Veszélyben a rezsicsökkentés? Kaposváron elő lehet állítani olcsóbban a távhőt?

A távhőszolgáltatás lakossági- és intézményi díjának megállapításához kérte a kaposvári önkormányzat véleményét – immár harmadik éve – az illetékes miniszter. Ismert, hogy a távhőszolgáltatás hatósági ára 2011. április 15-től miniszteri rendelettel kerül megállapításra. A kormány 2011-ben befagyasztotta a távhő díját, de ezt követően sem a díjak, sem a díjmegállapítás módja nem került szabályozásra, csak a távhőszolgáltatók – mint például a Kaposvári Önkormányzati Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt – működőképességének fenntartását biztosító támogatási rendszer került kidolgozásra és alkalmazásra. A támogatás a távhődíj csökkentés miatt kieső árbevételt volt hivatott kompenzálni. Azaz a központi támogatás az árbevétellel nem fedezett működési költségekre nyújt fedezetet.

A polgármester által jegyzett korábbi előterjesztések közös „jellemzője” volt az a kérés, mely szerint a miniszter olyan távhő díjat állapítson meg, amely elismeri és figyelembe veszi a hőtermelés valós költségeit. A mostani polgármesteri előterjesztés abban tér el az előzőektől, hogy a kérések között nem szerepel a lakossági távhőtámogatás fenntartása. Ez vélhetően összefügg azzal, hogy Magyarország ellen a közelmúltban indult kötelezettségszegési eljárás. A központi támogatás megszűnésének beláthatatlan következményei lehetnek a távfűtéses lakásban lakók és egyes távfűtéses intézmények számára.

A kaposvári távhődíjak jövőbeni alakulását jelentős mértékben befolyásolhatja, ha az un. „kapcsolt termelés hasznosságának az elismerése” nem kerül visszaállításra. Közismert, hogy az olcsóbb távhő termelés érdekében távhőszolgáltatók egész sora építette ki a gázmotoros kapacitásokat, amely a távhő mellett villamos energiát is termelt. A termelt villamos energiát - a kormány pénzügyi támogatása mellett - az áramszolgáltatók kötelesek volta átvenni. A kormány 2011-ben megszüntette a „Kötelező Áramátvételi Támogatás” (KÁT) rendszerét, így a gázmotoros termelés már komoly veszteséget okoz a szolgáltatóknak. Megjegyzendő, hogy a FIDESZ renitens, de racionálisan gondolkodó tagja, Bencsik János a KÁT megszüntetésekor mondott le az energetikai államtitkári posztjáról. Az sem mellékes, hogy a kaposvári biomassza erőmű megvalósítása a KÁT megszüntetése miatt hiúsult meg. A polgármester a KÁT visszaállítását kéri részben a veszteségforrás megszüntetése - és ki nem mondva - a biomassza erőmű megvalósíthatósága érdekében. A polgármester - amikor az önkormányzat eladta az ingatlant a befektetőnek - 25 százalékos távhődíj csökkentést ígért a kaposváriaknak.

Az Állami Számvevőszék a közelmúltban vizsgálta, hogy a Kaposvári Önkormányzati Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt gazdálkodása 2008. és 2013. között megfelelt-e a jogszabályoknak és egyéb szabályozóknak. Az ÁSZ még Szita Károly kérésére sem vizsgálta azt, hogy a kaposvári távhőszolgáltató elő tudná-e állítani a távhőt olcsóbban. Nem vizsgálta, mert az ilyen vizsgálatok nem tartoznak az ÁSZ profiljába. Ezt még a MJV Szövetsége elnökének is illik tudnia.

Az ÁSZ ugyanakkor - a kaposvári önkormányzati cég alapvetően pozitív minősítése mellett - több fontos tényt állapított meg. Emlékeztetett arra is, hogy a kormány 2011-ben – miközben befagyasztotta a távhő díját - megszüntette a lakossági távhőfelhaszálás szociális támogatását. Az intézkedés jelentősen növelte a kaposvári távhőszolgáltató vevőkövetelését, azaz Kaposváron is egyre többen nem tudták fizetni a távhőszámlákat. A rezsicsökkentés ellenére ez a helyzet alig változott.

A 2013-ban megkezdett rezsicsökkentés keretében 20 százalékkal csökkent a távhő díja, amely évi 128,4 millió forintot "hagyott" a kaposváriak zsebében. A jelenlegi távhődíj alacsonyabb, mint a 2008. évi. Az önkormányzat díjmegállapítása eredményeként távhőszolgáltató mérlegszerinti eredménye 2008-ban -12,2 MFt volt, melyet a cég "takarékosabb" gazdálkodással (létszámcsökkentés, karbantartások elhalasztása, díjemelés, stb) ellensúlyozott.

A központi költségvetésnek a kaposvári távhőszolgáltató működőképességének fenntartása az elmúlt négy évben közel 1,5 milliárd forintjába került (2011-ben 113,9 MFt, 2012-ben 362,7 MFt, 2013-ban 516,3 MFt, 2014-ben 479,0 MFt). A támogatás jelentős volt annak ellenére, hogy a távhőkapacitás kihasználása - beruházások és újabb fogyasztók bekapcsolása révén - 30 százalékkal nőtt.

A kaposvári önkormányzati távhőszolgáltató gazdálkodási problémái csak a jéghegy csúcsát jelentik. A fenntarthatatlan rezsicsökkentés hasonló nagyságrendű pénzügyi-gazdálkodási problémákat okoz a szemétszállítás-, továbbá a víz- és csatornaszolgáltatással foglalkozó Kapos Holding cégeknek is. Mint már annyiszor leírtam, ne legyen kétsége senkinek sem a felöl, hogy az önkormányzati cégek veszteségeit így vagy úgy jórészt a kaposvári adófizetők fizetik meg. Ugyanúgy, mint annak idején az "ingyenes" szemétszállítást.