Berzsenyi park: TRIANON Emlékmű (az emlékmű-állítás viszontagságos története).

Így is történt. A Berzsenyi parkban felállított Emlékmű avatásakor magas rangú állami vendég mondott ünnepi beszédet (aki az eső miatt nem lóháton, hanem autóval jött Kaposvárra).

Ma már tényként lehet kezelni, ha a képviselők elfogadják Szita Károly javaslatát, az első Nemzeti Összetartozás Napján biztosan nem lett volna Kaposváron emlékhelye Trianonnak (legfeljebb egy „futtában” elkészített emléktábla az I. világháborús emlékműn).

 

Közel öt év ahhoz, hogy a kaposvári önkormányzat Trianonnak „méltóbb” emlékművet állítson. Miért? Ezt szeretném elmondani. A közgyűlési előterjesztések-, jegyzőkönyvek alapján készült írásom a helyi politika ötévi tétovázása, „vargabetűi” miatt „sikerült” a megszokottnál hosszabbra.

 

Ma már a múló emlékezés jótékony homálya fedi, hogy közel tíz évvel ezelőtt Békéscsaba MJ Város Közgyűlése 2005. szeptemberi határozatában felhívással fordult az ország valamennyi önkormányzatához, hogy a településükön lévő I. világháborús emlékműnél Trianon emléktáblát helyezzenek el. A kaposvári Közgyűlés csak 2006. június 15.-i ülésén tűzte napirendre az emléktábla elhelyezéséről szóló előterjesztést. Szita Károly azonban úgy gondolta, ha már másnak jutott eszébe az emlékállítás, akkor Kaposvár csak nem elégszik meg egy szerény emléktáblával: „jelentős képviselői igények érkeztek hozzám, hogy „méltóbb” emlékművet állítsunk Trianonnak, mint ami az előterjesztésben szerepel”. A közgyűlésen egyetlen hozzászólás nem volt, így nem derült fény a „jelentős igényt” bejelentő képviselők személyére. A „méltóbb” emlékmű állításáról szóló előterjesztés elkészítéséhez természetesen legalább egy év kellett, ezért a Közgyűlés határidőként 2007. november 15. napját határozta meg.

 

Aki ismerte a város kulturális életének akkori - testnevelő tanárokból álló - vezetését, az nem csodálkozott azon, hogy egy bruttó 360 ezerbe kerülő, pár soros felirattal ellátott, 40x60-as emléktábláról szóló közgyűlési előterjesztés elkészítéséhez fél év kellett. Így aztán érthető, hogy a „méltóbb” emlékmű-állításról szóló előterjesztéshez további egy év szükségeltetett.

 

A 2006. június 15.-i közgyűlésen megjelölt felelősök „felhívással fordultak Kaposvár építészeihez, művészeihez, lokálpatrióta lakosságához, hogy véleményükkel segítsék az emlékhely méltó helyét megtalálni”. A „méltó helyet” az év végére meg is találták a Berzsenyi parkban.

 

A viszonylag gyorsan megszervezett „társadalmi vita” ellenére képviselőknek csak közel egy év múlva, a 2007. november 8.-i ülésen volt lehetőségük dönteni arról, hogy pályázatot írnak ki a Trianoni emlékmű elkészítésére. A pályázati feltételek kialakítása alapos előkészítést igényelt, ezért a kiírás elkészítésének határidejéül 2008. június 30. napját határozták meg. Ugyancsak határidőt szabtak az emlékmű felállítására is, 20010. június 30. napját.

 

A közgyűlésről készült jegyzőkönyvből sem derült ki, hogy mi indokolta a „bő lére eresztett” határidőket és miért éppen június 30. az emlékmű avatás időpontja? Az emlékmű-állítással kapcsolatosan a korabeli jegyzőkönyv egyetlen hozzászólást, Szita Károly szavait rögzítette: „el lett döntve, emlékművet fogunk építeni. Az Országzászlót pedig vissza fogjuk állítani 2009-ben Kaposváron, a Trianoni emlékműtől függetlenül.”

 

A Közgyűlés 2008. június 5. napján tárgyalta meg a „Trianon Emlékmű” pályázati kiírását, amely úgy rendelkezett, hogy - bár „lakossági közvélemény kutatás véleményei alapján” az emlékmű legoptimálisabb helyszíne a Berzsenyi park rendőrség felőli délkeleti része - a pályázók az emlékmű helyére is tegyenek javaslatot (amennyiben az elképzelt alkotás a kiíró által meghatározott környezetbe nem illeszkedik).

