Amiért nem szavaztam meg Kaposvár 2015. évi költségvetését.

Közgyűlési hozzászólásomban elmondtam a város 2015. évi költségvetése - melyet a polgármester a munkahely-teremtés költségvetésének nevezett - több okból is egyedülálló.

Először fordult elő, hogy bizottsági ülések időpontját kellett módosítani, mert a polgármester úr nem készült el időben a város költségvetésével. Ennek ellenére a költségvetés több területen elnagyolt, kidolgozatlan. Jelentősnek mondott beruházások forrásait még a fideszes képviselők sem találják a költségvetésben, így például a Deseda körüli kerékpárút építésének a befejezése, a judo csarnok felújítása, a kajak-kenu sporttelepen a csónakház tetőszerkezetének cseréje, stb. A céltartalékban lévő, 110 milliós általános tartalék többszöröse sem lenne elegendő a nevesített, de fedezet nélküli beruházásokra.

A 2015. évi költségvetés egyedülálló azért is, mert a kiadási főösszege alig haladja meg a 11 milliárdot. A baloldali kormányok idején a város költségvetésének kiadási oldala elérte a 32-35 milliárd forintot. A 2014. évi - az egyszeri kormánytámogatásokkal, a választásokra tartalékolt pénzmaradvánnyal feltupírozottan is - szerény összegű, 22 milliárdos tavalyi költségvetés „karcsúsítása” tovább folytatódott. A költségvetés igazolja azokat, akik a választások évében tapasztalt „pénzlocsolás” után szűkösebb évre számítottak. Utoljára másfél évtizeddel ezelőtt volt ilyen „sovány” költségvetése Kaposvárnak.

A 2015-ös költségvetési év egyedülálló lesz azért is, mert míg a 32-35 milliárd elköltéséhez, segítségként elég volt két alpolgármester, a 11,6 milliárd elköltéséhez három alpolgármester és egy Bereczk Sándor helyére kinevezett főmérnök szükséges. „Kaposvár erős város, erősebb, mint valaha.”

A fideszes képviselők dermedt arccal nézték a polgármestert, amikor arról beszéltem, hogy a kormány tovább „államosít”, lassan „kiszervez” minden feladatot az önkormányzat-, a polgármesteri hivatal alól. Először kiszervezte az oktatást, majd az egészségügyet, most meg a szociális ellátás jó részét. Ki tudja, mi következi ez után? Lassan nem lesz annyi ágazat, ahány alpolgármestere van a városnak, hova-tovább ők is elmehetnek közmunkásnak, hisz nem marad feladatuk (bár lehet, hogy protekcióra lesz szükségük, hisz a költségvetés - a tavalyi 525 fővel szemben – csak 280 fővel számol).  A hozzászólásomban utaltam arra, hogy a kormány jóvoltából a kaposvári szociálpolitika 2015-ben 500 millióval kevesebből gazdálkodhat. Emellett a polgármester a szociálpolitikai feladatokra - önkormányzati forrásból - kevesebbet szán, mint az elmúlt évben. Polgármester Úr! Hogyan lehet a költségvetés kapcsán a munkahelyteremtésre hivatkozni akkor, amikor bizonytalanságban vannak azok szociális ágazatban foglalkoztatott hivatali dolgozók, akik alól a kormány kiszervezte a feladatokat!

Polgármester Úr! Hol van az a 350 millió forint többletpénz, amit – a Kossuth rádióban tett nyilatkozata szerint – az önkormányzat ebben az új helyzetben a szociálpolitikára kíván fordítani?

Felvettem azt is, hogy az évközi adatok alapján tudható, hogy a Kapos Holding-ba kényszerített közszolgáltató cégek jelentős része a kieső árbevétel (például a rezsicsökkentés, a kaposvári fizetőképes kereslethez igazodó alacsony szolgáltatási díjak miatt) vagy más okok miatt veszteséges lesz. Pedig a város kapott kompenzációt! Sajnos, ahogy korábban nem lehetett látni, hogy a kormány által adott ötmilliárdos támogatásból - a közszolgáltató cégek kieső bevételének kompenzálására, azaz a veszteség elkerülése érdekében – „elkülönített” 900 millió forintot hová költötte el a város, ugyan úgy ebben a költségvetésben sem látható hová kerül a múlt év végi 400 milliós kormánytámogatásból - ugyanilyen célra – „lecsípett” 200 millió forint. Valószínű, hogy támogatást – a belügyminisztérium hallgatólagos beleegyezésével - a felhalmozási költségvetésben lévő lyukak betömésére használja fel a polgármester. A költségvetés adatai szerint a cégek 2013-ban és 2014-ben lényegében ugyanannyi önkormányzati működési támogatást kaptak, mint a kormánytámogatást megelőzően. Ez így lesz idén is, mert látni, hogy a néhány héttel ezelőtt kapott 400 milliós kormánytámogatás - és a polgármester ígérete - ellenére sem kap több pénz a város tömegközlekedési cége, mint az elmúlt évben. De ugyanígy jár a többi közszolgáltató cég is. Még szerencse, hogy a cégek nem is hallottak a kormánytámogatásról.

