KÖZGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁS - FŐÁLLÁSÚ KÉPVISELŐKET A KÖZGYŰLÉSBE!

A 2014. évi költségvetés - elmúlt évekhez hasonlóan – jelentős többlettel zárt. A 2 440 e Ft többletműködési költségvetésben jelentkezett, azaz a tervezett feladatok megvalósításának jelentős része áthúzódott 2015-re. A pénzmaradvány döntő hányada a 2015. évi felhalmozási költségvetés hiányát fogja finanszírozni. Kaposvár közel 30 milliárdos adósságszolgálatát hiába vállalta át a kormány, a város mozgástere érzékelhetően nem nőtt, a beruházások egy részét a működési költségvetés finanszírozza.

A választási költségvetés végrehajtása meghaladta a rendelkezésre álló kapacitásokat: míg tavaly nyáron Szita Károly úgy nyilatkozott, hogy „Kaposváron idén több mint 2 milliárd értékben újulnak meg az utak, járdák, vízelvezető árkok. A munkákkal megbízott kaposvári vállalkozások csaknem 400 helyen dolgoznak városszerte”, addig a 2014-t értékelő beszámolóban kénytelen leírni „2014-ben több mint 90 helyen 1,1 milliárd Ft értékben végeztünk útburkolat és járda felújítást.” Ebben az évben közel 210 millió forintot költünk út-, és járda felújításra, de az összeg nagyobbik része (162 e Ft) a 2014-ről áthúzódó munkák költségeit fedezi. Új munkákra 31 millió jut ebben az évben.

A 2015. évi költségvetés szerint a felhalmozási kiadás 3 187 e Ft lesz, melyből 1 753 e Ft a 2014-ről áthúzódó beruházás, míg az „új” feladatokra 1 434 e Ft jut. Ezek között szerepel a Rákóczi stadion rekonstrukció II. és III. üteme (636 e Ft), a közvilágítás korszerűsítése (328 e Ft), köztéri kamerák kiépítése (212 e Ft). A munkák 100 százalékos kormány-támogatással valósulnak meg. A nagyobb kiadások közé tartozik az Élményfürdő üzletrészének esedékes törlesztő részlete (120 e Ft), a korábban nem tervezett Németh István fasor É-i oldalának felújítási munkái.

Nem jelentéktelen összeget (18 e Ft) költünk a Kossuth téri szökőkút felújítására.

Az elmúlt tizenöt év kampányszerű-, rendkívül hullámzó fejlesztéspolitikáját 2014-ben sem tudták követni a rendelkezésre álló kapacitások. Továbbra sem sikerül megvalósítani a kaposvári vállalkozások egyenletes munkaellátottságát. Ez negatívan hat a foglalkoztatásra is.

A „HISZÜNK EGYMÁSBAN” ötéves várospolitikai program szerint Kaposvár belátható időn belül ipari, európai érelemben vett „zöld” várossá válik. Jövőjét a megújuló energiák használatára, a napelemek és a napkollektorok energiatermelésre alapozza. Sajnos a 2015. évi költségvetésben ennek semmi jelét nem látni. Talán nem véletlenül, ugyanis a megújuló erőforrások gyors elterjesztése nem szerepel a kormány prioritásai között. Az egyik gazdasági hetilap szerint „a magyar kormány rövidesen az EU bírósága elé állhat, ha a korábbi figyelmeztetések ellenére sem alkalmazza az unió energiahatékonysági irányelveit”.

Az önkormányzat szociálpolitikai kiadásai 2014-ben tovább csökkentek: a tervhez (927 343 e Ft) képest a 61,2 %-os teljesítés (567 691 e Ft) kirívóan alacsony!  A polgármester szerint a foglalkozatást helyettesítő támogatás alacsonyabb felhasználtságát a közfoglalkoztatás kiszélesítése okozta, a támogatásra jogosultak nagyobb számban hosszabb időszakra vettek részt a közfoglalkoztatásban. Ez nem felel meg a valóságnak: egyrészt a tervezett 525 főhöz képest „csak” 389 fő foglalkoztatása valósult meg (8 órás munkaidőre számítva), másrészt a munkaügyi adatok szerin 2014-bent a kaposvári regisztrált álláskeresők száma 2627 főről 2679 főre, azaz 52 fővel nőtt. Figyelembe véve, hogy a 2015. évi költségvetésben az elmúlt évinél kisebb, 280 fő a közfoglalkoztatottak tervezett száma, valamint az, hogy közfoglalkoztatásnak önkormányzati önrésze 36 millióval, 80 millióra nőtt, a kaposvári regisztrált álláskeresők száma várhatóan nőni fog. Furcsa módon a szociálpolitikai kiadások között került számbavételre a közcélú foglalkoztatás költsége, noha a közmunkásokat a kormány statisztikája nem különbözteti meg a „rendes” munkavállalóktól.