 

Az emlékmű felirat tervezett szövege:

 

„Csak törpe nép felejthet ős nagyságot

Csak elfajult hős elődöket” (Garay János)

Trianon örök emlékezetéül

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010

 

A pályázati kiírás feletti vitában több képviselő is véleményt nyilvánított. Dr. Giber Vilmos (Fidesz) tanácsnok Babits Mihályt idézve elmondta, „nem lehet hallgatni Trianon tragédiájáról”. Javaslata szerint közadakozásból épülne fel az emlékmű. Dr. Szép Tamás (Fidesz) javasolta, hogy a pályázók tehessenek javaslatot az emlékműre kerülő szövegre is. Mihalecz András (Fidesz) javasolta, hogy a Vas Albert vers címe is kerüljön fel az emlékműre: „adjátok vissza hegyeinket”. Pintér Lóránt (SZDSZ) megkérdezte Mihalecz Andrást, „ki fog érte menni?” Megjegyezte, arra kellene felhívni a figyelmet, hogy a magyar politikai osztály történelmi hibái vezettek Trianonhoz.

 

A képviselők végül úgy döntöttek, hogy a pályázók nem csak a „Trianon Emlékmű” helyére, hanem a feliratára is tegyenek javaslatot. A pályázat beadásának határidejét 2008. szeptember 30. Az emlékmű felállításának tervezett időpontja – ki tudja miért - 2010. június 30.

 

Az Országzászló felállításáról nem esett szó a nyár előtti utolsó közgyűlésen. Ezért, kisebb meglepetést okozott, hogy az „őszi ülésszak” első-, azaz 2008. szeptember 25.-i testületi ülésén egy, a Trianoni békeszerződést elutasító, 1938-ban a Színház parkban felállított - majd a II. világháború után lebontott Országzászló újjáépítésére vonatkozó előterjesztéssel rukkolt elő a polgármester.

 

Az előterjesztés - noha döntés még nem volt - tényként kezelte a Országzászló újjáépítését, felállítását: „képviselői kezdeményezésre – a Városszépítő Egyesület támogatásával – az országzászló helyreálltását, újra építését határozta el a város az eredeti helyszínen.” Az nem derült ki, hogy ki volt az a képviselő, aki kezdeményezte a kaposvári Országzászló újjáépítését.

 

A javaslat szerint az 1938-ban felállított Országzászló hű másolata kerülne újjáépítésre. A feliratokra két változatban tett javaslatot a polgármester. Az egyik változatban az eredeti felíratok szerepeltek, mint például

 

„Csonka Magyarország nem ország,

Egész Magyarország mennyország.” továbbá, a Magyar Hiszekegy refrénje

 

„Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,

hiszek egy isteni örök igazságban,

hiszek Magyarország feltámadásában.” illetve a történelmi Magyarország címereivel hímzett zászlón a felírat

 

„Így volt, így lesz”

 

A második változat szerint a „Csonka Magyarország nem ország” kezdetű felirat helyett a következő felirat lenne elhelyezve

 

„De túl minden bún, minden szenvedésen,

Önérzetünket nem feledve mégsem,

Nagy szívvel, melyben nem apad a hűség,

Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség”

(Sajó Sándor)

 

A Magyar Hiszekegy helyett pedig a Szózat egy versszaka kerülne elhelyezésre

 

„Légy híve rendületlenül

Hazádnak, oh magyar.

Ez éltetőd, s ha elbukál

Hantjával ez takar.”

(Vörösmarty Mihály)

 

A közgyűlési vitában két érdemi javaslat hangzott el. Dr. Szép Tamás (Fidesz) szerint az újjáépített Országzászlón az eredeti feliratok mellett a második variációban szereplő feliratokat is el kell helyezni. Kováts Imre (Somogyért) javasoltam, kérdezzük meg a kaposváriakat arról, hogy a korábbi közgyűlési határozat alapján a Berzsenyi parkban felállításra kerülő Trianoni emlékmű mellett, hallandók-e közel 25 millió forintot áldozni a két világháború közötti revizionista, irredenta eszmékeket idéző Országzászló újjáépítésére. Javasoltam, hogy a kaposváriak – elődeinkhez hasonlóan – közadakozás formájában fejezzék ki egyetértésüket.

 

A képviselők mindkét javaslatot megszavazták. Ennek ellenére a 206/2008.(IX. 25.) önkormányzati határozatban nem a közgyűlésen megszavazott - a hangfelvétel által is rögzített, a közadakozásból történő újjáépítés - javaslat került megszövegezésre.

 

A határozat szerint a Közgyűlés „az emlékmű felállításának költségeihez történő hozzájárulás érdekében Kaposvár város polgárai körében közadakozást hirdet.”

 

A Közgyűlés a tervek elkészítésére vonatkozó felhívás megjelentetését már nem bízta a kultúra irányítóira, ezért erre a „megszokott” egy év helyett a műszaki igazgató csak néhány napot kapott.

 

Amikor Szita Károly – nyilván nem véletlenül - eredménytelennek nyilvánította a Trianon Emlékmű kialakítására meghirdetett pályázatot, önálló képviselői előterjesztést nyújtottam be „Trianoni emlékhely kialakításának támogatásáról” címmel. Javasoltam, hogy a Közgyűlés írjon ki új pályázatot és a Trianon Emlékművet 2010. június 4. napján avassuk fel.

 

Ezt követően készült az a Szita Károly által jegyzett – jól láthatóan „rögtönzött” - előterjesztés, melyben a polgármester javasolta, hogy a Trianon Emlékmű kialakításáról szóló határozatokat a Közgyűlés vonja vissza, mert „az Országzászló újjáépítése méltó módon idézi Trianon emlékét.”

