Sajtótájékoztató

„Kaposvár elsősorban a kaposváriaké” halljuk gyakran a polgármestertől. Bevezetnénk a Kaposvár Kártyával rendelkező kaposváriak számára a korlátozott időtartamú – a hét munkanapjaira is kiterjedő – ingyenes parkolást. Egyes közintézmények-, közszolgáltatók körzetében korlátoznánk parkolás időtartamát.

1. I. Kaposvár gazdasági lemaradásának csökkentése.

Aki Kaposvárra jön, az tapasztalhatja, hogy az elmúlt hónapokban tovább szépült a belváros, de utat, járdát javítottak, javítanak a város számos pontján. A polgármester szerint 400 helyen (máskor 500 helyet említ, de a valóságban alig több mint 150 helyen végeztek munkát).

Azt ígérte, hogy valamennyi munka kivitelezői a kaposvári vállalkozások lesznek. „Hiszünk egymásban” hirdeti az óriás-plakátokról a polgármester!

A valóság azonban más! Ezért egyre több kaposvári már nem hisz Szita Károlynak!

A város ez évi költségvetésében közel 6 milliárd forint beruházás szerepel. Évi hat milliárdos helyi építőipar kapacitás korábban sem volt és ma nincs Kaposváron. De lehetett volna! Az önkormányzat nem segítette a kaposvári cégek fejlődését, megerősödését.  Ezért jelentek-, jelennek meg a kaposvári „piacon” a tőkeerős, jelentős likviditással rendelkező, megyén kívüli óriáscégek és „visznek el” több milliárdos megrendeléseket. Ezért is mondjuk azt, hogy 2014. nem az átgondolt fejlesztések-, hanem a „pénzlocsolás” éve!

Az elmúlt húsz év tapasztalata szerint a kaposvári vállalkozások elvétve jutottak fővállalkozóként munkához, de gyakran még alvállalkozóként sem tudtak megfelelni az önkormányzat által támasztott pályázati követelményeknek. Az eredmény: nem nőtt az árbevételük, az önkormányzat kisebb iparűzési adóbevételhez jutott (amely a legjobb esetben is csak az infláció mértékével nőtt). A „nyomott” árbevétel miatt alacsonyabb bérekkel, kevesebb embert tudtak foglakoztatni a kaposvári cégek. Az alacsony bérek miatt a kaposváriak vásárló ereje nem jelentett növekvő, fizetőképes keresletet a helyi kereskedelmi-, és szolgáltató cégek számára (ezért is nőtt a városban az üres üzletek száma).

Az elmúlt másfél évtized azt bizonyítja, hogy a polgármester és képviselők többsége nem a kaposvári vállalkozók érdekeit képviselik, hanem a megyén kívüli cégekét. Indoklásuk szerint a kaposvári cégek jelentős szerepvállalásra nem alkalmasak! Elhitették a vállalkozók többségével, hogy perspektíva a túlélés (akárcsak a közmunkásokkal).

Kaposvár gazdasági fejlődésének, felzárkózásának feltétele a kiegyensúlyozott, átgondolt településfejlesztés, melyre a város több mint ötmilliárdos saját bevétele lehetőséget ad. A rendelkezésre álló forrásokat (saját bevétel+pályázati pénzek) nem a rövid távú politikai céloknak alárendelten kell elkölteni.

A megoldás: az éves költségvetés elfogadásakor - annak mellékleteként - két-három évre el kell elosztani-, meg kell tervezni az önkormányzat pénzügyi erőforrásait. A konkrét ráfordítások – azaz a szolgáltatás megrendelés-, az árubeszerzés-, a fejlesztési-, felújítási célok - ismeretében a vállalkozók tervezni tudják a szükséges kapacitásokat (munkaerő-, gép-, saját fejlesztés, stb).

Bízni kell a kaposvári cégekben, a megbízásokkal lehetőséget kell adni a fejlődésre, a megerősödésre. Jövőnk, Kaposvár gazdasági fejlődése azon múlik, hogy valóban hiszünk egymásban.

1. II. A Kaposvár Kártya tulajdonosok számára korlátozott időtartamú, ingyenes parkolás bevezetése.

A fizető parkolás egyre nagyobb bevételt jelent az önkormányzat számára. Megkérdeztük az érintetteket, egyetért a bevétel maximalizálására való törekvéssel? Egyetért azzal, hogy a forgalom szabályozása, a kaposváriak parkolási lehetőségeinek bővítése érdekében a Kaposvár Kártya kedvezmény kiterjedjen a fizető parkolásra is?

A megkérdezettek többsége nem helyesli a bevétel maximalizálására való törekvést. Helyette a forgalomszabályozást tartja fontosabbnak, miközben indokoltnak tartják a parkolás korlátozott ingyenessé tételét.

Kaposváron tizenöt évvel ezelőtt az önkormányzat fizető parkolókat „létesített”, azaz az úttest jobb és baloldalát felfestette, jegy-automatákat szerelt fel és bevezette a parkolási díjfizetést.  A parkolók „létesítése” ezt követően is jórészt abban merült ki, hogy bővítette a fizetős zónákat, további táblákat-, jegy-automatákat helyezett ki és még több úttestet festett fel. Jelentős számú parkolót csak a vállalkozások építettek. Az önkormányzatnak komoly bevétele származott a vállalkozók által fizetett a milliós nagyságrendű parkoló megváltásból is, miközben parkolót csak elvétve épített.

„Kaposvár elsősorban a kaposváriaké” halljuk gyakran a polgármestertől. Kaposváriak identitásának erősítése, valamint a forgalom szabályozása érdekében indokoltnak tartom, hogy bevezetésre kerüljenek új – más hasonló nagyságú, illetve nagyobb településeken már bevált – forgalomszabályozó eszközök.

E kettős cél érdekében bevezetnénk a Kaposvár Kártyával rendelkező kaposváriak számára a korlátozott időtartamú – a hét munkanapjaira is kiterjedő – ingyenes parkolást. Egyes közintézmények-, közszolgáltatók körzetében korlátoznánk parkolás időtartamát.