013 elején elindulhat és 2015.-ig el is készül. Az üvegalagút építését is tartalmazó mega-beruházás becsült költsége 30 - 50 milliárd volt, ez a tervek elkészítése után 31 milliárdban állt meg. A tervek alapján készült makett ma is látható az Együd Árpád Művelődési Központ földszinti aulájában. Orbán Viktor indoklás nélküli ígérete szerint már csak 12 milliárd jut az eredetileg mega-beruházásnak kikiáltott beruházás kivitelezésére, Kaposvár közlekedési viszonyainak gyökeres átalakítására. Ez csak azok számára meglepetés, akik nem ismerik a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó uniós irányelveket: „borítékolható” volt, hogy a kaposvári közlekedésfejlesztésre nem jut ennyi pénz!  Ez nyilván jelentős műszaki tartalomcsökkentést jelent. Kérdés, a közel 400 millió forintba került terv módosítása milyen befejezési határidőt tesz lehetővé.

Kaposvári képviselőtestület által elfogadott - a 2014 és 2020. közötti uniós költségvetési időszakra szóló - Integrált Települési Programban (ITP) szereplő feladatokra a 14,7 milliárd forint uniós támogatást hagyott jóvá a kormány. A programban szerepelnek miniszterelnök által megígért támogatások is, így a három csillagos kemping (4 milliárd), a Csiky Gergely Színház bővítése és felújítása (9 milliárd), a sportcsarnok építése (4 milliárd), tízpályás, nemzetközi versenyek rendezésére alkalmas fedett uszoda (4 milliárd), és a közműfejlesztés (2 milliárd).

Az ígéretek között szereplő beruházások költsége 23 milliárd forint, amely több mint az eredetileg a kormány által Kaposvár számára „leosztott” 14,7 milliárd. A különbséget vélhetően a közösségi közlekedési központ - 31 milliárdról 12 milliárdra - lefaragott költségvetéséből fogják fedezni. Persze az sem kizárt, hogy a hiányzó pénzt a kormány pótolja, mert a ma ismert uniós támogatási szabályok szerint az ITP-ben szereplő három fejlesztés az operatív programokból nem támogatható: a sportcsarnok építése, a fedett úszómedence építése és a színház felújítása.

Orbán Viktor jól tudta, a Színház-rekonstrukció kiviteli terveit csak elő kell venni a fiókból, ugyanis azt követően, hogy a 2010. júniusi közgyűlésen Szita Károly bejelentette, „a miniszterelnök személyesen ígérte meg nekem a felújítást”, a város elkészítette a kiviteli terveket is. A költségvetésekben a Színház rekonstrukciójának fedezetéül 1,5 milliárd forint önrész szerepelt mindaddig, amíg a kormány meg nem tiltotta az önkormányzatoknak (így Kaposvárnak is) a hitelfelvételt (ugyanis az 1,5 milliárd fedezete bankhitel volt). A Színház-rekonstrukció tulajdonképpen folyamatban lévő beruházásnak tekinthető, annak ellenére, hogy a parlament kulturális bizottsága ez év tavaszán – az uniós támogatás hiányára hivatkozva – leszavazta a Színház felújítására tett javaslatot.

A turisztika fejlesztése a város-fejlesztési program egyik kiemelt ágazata. Ebbe illik a három csillagos Deseda Kemping megépítése is. Az erre szánt kétmilliárdot megduplázta a miniszterelnök. Csupán az a gond, hogy Szita Károly a 2008-ban megvásárolt ingatlanon gyerektábor kialakítását ígérte a Kaposváriaknak. „Már készül a tanulmány, melynek alapján elkezdjük a felújítást, lehetőséget biztosítva arra, hogy gyermekeink is táborozhassanak ott” („Kaposvár a legfontosabb”, 2010. augusztus, „HISZÜNK EGYMÁSBAN!”, 2014. szeptember.). A hasznosítási tanulmány elkészült. Abban már szó sincs a kaposvári gyerekek táboroztatásáról! Szita Károly „négycsillagos álma” szerint „a tervek szerint első lépésként háromcsillagos, 450 férőhelyes kemping létesítésére kerülne sor apartman házakkal, lakókocsi-állásokkal, kiszolgáló épületekkel. Ezt fejlesztenénk négycsillagossá. Cél, hogy ismét holland rendszámos autók árasszák el Toponárt.” Ez ellentétes Szita Károly választási programjával, melyet a képviselő testület a 2020-ig terjedő időszak városfejlesztési programként fogadott el.