Szita Károly szerint a lakásfenntartási támogatás igénybevétele azért volt alacsony, mert a rezsicsökkentés miatt a támogatást kevesebben igényelték. Kérdés most már csak az, ha a rezsicsökkentés miatt nőtt az alacsony jövedelműek fizetőképessége, akkor a közszolgáltatók kintlévőségei (víz- szennyvíz, hulladékszállítás, távhő) miért nőttek tovább közel 100 millióval, 1 milliárd 215 millióról, 1 milliárd 311 millióra.

Április első napjaiban Kaposváron járt a szociális ügyekért felelős államtitkár, aki követendően nevezte a város új szociális rendszerét, kiemelve, hogy a Kaposváron a szociális jogosultságok köre szélesedett, négy új típusú támogatási formát is bevezetettek és a támogatások mértéke is nőtt. Az államtitkárt bizonyára tévedésbe ejtették, mert a 2015. évi költségvetés számai azt mutatják, hogy Kaposvár szociálpolitikai kiadásai tovább csökkentek. Vitathatatlan, hogy korábban az önkormányzat szociális gondoskodása példaértékű volt. A szociálpolitikai ráfordítások azonban 2010-től évről évre csökkentek, a 2010. évi 980 068 e Ft-ról, 2014-re 567 691 e Ft-ra. A 2015-re tervezett kiadás 387 143 e Ft, melyet - döntően - a közmunkások foglalkoztatására szánt kiadások 36 millióval történő megemelése miatt a közgyűlés az április 23-i ülésén 418 748 e Ft-ra módosított. Ez akkor is közel 150 millióval kevesebb, mint a 2014. évi ráfordítás. Legyünk korrektek, tételezzük fel, hogy Kaposvár 2014. évi és a 2015. évi szociálpolitikai ráfordítások különbségét a kormány - ígéretének megfelelően - a járási hivatalokon keresztül eljutatja a rászorultaknak, így a kormány új szociális rendszerében a rászorultak a korábbiakhoz képest nem kapnak szerényebb összegű ellátást. A lényegen ez azonban nem változtat. Nőtt a kiszolgáltatott emberek száma. Több lehetőség lesz az ígérgetésre, a jogszabályokat „megkerülő” méltányosság gyakorlására.

A Közgyűlés megtárgyalta a közterület rendeltetésétől eltérő használatáról szóló rendelet módosítására vonatkozó előterjesztést.

Az előzményekhez tartozik, hogy a Magyar Államvasutak Zrt kérelmet nyújtott be az Önkormányzathoz, hogy a „Kaposvár vasútállomás műemlék felvételi épület rehabilitációja” tárgyú beruházás kapcsán tekintsen el a kb. 1900 m2 nagyságú közterületi bérleti díj megfizetésétől. Az 1,7 milliárdos beruházásnak része az útépítés és a parkosítás, így az ezzel együtt járó közterület használati díj megfizetése is. Nem tartom korrektnek kiragadni az 1,7 milliárdos beruházásból az épület előtti közterületen végzendő munka 48 milliós költségét és szembeállítani a közterület használatért fizetendő díj összegével, melynek összege minimum 43 millió Ft+ÁFA, azaz 54,6 millió forint. Ezt a szembeállítást én egyfajta NYOMÁSGYAKORLÁSNAK tekintem. A polgármester javallatára a Közgyűlés eltekint a közterület használati díj megfizetésétől. A munka kivitelezője – a város „udvari beszállítója” - a ZÁÉV Zrt.

A rendelet módosítására vonatkozó javaslat indoklása szerint „a gyalogos védőtető elhelyezésével az ingatlan tulajdonosa illetve a beruházó saját kárfelelősségét kívánja elhárítani, ezért a védőtető által lefedett teljes terület utáni díjfizetési kötelezettség előírását tartjuk indokoltnak”.

