KAPOSVÁR A LEGFONTOSABB?

Mára már jószerivel nincs olyan – Kapos Holding alá tartozó – önkormányzati tulajdonú közszolgáltató cég, melynek vezetőjét legalább egyszer le nem váltották volna, vagy ne távozott volna „önként”. A KAVÍZ Kft ügyvezető váltás „borítékolható” volt. Ennek megértéséhez néhány hónapot ugorjunk visszafelé.

A nyár elején már nyilvánvaló volt, hogy a KAVÍZ Kft a rezsicsökkentést és a céget sújtó különadót (úgynevezett csőhálózati adó) - az önkormányzatnak fizetett 340 milliós bérleti díj mellett - nem tudja kigazdálkodni. A nyugdíj előtt álló ügyvezető természetesen nem a rezsicsökkentés miatti árbevétel kiesésre, hanem a csapadékos tavaszi-nyári időszak okozta „értékesítési volumen csökkenésre” hivatkozott. Jelezte, hogy az 1-9 hónapi gazdálkodási eredmény 115 mFt veszteséget mutat. Ezért - céges források szerint - azt kérte Szita Károlytól, hogy az önkormányzati tulajdonú viziközművek üzemeltetésének bérleti díját csökkentse az önkormányzat. A polgármester csupán ahhoz járult hozzá, hogy a bérleti díj negyedik negyedévi összegét, azaz 80 millió forintot 2015-ben fizesse meg a Kft. Ez az „engedmény” annyi volt, mint „halottnak a csók”: bár javította a cég likviditását, de a gazdálkodás eredményére nem volt befolyással. A Közgyűlés a bérleti díj megfizetésének átütemezésére vonatkozó polgármesteri javaslatot megszavazta, tekintettel arra, hogy a 2014. évben a csapadékos tavaszi-nyári időszak miatt jelentősen csökkent a cég árbevétele. Az ügyvezető egyben jelezte, hogy a veszteség csökkentésére intézkedési tervet készített. Persze ettől még a KAVÍZ Kft 2014 évi gazdálkodása veszteséges volt.

Az intézkedési terv végrehajtása már az új ügyvezetőre maradt. A KAVÍZ Kft-nél februárban 29 fő foglalkoztatása szűnt meg. Ezen túl csökkentették a „készenléti pótlékot” és az úgynevezett „szennyességi pótlékot”. A csökkentés a vezetői ügyeleti pótlékot is érintette. Azt pontosan nem tudni, hogy az előbb említett – a Kft gazdasági helyzetét javító februári – intézkedések és Vonyó János távozása között van-e összefüggés, vagy a két esemény egybeesése csak a véletlen műve.

A KAVÍZ Kft „esete” azért is egyedülálló, mert Szita Károlytól éveken keresztül azt hallottuk a városi tulajdon leghatékonyabb eszköz arra, hogy gátat tudjunk szabni az áremelkedésnek, hanem az eredményesebb gazdálkodásnak is. Ezért „nem adtuk el és nem adjuk el a jövőnket, meglévő közműcégeink többségi városi tulajdonban maradtak, sőt újat is vásároltunk.” Tudjuk, hogy a közszolgáltató cégek megtartása nem okozott nehézséget, mert soha senki nem akarta megvenni azokat az önkormányzattól, konkrét vételi ajánlatról sem hallott soha senki. Az sem igaz, hogy újat is vásároltunk, azaz nem vettük meg a Kaposvári Vízművek Kft-t, a viziközműveket pedig végkép nem, mert azok mindig köztulajdonban voltak.

A sokszor elhangozott – minden valóságot nélkülöző – polgármesteri kommunikáció megtévesztette még az ÁSZ számvevőit is: „a KAVÍZ Kft. létrehozását leíró bekezdésben javaslom pontosítani, hogy a koncessziós szerződés lejártát követően az Önkormányzat a Kaposvári Vízművek Kft. működtető eszközeit vásárolta meg, nem magát a Kft.-t”, írta Szita Károly az Állami Számvevőszék elnökének 2011 nyarán. Az önkormányzat tulajdonában lévő víz-, és szennyvíz hálózatot a Vízmű Kft csupán – koncessziós szerződés alapján – üzemeltette. Ezért a Kft 440 millió forint koncessziós díjat fizetett az önkormányzatnak. Ezen túl évi 50-60 millió forint osztalékot is „felvett” a város.

Az önkormányzat a viziközmű-vagyonát bérleti díj ellenében átadta a 2009-ben létrehozott KAVÍZ Kft-nek, amely a Kaposvári Vízmű Kft korábbi eszközeivel, és a volt dolgozókkal üzemelteti az átvett víz-, és szennyvíz hálózatot. A Kft évi 340 millió forint évi bérleti díjat fizet az önkormányzatnak. A rezsicsökkentés 2013. évi megkezdéséig a Kft nyereségesen gazdálkodott.

Az önkormányzati céggel történő üzemeltetés - a polgármesteri ígéret ellenére - nem járt együtt árcsökkentéssel, ezt csak a kormány erőszakolta ki. Az eredmény jól látható: tömeges elbocsátás, jövedelem csökkenés, növekvő likviditási nehézségek, veszteséges gazdálkodás. Nem lehet kétséges, ennek árát - közvetlenül vagy közvetve - a kaposváriak fizetik meg. A rezsicsökkentésnek azonban nincs vége.

A veszteség elkerülhető lett volna, ha a kormány által – a rezsicsökkentés okozta árbevétel kiesés kompenzálására - adott támogatásból az önkormányzat juttatott volna saját cégégének. Erre utaltam korábban: úgy tűnik, mintha az önkormányzat tudatosan véreztetné ki a saját tulajdonú közszolgáltató cégeit. Amióta a Kapos Holding „tulajdonossá vált” az önkormányzati cégek folyó gazdálkodása a képviselők számára átláthatatlan. A felügyelő bizottságokban kizárólag a fideszes képviselők ülnek, akik úgy gondolják, a közszolgáltató cégek vezetői azért vannak, hogy kigazdálkodják Szita Károly végiggondolatlan „javaslatait”. Kaposvár a legfontosabb?