 

A 2009. április 23.-i közgyűlésen azt javasoltam, a Közgyűlés ne fogadja el Szita Károly javaslatát, ne vonja vissza a Trianon Emlékmű felállítására 2007. november 8-án hozott határozatát, hanem a Közgyűlés írjon ki új pályázatot és az Emlékművet 2010. június 4. napján avassuk fel.

 

Az előterjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítésben részletesen foglalkoztam az Országzászló Mozgalom történelmi hátterével és politikai indítékaival. Utaltam arra is, hogy bár 2001-ben történt kísérlet a Szabadság téren felállított Ereklyés Országzászló visszaállítására, azonban erre nem került sor, mivel a Fidesz kormány elfogadta az MTA álláspontját, miszerint az Ereklyés Országzászló visszaállítása „hátrányos lehet Magyarország európai integrációja, kissebségi magyarok érdekeinek szolgálata és a szomszédos országokkal kialakítandó jó viszony szempontjából.”

 

Okkal kérdeztem Szita Károlyt, mi indította arra, hogy kezdeményezze - nyilván a Fidesz frakció egyetértésével - a Trianoni Emlékmű állítására vonatkozó közgyűlési határozat visszavonását?  Fideszes képviselő társaimat ugyancsak „kérdőre vontam”: miért változott át „méltóbb” emlékezésre lehetőséget adó Tianoni Emlékmű állítás szándéka egyik napról a másikra a „Mindent vissza” akaratot kifejező Országzászló újjáépítésére?

 

Sem a polgármester kezdeményezéséhez, sem pedig az én előterjesztésemhez nem volt képviselői kérdés, hozzászólás. Meglepetésemre Szita Károly egyetértett a pályázat újbóli kiírásával és az avatás időpontjával. Ugyanakkor elmondta, hogy nem kívánja figyelmen kívül hagyni a kaposváriaknak az Országzászló újjáépítésére vonatkozó közakaratát: eddig körülbelül 400 kaposvári fejezte ki pénzel is támogatási szándékát és a további befizetésekre nyitva álla számla. A Közgyűlés Országzászló felállításának időpontjául a Színhát rekonstrukciójával egy időben megvalósuló parkrendezést tűzte ki. Megjegyzem, azon túl, hogy nem értettem egyet az Országzászló újjáépítésével, nem is hittem abban, hogy a Csiky Gergely Színház felújítása belátható időn belül sor kerülhet (bár 2009. április 23.-án még nem volt ismert Orbán Viktor azon ígérete, miszerint a kormány biztosítja a felújítás pénzügyi fedezetét).

 

A Közgyűlés látszólag kompromisszumos döntés hozott. Döntött arról, hogy 2010. június 4-én felavatjuk a Trianon Emlékművet és a Színház rekonstrukciójával egy időben az Országzászló újjáépítésére, avatására is sor kerül. Csak később vált nyilvánvalóvá, hogy a Trianon Emlékmű felállítására vonatkozó javaslatom elfogadását a közelgő, 2010. évi választások, illetve a szélsőjobb erősödése „kényszerítették” ki. Másrészt a 2009. április 23.-i közgyűlésen az is nyilvánvaló volt, hogy 2010-ben nem lesz Színház rekonstrukció és parkrendezés, így az Országzászló újjáépítésére és avatására sem kerül sor. Feltételezem, javaslatom elfogadásában szerepet játszott az is, hogy Szita Károly már tudott arról, hogy az előkészítés alatt álló törvény-javaslat szerint június 4. a „Nemzeti Összetartozás Napja” lesz.

 

Az már „történelmi tény”, ha nem fogadja el Szita Károly és a fideszes többségű képviselő testület az új pályázat kiírására és a Trianon Emlékmű felállítására és 2010. június 4.-i avatására vonatkozó javaslatomat, akkor öt év elteltével sem lett volna lehetőség a Trianonról való „méltóbb” megemlékezésre.

 

Képviselői munkám egyik jelentős eredményének tartom, hogy az „objektív” körülmények ellenére hozzájárulhattam a Trianonról történő „méltóbb” megemlékezés „tárgyi” feltételeinek megteremtéséhez. Meggyőződésem szerint Trianonra a helyes válasz nem az Országzászló újjáépítése (az Ereklyés Országzászló újbóli felállítása).

 

Trianonra a helyes válasz a külhoni magyarok állampolgársághoz való juttatása, a kulturális-, oktatási intézményeinek-, az autonómia különböző formáinak támogatása, a testvérvárosi kapcsolatok kialakítása, erősítése.

 

Remélem, hogy a kaposvári Országzászló újjáépítésével kapcsolatos interpellációm eredményeként a polgármester javasolni fogja a közgyűlésnek a két világháború közötti revizionista, irredenta eszmékeket idéző Országzászló újjáépítésére, avatására vonatkozó közgyűlési határozatok visszavonását.