Nem vitatva a Ptk-ból vett idézet tényszerűségét, az indoklás teljesen megalapozatlan, tekintettel arra, hogy a védőtető alkalmazását a munkavédelmi szabályok írják elő. Ugyanakkor a védőtető nem akadályozza a gyalogos forgalmat, ezért véleményem szerint kizárólag a rendeltetésszerű használattól elzárt közterület után jogszerű díjat megállapítani. Vitatható az indoklás azon része is, mely szerint „ösztönözzük, hogy a gyalogos védőtető csak a legrövidebb ideig kerüljön felállításra és az mihamarabb elbontásra és elszállításra kerüljön”. A mielőbbi-, a határidőre történő befejezést szolgálja az építési szerződésben kikötött kötbér, melyet - ellentétben a polgármesterrel - a beruházók nem szoktak elengedni;

Nem volt nehéz kideríteni, hogy a rendeletmódosításnak vélhetően a Kaposvári Egyetem Bajcsy Zs. utcai kollégium épületének évek óta halogatott homlokzati felújításához 30 méter hosszan, a járdára épített fedett állványzat az oka. Valóban megengedhetetlen, hogy a történelmi belváros egyik utcáját - akár a pénztelenségre hivatkozva is - évekig csúfítsa egy tákolmány. Ugyanakkor elfogadhatatlan az is, hogy a Kaposvári Egyetem miatt a kaposvári építőipari vállalkozások fizessenek megalapozatlanul kivetett közterület-használati díjat, miközben más esetben a polgármester javaslatára a Közgyűlés nagylelkűen lemond több tízmillió forint közterület használat megfizetéséről.  

A Közgyűlés módosította a hulladékok szelektív gyűjtéséről szóló rendeletét. A rendeletmódosítás szerint meg kell oldani a város egész területén a heti egyszeri, „házhoz menő” gyűjtést. Az önkormányzat minden ingatlanhasználónak egy plusz edényt ingyenesen biztosít, tehát minden ingatlanhasználónak kettő gyűjtőedénnyel kell rendelkeznie. Az ingyen adott edény öt év után térítésmentesen az ingatlanhasználó tulajdonába kerül (a gazdálkodó szervezeteknek meg kell venni). Ugyanakkor a gyűjtőedény pótlásáról, javításáról a használónak kell gondoskodni.

A gyűjtőedényt saját ingatlanon köteles tárolni, a saját ingatlanon nem tárolható gyűjtőedényt a Városgondnoksággal kötött szerződés alapján lehet közterületen tárolni. A lakótelepeken a közterületre kihelyezett települési hulladékgyűjtő edények és a szelektív hulladékgyűjtő szigetek mellett megjelenik az új módszerhez tartozó, új gyűjtő edény.

A települési vegyes hulladék, valamint a papír-, műanyag-, és fémhulladék elszállítására „házhoz menő” rendszerben kerül sor. Az üveg hulladékot a meglévő gyűjtőszigeteken kell elhelyezni vagy a hulladékgyűjtő udvarban leadni.

A rendelet szerint az ingatlanhasználó az elkülönítetten gyűjtött települési papír, műanyag és fém hulladékot hulladékgyűjtő szigeten is elhelyezheti, azonban ez a lehetőség az előírt gyűjtőedény beszerzése alól nem mentesíti. Fontos megjegyezni, ha az ingatlan használó az elkülönítetten gyűjtött hulladékot (papír, műanyag, fém, üveg) a hulladékgyűjtő udvarban leadja, az előírt gyűjtőedénnyel akkor is rendelkeznie kell. A jelenlegi szelektív hulladékgyűjtő szigetek – melyek beszerzése többszáz millió forintba került – csak átmenetileg maradnak használatban.

A jogalkotó azt reméli, hogy az új módszer eredményeként legalább negyven százalékkal csökken a települési vegyes hulladék (melynek ürítési díja nem változik). Az optimizmus alapja az, hogy a háziasszonyok - belátva a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát - a jövőben a fémhulladékot (például a konzervdobozokat) a főzés közben nem a mosogató alatti szemetesbe dobják, hanem külön gyűjtik, majd alkalmasint elhelyezik a közterületen, vagy a saját ingatlanon elhelyezett az új gyűjtő edénybe.