A 2014. júniusi közgyűlésen jelentette be a polgármester, hogy „új 50 méteres, tízpályás, nemzetközi versenyek rendezésére alkalmas fedett úszómedence építésére kapott ígéretet Kaposvár Gyárfás Tamástól, a Magyar Úszószövetség elnökétől”. Orbán Viktor nem hagyta cserben Gyárfás Tamást, mostani ígéretével zöld jelzést adott az uszoda-építésnek.  Az új fedett uszoda elkészültéig korszerűsítik a jelenlegi ötvenes medencét, folyamatban van az új, a korábbinál nagyobb, korszerűbb tető-héjazatának kivitelezése.

Új sportcsarnok építése közel másfél évtizedes ígérete Szita Károlynak. A 2002. évi önkormányzati választásokra készített „Európa a jövőnk, Kaposvár a mi otthonunk!” című négyéves városfejlesztési programban szerepel egy sport-, vásár- és konferencia-központ építése az elkerülő út mellett. A polgármester a megvalósítást vállalkozói tőke bevonásával képzelte el. Kaposvár - 2004. év végén elfogadott – hosszútávú településfejlesztési koncepciója szintén megfogalmazza egy új multifunkcionális, három-ötezer nézőt befogadó sportcsarnok építését ugyancsak az elkerülő út mellett. De ígéretet tett a meglévő sportcsarnok korszerűsítésére és a nézőtér bővítésére is. Az elmúlt években a sportcsarnok-fejlesztések lekerültek a napirendről, olyannyira, hogy Szita Károly „HISZÜNK EGYMÁSBAN!” című programja említést sem tesz ezekről.

A nagy ívű sportfejlesztési program város 2020-as, uniós költségvetési ciklushoz igazodó fejlesztési programjában (ITP) a meglévő sportcsarnok felújítására „szelidült”. Ezért számomra is meglepetés erejével hatott a miniszterelnöknek az új, 4000 fős sportcsarnok építésére tett ígérete.

A sportlétesítmények építése kapcsán nem hagyhatom szó nélkül azt a miniszterelnöki kijelentést, hogy a kaposvári sportlétesítmények (is) a gyerekeknek épül (akikből majd nagyszerű sportolók lehetnek). Ez azért tartom álságos kijelentésnek, mert azok a gyerekek - akinek a szülei megengedhetik maguknak - havonta 4-5000 forintot fizetnek azért, hogy rendszeresen sportolhassanak (a tízezrekbe kerülő sportfelszerelésen kívül). A diáksport ma mostoha gyereke Orbán Viktornak és kormányának. Ahol nem alakultak a vállalkozó szellemű, elkötelezett testnevelők kezdeményezésére diáksport egyesületek, ott a diáksportolók száma radikálisan csökkent, az iskolai diáksport - pénz hiányában - „haldoklik”.

Csak remélni lehet, hogy a közműfejlesztésre szánt két milliárdból – Borhi Zsombor alpolgármester közelmúltba tett ígérete szerint – megoldható lesz a volt SÁÉV telepen működő, közel 50 kaposvári vállalkozó - közel húsz éve húzódó - út-, és közműgondjai.

Nem kétséges, hogy a „közösen kiválasztott” beruházások valóban sokat javíthatnak a kaposváriak életminőségén. Egy újságírói kérdésre válaszolva Orbán Viktor elismerte, a felsorolt fejlesztések csak „másodszándékkal” kapcsolhatók össze Kaposvár gazdasági fejlesztéséhez. Ezért, csak „jósolni” tudja, hogy az ígért fejlesztések hatással lehetnek a város kiemelt gazdasági ágazatai - az agrár-élelmiszeripar és a gépipar - fejlődésére is. Persze, ha a gazdasági növekedés is 3 százalék fölött lesz!