GYÓGYFÜRDŐ, mint Kaposvár komplex egészségturisztikai fejlesztése I.

2015.01.10.
Hozzászólás

Összefoglalva az ÉLMÉNYFÜRDŐ című írásban olvasható legfontosabb eseményeket: az önkormányzat „Kaposvári Termálfürdő fejlesztése és bővítése” megnevezésű beruházási projektje – a körülményeket ismerő kaposváriak szerint – tudatosan „lemaradt” az első Orbán kormány által létrehozott Széchenyi terv támogatásáról. Helyébe lépett a titokzatos SCD befektető cégcsoport. A befektetők által alapított projektcég, azaz a Kapos-Fürdő Kft az önkormányzattól bérelt területen megépítette az ország legnagyobb vízfelületűnek mondott élményfürdőjét, melynek bekerülési költségét a befektetők 1,3 milliárd forintnak mondták. A beruházás befejezése után az önkormányzat megvásárolta a 100%-os üzletrészt, azaz a Kft-t, így annak egyszemélyes tulajdonosa lett. Természetesen a Kft továbbra is fizette az önkormányzatnak a bérleti díjat. Ezt követően a Kft bérleti díj fejében üzemeltetésre átadta az élményfürdőt a Városi Fürdőnek. Mindez átlagember számára megdöbbentő és felfoghatatlan akrobatikus jogi mutatványok eredményeként.

Kedvező pénzügyi konstrukciónak látszott, hogy a város 15 évig, évi 120 milliót (összesen 1,8 milliárd forintot) kell fizetnie az élményfürdő vételáraként. Sajnos azoknak lett igazuk, akik a befektetők ajánlatát kidolgozatlannak, a gazdaságossági számításokat megalapozatlannak tartották: a Virágfürdő (leánykori nevén az élményfürdő) „rendeltetésszerű” használata érdekében további, mint egy 300 millió forintnyi beruházásra volt szükség. Sajnos gyorsan kiderült az is, hogy a Virágfürdő - az előzetesen remélt némi nyereséggel szemben - csak évi 200 millió forint feletti önkormányzati támogatás mellett üzemeltethető. Az már „hab a tortán”, hogy Kapos-Fürdő Kft évi, közel 100 milliós vesztesége „kódolt” volt. Mindezek mellett csekélység, hogy a beruházás határidőre nem készült el, ezért a szerződést – elkerülve a jelentős összegű kötbér megfizetésének kellemetlen kötelezettségét – a mostoha időjárási körülményekre való hivatkozással a felek módosították. A „kényszerből” megépített külső termálmedence szintén nem készült el határidőre. A polgármester javaslatára – hivatkozva „a hosszabb időn át tartő mostoha időjárási körülményekre” – a Közgyűlés elengedte a 6,3 milliós kötbért.

 

Már az SCD ajánlatának elfogadásakor is nyilvánvaló volt, hogy az élményfürdő megépítése után további, jelentős beruházások szükségesek az eredeti elképzelések megvalósítása, a sportolási lehetőségek-, az idegenforgalom-, és a gyógyturizmus fejlesztése érdekében: a meglévő 50 méteres szabadtéri-, a 25 méteres fedett medence-, a tanmedence-, illetve a termálfürdő- és a gyógyászati rész rekonstrukciójára, bővítésére van szükség. A 2007 elején beruházási célként került megfogalmazásra a vendéglátó-, és szállásférőhely létesítése is: „Kaposvári termálfürdő és strand fejlesztése, új gyógyászati kezelőhelyek kialakítása, tanmedence, vendéglátó- és szálláshely fejlesztése”. A polgármester szerint a wellness gyógyszálló építését és működtetését magán befektető csoportvégezné.

 

Miközben a fejlesztés második ütemének műszaki-pénzügyi feltételei megteremtésén dolgozott a polgármester és a hivatali apparátus, szinte naponta szembesültek a Virágfürdő üzemeltetése során jelentkező – az elnagyolt tervezésből-, a szakszerűtlen kivitelezésből adódó, a garanciális időn is túlnyúló - műszaki problémákkal. A pótlás-, a javítás költségei a város költségvetését terhelik ma is. A máig visszatérő élmény-medence problémák mellett kiderült az is, hogy a szerződésben vállaltak ellenére termálvíz-hasznosítás műszaki feltételei nem kerültek kivitelezésre, azaz az élménymedence vízét gáztüzelésű kazánokkal kell melegíteni. A gázzal való melegítés többletköltség évi 50-60 millió forint.

 

A grandiózus fejlesztési elképzelés - a pályázati feltételek ismeretében - kissé szelídebb tartalommal újrafogalmazásra került, mivel a pályázatnak nem lehetett része sem a tanmedence megépítése, sem pedig a szálláshelyfejlesztés. A gyógyszálló elmaradása - ez utólag is beigazolódott - megkérdőjelezte a gyógyturizmushoz fűzött tervek realitását. A tanmedence elhagyása pedig az általános iskolások 2000-ben megkezdett – a régi tanmedence tönkremenetele miatt szüneteltetett – úszóoktatásának ismételt beindítását veszélyeztette.

 

A csökkentett paraméterű, 3,1 milliárdra becsült költségű projektet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a 750 millióval támogatta. A 2009. októberében megkötött – de már márciusban megkezdett beruházás - támogatási szerződésében már a nevében is módosított fejlesztés szerepelt: „Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő komplex egészségturisztikai fejlesztése”.

 

A kaposvári létesítmény átépítésével jövő héten megkezdődnek a somogyi megyeszékhely nagyberuházásai -jelentette be Szita Károly. A fürdő átépítése országos jelentőségű fejlesztés, másfél év múlva egy olyan egységet vehetnek birtokba a kaposváriak és a hozzánk érkező vendégek, amely egyszerre szolgálja a szórakozást, a pihenést, a gyógyulást és a sportot. A fejlesztés része a kaposvári modellnek, vagyis a válságkezelő csomagnak, amit tavaly ősszel hirdetett meg a város. Szirják Imréné, a projekt városházi felelőse szerint a nyitásra nem kell másfél évet várni, mert az építkezést úgy ütemezték, hogy a legrövidebb idő alatt elkészüljenek a felújítással. („Nemzetközi hírnévre pályázik a kaposvári fürdő”: www.kapos.hu)

 

Következik a GYÓGYFÜRDŐ, mint Kaposvár komplex egészségturisztikai fejlesztése II.



Lap tetejére