A szelektív hulladékgyűjtés új módszerének alkalmazása több kérdést, illetve problémát is felvet.

Okkal teszik fel a kérdést a kaposváriak, miben különbözik az új módi a jelenlegi, bevált és megszokott szelektív hulladékgyűjtéstől? Köztudott, hogy a szelektív gyűjtő-szigeteken eddig elkülönítetten gyűjtöttük a papírt, műanyagot és az üveget, amit aztán a szolgáltató gyűjtő-kocsira ömlesztette, majd a telepen szétválogatták. Az új „rendszerben” az ingatlanhasználóknál elhelyezett gyűjtőedényben együtt gyűjtjük a papír-, a műanyag- és a fém hulladékot, amit aztán később szintén szétválogatnak. Az üveg meglévő hulladékgyűjtő szigeteken kerül gyűjtésre. Ezt minden bizonnyal nem kell szétválogatni. Tehát az edényfajták száma négyről háromra csökken.

A lényeg: elkészült egy hatmilliárdos beruházás, amely korszerű technológiája révén alkalmas az ömlesztve gyűjtött hulladék szétválogatására (ez eddig is így volt). Ennek ellenére – feltehetően az utcakép javítása érdekében települési vegyes hulladék-tároló edény mellett – a szelektív gyűjtőszigetek három konténere helyett marad egy az üveg számára, és elhelyezésre kerül egy új edény (a papír, a műanyag és a fém számára).

Az ingatlanról a használó köteles a gyűjtőedényt az utcára kivinni. Ha erre valamilyen oknál fogva nincs módja, akkor a jövőben két edény után fizeti a mozgatási díjat, melynek összege független az edény nagyságától.

A rendelet szerint a gyűjtőedény pótlásáról, javításáról – akárcsak a vegyes hulladék-gyűjtő edény esetében - a használónak kell gondoskodni. Ez eddig is vitára adott okot, ugyanis a gépi ürítéskor gyakori a műanyag kuka törése. A szolgáltató belső szabályzata szerint - a dolgozóknak minden rendkívüli eseményt, így a kuka-törést is – jelenteniük kell. Amennyiben nem jelentik, úgy a szolgáltató álláspontja szerint a gyűjtő edény töréséért a szolgáltató nem felelős. A gyűjtő edény tulajdonosa, használója kiszolgáltatott helyzetbe kerül, nincs apelláta, hacsak video felvételen nem bizonyítja a szolgáltató felelősségét.

Nem keltett meglepetést, hogy a Kapos Holdinghoz tartozó cégek tőkeemelése, ugyanis az évközi adatok alapján bizonyos volt, hogy a tavalyi, 167 milliós tőkeemelést „felélik”. Ezért az újabb – három társaságot érintő - közel 132 milliós tőkeinjekció szükségessége várható volt. Nem mellékesen jegyzem meg, hogy a tartósan veszteséges Holding cégek mellé 2014-ben felzárkóztak a rezsicsökkentésben érintett közszolgáltató társaságok.

A Tömegközlekedési Zrt problémáját ma már történelmi távlatból lehetne elemezni, de sok értelme nincs. A Jégcsarnok Kft csak azért érdemel néhány szót, mert a tíz éve épített létesítményt eredetileg ingyen kapta volna a város. A városnak a Jégcsarnok ma már több mint évi 100 millióba kerül, miközben közönségigény híján az év nagyobbik részében zárva van. A Jégcsarnok Kft tőkeemelését közvetlenül kiváltó - deviza alapú lízing finanszírozás miatti - veszteség nem jelentéktelen, a baj azonban ennél sokkal nagyobb és tartósabb: sajnos ez az állapot eltart még vagy 11 évig. Addigra a háromszorosát fogjuk kifizetni annak, amibe tíz éve került;

Új keletű KAVÍZ Kft gazdálkodási problémája. Az egykor nyereséget - és az önkormányzat számára évi 50-60 millió forint osztalékot - termelő önkormányzati tulajdonú víz-, és szennyvíz közmű-vagyon ma már közel 100 milliós veszteséggel üzemel, úgy, hogy a KAVÍZ Kft 100 millióval kevesebb bérleti díjat fizet, mint elődje a Vízmű Kft.