Csak a facebook közvetítésével tudom megkérdezni: hogyan lehet a munkahelyteremtésre hivatkozni, amikor - a polgármesteri ígéret ellenére – a kormány által adott 400 millióból nem jut a közmunkások bevonásával megkezdett gyógynövény program támogatására? Milyen álságos dolog állami-, önkormányzati pénzből finanszírozni azt a zöldségtermesztő programot, amely a kaposvári-, Kaposvár környéki családoknak-, kistermelőknek teremt tisztességtelen konkurenciát. Szita Károly úgy tervezi, hogy a közpénzből támogatott zöldségtermelők lesznek a közétkeztetés beszállítói, miközben a családi gazdaságokat, az kistermelőket ugyanezzel hitegeti.

Más ellenzéki képviselőkkel együtt én is szóvá tettem, hogy a Fidesz kormány – becsapva még a köztársasági elnökét is – adóval sújtja a megújuló energia (például a napelem) felhasználását. A kormány csak szavakban támogatja az ilyen beruházásokat. Jó példa erre, hogy az elmúlt öt évben még Szita Károly sem tudta elérni, hogy a kormány támogassa azt a kaposvári beruházását, amely lehetővé tette volna a 400 fős Klebelsberg kollégium használati vízének napkollektorokkal történő melegítését. Egyre több ember számára lesz világos, hogy a kormánynak nem áll szándékában az unióval szemben vállalt, a megújuló energia arányának 14,6 százalékra történő emelése, nem akar versenytársat a paksi atomerőműnek. Persze, lehetnek kivételek. Szita Károlynak az a szándéka, hogy Kaposvár Európa egyik olyan városa legyen, amely jövőjét a megújuló energiák használatára alapozza meg.

Nem csak én tettem szóvá, hogy a másfél évtizedes „hagyománynak” megfelelően intézményeinkkel, épületeinkkel ez évben is mostohán bán a költségvetés, továbbra is csak a működést gátló hibák, üzemzavarok elhárítására jut pénz, a felújításokra, a TMK-ra (tervszerű megelőző karbantartásra) alig. Bár azt ígéri a polgármester, hogy az intézmény-felújításra szánt 75 millió forintot pályázatok révén megsokszorozza, azonban azt sem tudni, mit akar felújítatni, azt még kevésbé, hogy mire lehet pályázni. Megjegyzem, hogy a 75 millió forint jól „illik” a 2000. évi költségvetésben szereplő intézmény-felújítási összeghez.

A polgármester szerint – mert ez jól hangzik – folytatódik a történelmi léptékű Bereczk Sándor út-, híd-, járda felújítási program, de jól látható, hogy a tavalyi 2 milliárddal szemben az ez évi új munkákra - írd és mond - csak 31 millió forint jut. „Vigasztaló”, hogy a kedvezőtlen időjárás-, és a kapacitáshiány miatt az 2014-re szerződött és megkezdett munkák egy része (345 mFt) áthúzódott 2015-re.

A 2015. évi költségvetés vesztesei közé tartoznak a kaposvári vállalkozások is. A választási évének köszönhető ötmilliárdos rendkívüli kormánytámogatást, de a saját bevételeinket is elköltöttük, noha félre kellett volna tenni a következő két, három évre. Mert az igaz, hogy erre az évre - a címzetes főjegyző szerint - csak egy korsói sör árának megfelelő adóemelés volt, de indokolt a kérdés: a két évvel ezelőtti, egy láda sör árának megfelelő, brutális építmény-, és telekadó emelést miből gazdálkodják ki a kaposvári vállalkozók, ha nem lesz munkájuk?

Még számtalan okot lehetne felsorolni, miért elfogadhatatlan Szita Károly költségvetése. De felesleges, mert az egyik fideszes képviselőtársam szerint „ha a polgármester úr eldöntötte, akkor nincs mit tenni.” A fideszes többség és az LMP-s képviselő meg is szavazta. Azt hozzá kell tennem, a költségvetéshez való viszonyomat (szavazatomat) soha nem az "ellenzéki státusz" határozta meg. Ellenzéki képviselőként is többször igen gombot nyomtam meg, mert a szakmai lelkiismeretem, a kaposváriak érdeke ezt diktálta. Most is ennek figyelembe vételével nyomtam meg a NEM gombot.