Az elmúlt nyáron – amikor már a rezsicsökkentés 100 milliós nagyságú veszteséget eredményező hatása már látható volt – a KAVÍZ Kft, illetve a Kapos Holdin Zrt vezetése azt kérte a polgármestertől, hogy csökkentse a bérleti díjat. A polgármester elzárkózott ettől és csak ahhoz járult hozzá, hogy a bérleti díj egy része átütemezésre kerüljön, hitelt adva annak, hogy az un. csőhálózati adó eltörlésre kerül és így az átütemezett 80 millió forint megfizetésének lesz fedezete. A csőhálózati adó eltörlésének azonban semmi jelét nem mutatja a kormány, így az átütemezett 80 milliós bérleti díj megfizetése is veszélybe kerülhet.

Nem kell számviteli szakembernek lenni ahhoz, hogy valaki belássa, a polgármester által javasolt megoldás, azaz a 84 milliós tőkeemelés nem oldja meg a KAVÍZ Kft gazdálkodási problémáját. Igazából csak egy megoldás létezik: a Kft által fizetendő bérleti díj csökkentése. Persze, elképzelhetők más megoldások is: további tömeges elbocsátás, dolgozói jövedelemcsökkentés, vagy a szolgáltatási díjak emelése. Persze nem ezt ígérte a polgármester. Választani kell, mert egyébként a veszteség újratermelődik és a mostanihoz hasonló nagyságú tőkeemelés jövő évi megismétlését borítékolni lehet.

A Közgyűlés megtárgyalta a 2014. évi közbeszerzésekről szóló polgármesteri tájékoztatót is. Ahogy azt már az elmúlt években megszoktuk, hogy az önkormányzat áru-, és szolgáltatás közbeszerzéseit a megyén kívüli cégek a nyerték. Az árubeszerzések statisztikáján jelentősen javított, hogy az önkormányzat saját cégével (DD Hulladékkezelő NKft) kötötte meg a hulladékszállításra vonatkozó közszolgáltatási szerződést.

Tovább romlott a helyzet az építési beruházások terén, noha a polgármester évek óta mást mond. A 2014. évi „legszolidabb” ígérete szerint a Bereczk Sándor néven ismertté vált, „történelmi mértékű felújítási program” megvalósításában döntően a kaposvári vállalkozók kapnak szerepet. Sőt, több alkalommal is olyan ígéret tett, hogy a „munkálatokat teljes mértékben kaposvári vállalkozók végzik”. Természetesen – hasonlóan az elmúlt két évtizedhez – ez az ígéret sem teljesült.

A 2014-ben város bruttó 1 milliárd 741 milliós értékben közbeszereztetett építési beruházást (döntően a mélyépítő cégek részvételével). ENNEK CSAK 22,7 %-át NYERTÉK KAPOSVÁRI VÁLLAKOZÁSOK, a nem kaposvári cégek a munkák 77,3 százalékát nyerték. Az „idegen” cégek közül kiemelkedett a VIANOVA 87 Zrt (Budapest, Vasas u. 65-67.) amely, mint egy bruttó 1 milliárd 126 millió forint összegű munkát kivitelezett. Továbbra is érvényesül Szita Károly „rögeszméje”, miszerint „építőipari vállalkozásaink ereje ma még nagyobb volumenű munkák fővállalkozói szerepvállalását nem teszi lehetővé”.

A tájékoztató előterjesztésben nem szereplő, 15 millió alatti - a helyi beszerzési szabályzat hatálya alá tartozó - munkák jelentős részét a kaposvári vállalkozások végezték. Ezek értéke azonban legfeljebb 250-300 millió forint volt. Kétségtelen, hogy a kaposvári mélyépítő vállalkozások munkaellátottsága az elmúlt évben megfelelő volt, és így legalább nem alvállalkozóként keresték a „kenyeret”. Többen megjegyezték, ha a város a meghirdetett munkákat két-három évre osztja el, akkor az a helyi vállalkozások számára folyamatos munkaellátottságot jelentett volna. Ezt támasztja alá az is, hogy a nagy „hajrában” végzett út-, és járda felújítási-, építési munkáknál sok a minőségi kifogás, illetve a leszerződött munkák jelentős része áthúzódott 2015-re.

Az intézmény-felújítás továbbra is „mostoha-gyerek”volt, magasépítő cégeknek 2014-ben alig-alig jutott munka.

„MEGYÜNK ELŐRE!”